ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A termőföld védelméről szóló T/3094. számú törvényjavaslat nem új törvényre tesz javaslatot, hanem tulajdonképpen az 1994. évi LV. törvényből, azaz a termőföldről szóló törvényből az V. fejezet, a termőföld hasznosítása és védelme, valamint a VI. fejezet, a talajvédelmi részek kiemelése és önálló törvényben való benyújtása, kibővítve a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével és nyilvántartásával, valamint a földminősítés részével. Ilyenformán sok újat nem tartalmaz, viszont erősíti a pénzbehajtási folyamatot a különböző járulékok és bírságok kivetésének lehetőségével, szűkíti a járulékmentességet, és új pénzbeszedési elemként a földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díjat is bevezeti.

Azonban nézzük részletesebben! A javaslat 44. §-ánál a földtörvény kimondja a földhasználati bejelentési kötelezettséget, de a SAPS igénybevétele során rendeletben került megfogalmazásra, hogy az igénybevétel bizonyításakor, tehát vita esetén a földhasználati bejelentés nem releváns. Ezt nagyon sokan mind a mai napig úgy értékelik, hogy akkor nincs is értelme, tehát ezt rendbe kell tenni. A földhasználati bejelentés elfogadása az MVH részéről fontos kérdés a gazdáknál.

A más célú hasznosítás egyik elemeként szabályozásra kerül a külterületi földek belterületbe vonása. Ez az eljárás akkor is más célú hasznosításnak minősül, ha a belterületbe vonás után a mezőgazdasági művelést fenntartják. Ilyen kérelmet csak az önkormányzat terjeszthet elő, ami tekintettel arra, hogy földvédelmijárulék-fizetési kötelezettséggel terhelt, még számos vitát okozhat a földtulajdonosok, az esetleges befektetni szándékozók és az önkormányzat között.

A törvényjavaslat jó alkalmat nyújtott volna bizonyos fennálló, megoldatlan, az élet által diktált problémák kezelésére, illetve a jelenlegi szabályozásból adódó ügyeskedések megakadályozására. Ha például az időleges más célú hasznosítás nyomvonalas létesítményekkel valósul meg, a jogszabály intézkedik a járulékok és a bírság megfizetéséről, de nem foglalkozik a földet használó termelők kártalanításával. Természetesen lehet azt mondani, hogy ez a Ptk. hatáskörébe tartozik, azonban azt is tudjuk, hogy milyen nehezen tudják a termelők ez alapján kárigényüket érvényesíteni. Nagyon sok visszaélés tapasztalható különböző illegális, de esetleg a legális bányászati tevékenység megvalósítása során is, ami nem csak a földvédelem témakörébe tartozik, de legtöbbször tulajdonhoz való jogot is korlátoz. A szolgalmi jog telepítésével kapcsolatos esetenkénti visszaélések megakadályozására is kellene szigorú szabályozást és szankciót bevezetni.

Külön kitérek a termőföld más célú hasznosításának járulékmentességére. A javaslat 21. §-a (3) bekezdésének k) pontjában külterületen maximum 400 négyzetméterre engedélyez járulékmentes egyéb célú igénybevételt. Jelenleg egyre nagyobb igény mutatkozik a gazdálkodók között tanya, gazdasági épület, birtokközpont létesítésére, ezzel szemben 400 négyzetméter térítésmentes kivonási lehetőséget kapnak. Ez egy 20-szor 20 méteres terület, a belterületeken nagyobb telkekre lehet építeni. Át kell gondolni a helyzetet, ugyanis az önkormányzatok egyre szigorúbb állattartási rendeletekkel kiszorítják az állattartást a belterületekről, de kint meg hátráltatjuk a birtokközpontok, tanyák létesítését, így nem adunk lehetőséget a fennen hangoztatott kormányzati programnak az állattenyésztés fejlesztésére. Ezért nagyobb területen biztosítsuk a járulékmentességet tanya- és birtokközpont létesítése esetén, az ismert 3 százalék beépíthetőség és 50 százalék járulékfizetési kedvezmény mellett is.

Köszönöm szépen a figyelmet, majd kétpercesben szeretném folytatni.

Forrás: parlament.hu