BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a törvényjavaslat bevezetőjét olvassuk, akkor szembetalálkozunk azzal a jól visszaidézhető gondolattal, amelyet ettől a kormánytól már gyakran hallottunk, miszerint az adótörvények módosításának célja a hazai gazdaság versenyképességének javítása. Emlékezünk még mindannyian 2006 tavaszára, amikor egy átfogó adócsökkentési programot fogadott el itt a Ház előtt az akkori kormány, majd a választásokat követően, úgy, ahogy volt, semmisnek tekintette, és adócsökkentés helyett újabb adóemeléssel találkozott a magyar gazdasági szféra valamennyi szereplője.

Most újra egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely szellemiségében, mármint legalábbis a deklaráció szintjén adócsökkentésekkel, adómódosításokkal kedvezőbb helyzetbe hozná a gazdasági élet szereplőit, miközben, ha megnézzük a tartalmat, akkor néhány kedvezménytől eltekintve összességében a gazdasági élet szereplői számára, főleg a kis- és középvállalkozói réteg számára nem találunk benne semmi kedvezőt.

Hogy konkrét szakterületre lebontva beszéljek a törvényjavaslatról, ha megnézzük a turizmus területét, akkor a turizmusban érdekelt vállalkozások számára semmi jóval nem kecsegtet ez a csomag. Sajnálatos módon az átlagos adóterhelés ezen a szakmai területen Magyarországon ma is 17 százalék fölött van. Ha az európai versenytársakat nézzük meg az Unióban, akkor ott pedig 7 és 9 százalék között van ugyanez, tehát jó 10 százalékkal magasabb adóterheléssel sújtja ma a kormány a turisztikai ágazat szereplőit. Itt is korábban olyan ígéreteket hallottunk, amely a külön adókedvezményeket, az áfakulcsok alacsonyabb szinten történő megállapítását, adókedvezmények igénybevételét jelentette volna a turisztikai beruházásoknál, illetve a turisztikai vállalkozások működése során. Ezekből itt ebben a törvényjavaslatban semmi nem köszön vissza.

Az adminisztrációs terhek csökkentéséről is gyakran beszélt már ez a kormány. Gyakorlatilag a törvényjavaslat nem foglalkozik az átalányadózás kiterjesztésével, pedig a vendéglátóiparban dolgozó vállalkozások kifejezetten kérték ezt a törvényjavaslat előkészítése során. Hiszen számukra, ahol 18 különböző adónem terheli a működésüket, egy egyszerűsített vállalkozási nyereségadó vagy vállalkozási adó sokkal kedvezőbb megoldást jelenthetne, mind az adózás szintjét, mind az adminisztrációs terheket tekintve.

Van még egy komoly probléma, ami megint csak ugyanazt a szakterületet érinti, ez pedig az ingatlanadó kérdése. Ha a szállodákra, a fürdőkre vagy épp pont a műemlék jellegű épületekre gondolunk, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek abban az esetben, ha a jelenlegi állapothoz képest újabb adó kivetésével sújtják őket. Bár tudom, erre a válasz mindig az, hogy majd azt a helyi önkormányzatok fogják kivetni. A kormány viszont gondoskodik arról, hogy olyan lehetetlen helyzetbe kerüljenek a helyi önkormányzatok, hogy ne maradjon más lehetőségük, ha fejleszteni, beruházni szeretnének és az ott élők életkörülményeit szeretnék javítani, mint hogy újabb adónemet vessenek ki, és ebben az esetben pedig ott nem másra, mint a turizmusban érintett vállalkozásokra.

Beszélhetnénk a sport területéről is; sajnos itt sem látható elmozdulás.

(16.20)

Több ígéret, több javaslat merült fel még a sportstratégia parlamenti vitája kapcsán, majd az elfogadását követően is, olyan, mint például a rendezvények, sportrendezvények támogatása, sportegyesületek támogatása különböző adókedvezményekkel. Bókay képviselőtársam az imént éppen a filmtörvény kapcsán, illetve a filmmel kapcsolatos beruházásoknál említette az adóalapból leírható kedvezményeket; a sportnál ugyanerre lenne szükség. Értelemszerűen mi majd a törvényjavaslat tárgyalása során megtesszük a magunk módosító javaslatait, hiszen a sportszakma ezt várja el tőlünk, azonban nagyon sajnálom azt, hogy a kormány a törvényjavaslat előkészítése során nem használta fel ezt az időszakot arra, hogy mondjuk, a sportegyesületekkel, sportszakmai szervezetekkel tárgyalva már a törvényjavaslatba beépítse azokat a kedvezményeket, amelyekkel az elég komoly válsággal küzdő hazai sportéletet egy kicsit frissíteni, egy kicsit erősíteni tudná.

Sorolhatnám még számtalan területen az élőmunkát terhelő adók magas szintjével kapcsolatos problémákat is, amelyekre vonatkozóan megint csak nem tartalmaz ez a törvényjavaslat semmilyen kedvező megoldást. Beszélhetnék ugyanígy a személyi jövedelemadó-szintről. Szabó képviselő úr felvetette a társasági nyereségadó kapcsán, hogy Európában milyen jó pozícióban vagyunk. Meg kell nézni a személyi jövedelemadó-szintet, meg kell nézni azt, hogy Románia 4 évvel vagy 3 évvel ezelőtt egy egységes 16 százalékos adót vezetett be, és nemhogy kiesése nem volt, hanem jelentős bevételnövekedése volt az államnak ettől. Bulgáriáról nem is beszélve, ahol szeptember 1. óta 10 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót és társasági nyereségadót vezettek be.

Minden példa azt mutatja az Európai Unió országain belül és Közép-Európában különösen, hogy az adóteher-csökkenés a fekete-, a szürkegazdaság kifehérítését szolgálja, és nem adóbevétel-kiesést, hanem éppen adóbevétel-növekedést eredményez. Úgyhogy nagyon szeretném, hogyha képviselőtársaim ezeket a felvetéseket figyelembe véve támogatnák majd a részletes vita során a módosító indítványainkat.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu