KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Még egyszer szeretném idézni - szó szerint, ezek után -: "Miután ennek a kormánynak van és lesz mozgástere, egyetlen társadalompolitikai prioritást kell megjelölnie: az iskolának és a kultúrának az ügyét." Ezt mondta a miniszterelnök úr.

És ha ezt valaki úgy tudja értelmezni, hogy forráskivonást hajt végre az oktatási kormányzat - nominális szinten 30 milliárd forintot -, akkor nem értem, hogy miért nem antagonisztikus a két kijelentés. Ezt egyszerűen nem értem. Akkor lenne prioritása valamely feladatnak, ha legalább nominális szinten maradna, nem kalkulálva még a reálérték-csökkenést, tehát még az inflációt sem.

(13.50)

Akkor lehetne valamiről beszélni, de pillanatnyilag nem azt látjuk, hogy az oktatási feladatok ellátása legalább nominális szinten maradna.

A művészeti oktatás tekintetében - és még egy érv ehhez, bocsánat, itt feljegyeztem magamnak, hogy nem állja meg a helyét. De bizony, megállja, többek között azért is, mert például hogyha GDP-arányosan viszonyítjuk az OECD-országok oktatási kiadásait, akkor ott is jelentős hátrányban vagyunk, a két szám 5,16 és 6,2. Ez tehát a GDP-arányos kiadás. Hogyha ezt megint lefordítjuk magyarról magyarra, akkor tanulónként nálunk 3433 dollárt költünk el, míg az EU-19-ek 7215 dollárt.

Tehát bármilyen számhoz nyúlok, csökkenés tapasztalható. Egyrészt eltérés tapasztalható a hasonszőrű országokhoz képest, és csökkenés tapasztalható a korábbiakhoz képest. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu