DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a törvényjavaslattal a jövő évi költségvetés megalapozását jelentő módosítások döntéseihez értünk. Szeretnék néhány felvetésre válaszolni, amelyek felmerültek a vita során.

Az államháztartási törvény módosításában alapvető változás a középtávú költségvetési program bevezetése. E program jelentőségét az adja, hogy addig is, amíg a parlamentben a kormány által közelmúltban benyújtott közpénzügyi törvénycsomagról, a bevezetendő költségvetési szabályokról, a fokozatos, több évre előre történő költségvetési tervezésről, valamint a költségvetési hivatalról döntés nem születik, a középtávú költségvetési tervezés megkezdődhessen. A módosítás alapján felhatalmazást kap a kormány, hogy a költségvetési törvény elfogadását követően február végéig közzétegye az általa felügyelt fejezetek által előkészített és az országgyűlési törvénymódosítások átvezetését is tartalmazó középtávú költségvetési kitekintést. A középtávú költségvetési keretszámok kormányhatározatban történő előírása az államháztartás tartós egyensúlyát kívánja biztosítani. A határozatban közölt költségvetési keretszámok adják a kötelezettségvállalások pénzügyi kereteit a jövőben.

Az államháztartási törvény további módosítása értelmében generális szabályként kerül meghatározásra a kiadások és bevételek, többek között az európai uniós bevételek elszámolásának rendje. A vitában az uniós forrásokról elhangzottakkal kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy nem hiányzó szabály megalkotásáról, hanem az eddig alacsonyabb rendű jogszabályokban, például az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben szereplő rendelkezések egységes, törvényi szintű megfogalmazásáról van szó. Mindez az egységes jogalkalmazást és így a pontos elszámolást segíti elő.

A törvénymódosítás célja mindezeken felül a belső ellenőrök nyilvántartási, képzési rendszerének létrehozása az államháztartás kiadásainak és bevételeinek megfelelő ellenőrzöttsége érdekében. Az Európai Unió és az Állami Számvevőszék is többször nehezményezte, hogy Magyarországon a belső ellenőrzés színvonala, minősége eltérő képet mutat, különösen az önkormányzati szektorban. A költségvetési szervek belső ellenőreinek nyilvántartása hozzájárul a belső ellenőrzés egységesítéséhez, hasonlóan számos más szakmához, ahol már jól és hasznosan működik ez a rendszer. A nyilvántartás nem fogja érdemben korlátozni az önkormányzatok önállóságát, ugyanakkor elvárható, hogy csak olyan belső ellenőrt foglalkoztathassanak, aki megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek.

(18.20)

Tájékoztatom önöket arról, hogy az önkormányzatoknál bevezetendő normatívaigénylés elektronikus rendszere nem fog technikai akadályt jelenteni az önkormányzatoknak, a bevezetést a Kincstár segítségével megvalósíthatónak látjuk. Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás, amely a XXI. században meglátásunk szerint minimális elvárás is lehetne, segíteni fogja az önkormányzatok működését, az ellenőrzést; a kitöltést támogató, az adattovábbítást meggyorsító új módszer mellett több idő marad az érdemi adat-előkészítő munkára, egyeztetésre is.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az alapok költségvetéséről szóló törvény módosítása kapcsán elhangzottakra reagálva el szeretném mondani, hogy a parlament 2007. június 18-ai ülésnapján fogadta el a rehabilitációs járadékról szóló törvényt, az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának elősegítése céljából. A törvény módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, amely szerint 2008. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátásnak minősül a rehabilitációs járadék. Mindezek alapján törvényes kötelezettségünk a Nyugdíj-biztosítási Alap ellátási kiadásai között megjeleníteni a rehabilitációs járadékot.

Az általános vitában néhány ellenzéki képviselő kifogásolta a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a kihelyezés jogintézményével kapcsolatban, hogy az nem tartalmazza azokat a minimális garanciákat, amelyek figyelembe veszik a köztisztviselő képzettségét, beosztását, a munkába járásának időtartamát. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a közszolgálatban lévők el fogják hagyni a pályát, és feltételezik, hogy talán éppen ez a cél. Szeretném leszögezni, hogy ez nem volt így, és ma sincs így. A benyújtott és a kormány által támogatott módosító javaslat tartalmazza azokat a garanciákat, amelyeket a köztisztviselő kihelyezésénél figyelembe kell venni. Így a munkáltatónak tekintettel kell lennie a köztisztviselő személyi, családi körülményeire, korára, beosztására, egészségi állapotára és egyéb körülményeire is. Az indítvány szem előtt tartja továbbá, hogy a kihelyezés folytán az ellenőrzést végző személy nem integrálódhat az ellenőrzött szervezetbe, felette a munkáltatói jogokat továbbra is a kihelyező munkáltató gyakorolja.

Az egyház-finanszírozási törvényt illetően a kormány célja olyan módosítás előterjesztése volt, amely összhangban áll a vatikáni megállapodással. A cél teljesült, és egyben túl is teljesült. A magyar állam eleget tett többlettámogatásra tett vállalásának, amennyiben az egyházak számára felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékának összegével azonos, a rendelkezők arányában megosztott kiegészítést biztosít. Ugyanakkor megtartja azt a minimumgaranciát, amely szerint a kiegészített összeg nem lehet az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5 százalékánál, illetve 2008-ra kivételesen 0,9 százalékánál alacsonyabb.

Néhány támogatásra javasolt módosító indítványról szeretnék szólni. A kormány által támogatott lényegesebb módosító javaslatok a következők. Elfogadásra javasoljuk azt a képviselői indítványt, amely a vasúti közlekedésről szóló törvényt egészíti ki, pontosítva a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szerepét és feladatait a vasúti pályahálózaton végzett létesítési, fejlesztési és felújítási feladatok során. Támogatjuk azt az indítványt is, amely az államháztartási törvény és az állami vagyonról szóló törvény közötti összhang megteremtését célozza. Elfogadásra ajánljuk azt a gazdasági és informatikai bizottság által beadott indítványt is, amely szerint a központi költségvetési szerv gazdálkodó szervezet alapítására vagy abban való tulajdonosi joggyakorlásra a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács engedélyével jogosult.

Támogatjuk azt az indítványt is, hogy a kormány rendeletben szabályozza ne csak diplomáciai, hanem összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából a tartós külszolgálatra vezénylés feltételeit, rendjét, valamint a juttatásokat is. Végezetül támogatjuk a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság azon módosító indítványát, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényre vonatkozik. Ez a jogállásról szóló törvény 1. számú mellékletét képezi.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a kormány által támogatott módosító indítványok elfogadásával a benyújtott javaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu