DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Katona Kálmán elnök úr az előbb részletesen ismertette az Országgyűlés plénuma előtt az előttünk fekvő javaslatot. Ez a javaslat kétségtelenül fontos és különleges szerepet kell hogy betöltsön az életünkben, méghozzá azért, mert azzal a jövővel foglalkozik, amely manapság a világban is egyre inkább az érdeklődés középpontjában áll. Elég arra utalnunk, hogy az elmúlt napokban kaptuk a hírt arra vonatkozóan, hogy az idei Nobel-békedíjat egyrészt az ENSZ olyan szervezete kapta, amely kifejezetten a környezetvédelemmel, a fenntartható fejlődéssel foglalkozik, másrészt az a volt amerikai alelnök és későbbi elnökjelölt kapta Al Gore személyében, aki az életét szintén a klímaváltozásnak és az ezzel kapcsolatos felvilágosításnak - és ez óhatatlanul érinti a fenntartható fejlődés ügyét - szentelte.

Ezek a példák mind mutatják azt, hogy az ügy, a téma rendkívül fontos számunkra. Magyarország sem lehet ez alól kivétel, nemcsak azért, mert világtendenciáról van szó, hanem azért, mert a saját értékrendünknek tartozunk ennyivel. Amikor a fenntartható fejlődésről beszélünk, ez természetesen egy laikus számára, aki nem ismeri ezt a fogalomkészletet, egy olyan fogalmat jelent, amely nehezen is értelmezhető, hogy mi az, hogy fenntartható, és magát a fejlődést is, ha kibontjuk, nem értjük pontosan, vagy az átlagemberek jelentős része talán nem is érti pontosan, hogy mi is pontosan ma a tartalma, a mai világban, amikor a fejlődés oly sok anomáliával, ellentmondással jár, mi is az, amiről igazából beszélünk.

Nos, amiről itt az Országgyűlésben is kell szót ejtenünk, pontosan az a felelősség, amely a fenntartható fejlődés fogalma mögött megbújik. Vagyis itt egy olyan fejlődésről beszélünk, a társadalomnak és a világnak egy olyan fejlődéséről, amely szemben az elmúlt századdal és az azt megelőző XIX. századdal, kifejezetten egy új gondolkodásmódra épül, arra a felismerésre, hogy az ember, az emberi fejlődés, az emberi társadalom és civilizáció fejlődése feléli azokat a természeti javakat, amelyek körülötte természetes módon eddig léteztek. És ha erre nem figyelünk, ha ezt nem állítjuk a gondolkodásunk és az úgynevezett fejlődés középpontjába, akkor a fejlődés visszájára fordul, és az emberiség és a világ, a Föld végét okozhatja belátható időn belül.

Az egész emberiség közös felismerése, ami itt van előttünk, és a fenntartható fejlődés ideája és gondolata bizony egy olyan fontos gondolkodásmód, amely az egész XXI. századot, a mostani századunkat alapvetően át fogja hatni. Látnunk kell, hogy az a fogalomkészlet, amiről előbb a környezetvédelmi bizottság elnöke is szólt, amellyel kapcsolatban nemzetközi példákat hoztam, és amelyhez nyilván jó néhány képviselőtársunk hozzá fog szólni a tisztelt Házban, nos, ez a fogalomkészlet nem a jövő témája és a jövő problémája, hanem a jelen ügye ma már mindenhol a világban.

Ezért is kell nekünk itt, Magyarországon is foglalkoznunk vele. Ezért, és még egyszer hangsúlyoznám, elsősorban a saját értékrendünk miatt, mert mi magunk is felelősséggel tartozunk a felnövekvő generációk miatt, saját gyerekeink és unokáit jövője miatt azért, hogy amikor majd megkérdezik tőlünk, hogy ti annak idején mit tettetek azért, hogy mi egy tisztességes világban éljünk, akkor becsülettel el tudjunk számolni, akkor oda tudjunk eléjük állni, és azt tudjuk mondani, hogy igen, mi a magunk részén, a magunk szakmájában, a magunk hivatásában mindent megtettünk azért, hogy nektek biztosítsuk a tisztességes életfeltételeket. Nem úgy éltük az életünket, hogy elvettük azokat a javakat, azokat a szépségeket, azokat az értékeket tőletek, amelyek az emberi élet immanens részei mindenhol a világon. Nos, tehát ez az első számú szempont, amire szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni. Ez az, ami miatt leginkább támogatnunk kell ezt a javaslatot.

Van egy második szempont is. Ez pedig az, hogy beszéltem itt a nemzetközi környezetről. Érdemes aláhúznunk azt, hogy bizony az Európai Unió egy olyan együttműködési forma ma a világban, amely az ilyen típusú gondolkodásmódot és az ilyen típusú együttműködéseket nagyon komolyan támogatja. A fenntartható fejlődés fogalma is részben ebből a kultúrkörből érkezik, és maga az Európai Unió is a maga számára elkészítette ezt a stratégiát, és az uniós országokon is számon kéri ezt.

(20.30)

Hangsúlyoznám azt, hogy amikor a fenntartható fejlődés stratégiájával foglalkozunk, elsősorban a magunk értékrendjének kell megfelelni, de nem szabad elfelejteni azt, hogy az a nagyobb közösség, tágabb közösség, amelyhez tartozunk - az Európai Unió - ugyanúgy elvárja ezt tőlünk és elvárja a tagországoktól, mint ahogy mindegyik tagországtól elvárja, és a tagországok is elvárják egymástól.

Kell, hogy mi is rendelkezzünk ilyen stratégiával. Ennek a stratégiának - amikor erről gondolkodunk - összhangban kell lennie azokkal a társadalmi változásokkal, amelyek európai méretben, és ahogy előbb hangsúlyoztam, világméretben is zajlanak. Tehát amikor mi a felelősségről beszélünk, arról a jövőről, ami a Magyarországon felnövekvő generációknak kell hogy felelősen uralja és meghatározza a mai tetteit, akkor egyúttal kell beszélnünk az európai uniós felelősségünkről is. Nekünk mint európai polgároknak is van felelősségünk az Unió fejlődéséért, és ebben nem szabad lebecsülni magunkat. Nekünk, Magyarországnak is komoly szerepünk és súlyunk van abban, hogy a körülöttünk lévő világ a jövő felélése szempontjából vagy a jövőért érzett felelősség szempontjából hogyan változik és hogyan gondolkodik az elkövetkezendő időszakban.

A határozati javaslat tehát ezeket a fő eszmei irányokat és gondolatokat tartalmazza olyan pontokban, ahogy itt ezt hallottuk az előterjesztésben. A pontokkal kapcsolatban a konkrét előterjesztés ügyében egyetlenegy szempontra hadd hívjam fel itt tisztelt képviselőtársaim figyelmét majd a vitában. A kormány nevében előre megelőlegezem azt, hogy természetesen támogatásomról fogom biztosítani ezt a javaslatot, és nagyon remélem, hogy a tisztelt Országgyűlés el is fogja fogadni majd bölcsen és kellő vita után ezt a határozati javaslatot.

Úgy érzem azonban, hogy van egy olyan része a határozati javaslatnak, amelyben a nemzeti fenntartható fejlődési tanács létrehozását irányozza elő a határozati javaslat, amelyen viszont még gondolkodnunk kell, hogy a megfelelő alkotmányos formát találjuk meg ennek a tanácsnak a működésére. A tanács egyébként egy jó gondolat, ezt helyeslem és támogatom, viszont a magyar alkotmány rendelkezéseihez kell igazítanunk majd a működését, de azt gondolom, hogy ezt a vitában az Országgyűlés nyilván ki fogja érlelni.

Egyébiránt pedig hadd fejezzem ezzel be felszólalásomat. Hadd üdvözöljem azt megint ezen a területen, hogy újra sikerült példát mutatnunk a környezetvédelem területén arra, hogy lehet a mai magyar politikai életben is értelmesen ötpárti együttműködést megvalósítani. Vannak olyan közös céljaink, amelyek jó értelemben vett nemzeti céljaink, mindannyiunknak - üljünk bárhol is, a politikai patkó bármely oldalán -, meg tudunk benne egyezni, értelmesen, okosan, és ki tudunk benne alakítani egy együttműködést.

Ezt érdemes látnunk, mert sokszor a politikai élet a vitáinkról szól, a mély ellentéteinkről, és érdemes arra felfigyelnünk, hogy vannak olyan területek, ahol bizony tudunk okosan, értelmesen, az ország jövője szempontjából együttműködni. Ehhez az együttműködéshez kívánok én jó munkát és igazi, jó, értelmes, demokratikus vitát itt az Országgyűlésben, és a kormány nevében még egyszer szeretném megerősíteni: támogatjuk a határozati javaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu