DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2008. évi költségvetés főszámai lényegében nem változtak meg. Azt a változást, amely az önkormányzatok esetében van, mi helyesnek tartjuk. Önmagában ez a változás azonban azon a megszorító költségvetésnek az egészén mit sem változtat, amely miatt ha a 2007. év nehéz év volt a közszférának, akkor a 2008. sajnos, még nehezebb lesz. Az infláció növekedése a közüzemi költségeket olyan mértékben növeli meg, hogy nagyon sok intézmény nem fogja tudni kifizetni a közüzemi számláit. A költségvetésben semmi tartalék nincs erre.

Azt az átcsoportosítást, amely az önkormányzatok esetében megtörtént - hallottuk szocialista képviselőtársainktól -, további centralizálásra szeretnék fölhasználni, azaz további intézmény-összevonásokat szeretnének elősegíteni ezzel az összeggel. Mi éppen azt kérjük, és olyan módosító indítványokat kívánunk beadni, amely egy más társadalomképből kiindulva, a vidéket élhetővé tevő intézményrendszert hoz létre. Sokszor halljuk önöktől azt, hogy hatékonyan kell működtetni az intézményeket. Valóban vannak intézmények, amelyeket hatékonyan kell működtetni, sőt vannak olyan vállalatok, amelyeket hatékonyan kell működtetni. De a közszféra számos területén a gazdasági értelemben vett hatékonyság önmagában nem cél, nem az a cél, hogy az oktatás a legkevesebbe kerüljön, hanem az a cél, hogy az oktatásban a lehető legtöbbet kapják meg a fiatalok.

A költségvetés részletes vitája a fejezeti főszámok vagy fejezeti sarokszámok eldőlte után olyan, fejezeten belüli átcsoportosításokat tesz lehetővé - és a részletes vita erről szól -, amelyek talán enyhíthetnek azokon a feszítő gondokon, amelyek nagyon sok intézménynél ma is megvannak. Hadd mondjak erre egy példát, és kérjem képviselőtársaimat a kormányoldalon is, hogy ezeket a módosító indítványokat támogassák. Tegnap a parlamentben egy interpellációra válaszolva Bajnai Gordon miniszter úr azt mondta, hogy - ha jól emlékszem - nem 40, hanem csak 25 milliárdot kívánnak költeni digitális táblákra.

A tisztelt képviselőtársaim és a munkánkat követő magyar állampolgárok nem tudom, tudják-e, hogy a 2008-as költségvetésben megszüntették azt a sort, amely lehetővé tette a magyar felsőoktatási intézményeknek, a magyarországi kutatóhelyeknek azt, hogy folyóiratokra - amelyek nagy része most már elektronikus formában áll rendelkezésre - előfizessenek. Nézzünk már a tükörbe, képviselőtársaim! 25 milliárdot költünk digitális táblákra, és akkor a magyar kutatás-fejlesztés, a magyar felsőoktatási intézmények, a magyar egyetemek számára nem tesszük lehetővé azt, hogy hozzáférjenek a tudományos szakirodalomhoz! Képviselőtársaim, vehetünk vagy vehetnek az iskolákban 25 milliárdért digitális táblákat, de ez mit sem ér akkor, ha nem tudjuk azt megoldani, hogy mindössze egymilliárd forint az az összeg, képviselőtársaim, amely lehetővé teszi, hogy minden magyar egyetemen, minden magyar kutatóintézetben hozzáférjenek a folyóiratokhoz, hozzáférjenek azokhoz a tudományos információkhoz, amelyeket a világban létrehoznak.

(9.20)

Itt már nem is arról van szó, hogy a Magyarországon létrehozott tudományos eredményekhez, ezek létrehozásához megteremtsük az alapokat, egyszerűen arról van szó, hogy a magyar kutatók, a magyar egyetemi oktatók hozzáférjenek a világban az információkhoz. Bizonyára sokan nem szakemberek ebben, nem tudják, ma nem úgy zajlik ez, hogy az ember elmegy a könyvtárba, leemeli a folyóiratot a polcról, és elolvassa a tudományos cikket. Ezek a számítógépes hálózatokon jelennek meg.

Azt gondolom, hogy amikor az Oktatási és Kulturális Minisztérium a reneszánsz évére 4 milliárd, azaz négymilliárd forintot megbontatlanul a költségvetésben megnevez, és ezenközben megszünteti azt a sort, amely biztosította a költségvetésben a hozzáférést a tudományos szakirodalomhoz, akkor valahol vagy nem értenek hozzá, vagy ezt a 4 milliárdot valamilyen PR-célra kívánják fölhasználni. Ezért tisztelettel kérem a kormánypárti képviselőket is, hogy azokat a módosító indítványokat, amelyek arra irányulnak, hogy ezt korrigáljuk, azokat támogassák.

És még egyszer kérem, hogy támogassák azokat a módosító indítványokat, amelyek egy élhetőbb vidéket, egy életképes vidéket kívánnak megteremteni, mert, tisztelt képviselőtársaim, a költségvetés tükrözi azt a társadalomképünket, amelyet persze el lehet mondani szavakkal, szónoklatokkal, de a lényeg mégis az, amikor ezek leírva a költségvetésben megjelennek.

Még egy módosító indítványra hívom fel képviselőtársaim figyelmét, és kérem támogatásukat, gondolom, nem nagyon meglepően ez is a felsőoktatásról, a tudományról szól. Az előbb már említettem, hogy 4, azaz négymilliárd forint szerepel a reneszánsz éve megünneplésére. Államtitkár Úr! Nem tudom, tudja-e, mennyi szerepel Magyarországon az alapkutatások támogatására a jövő évi költségvetésben. Nem akarom kikérdezni persze abból a sok kötetből, mert ön is föltehetne nekem kérdéseket, amelyeket én nem tudok. Államtitkár úr, 5, azaz ötmilliárd.

Hasonlítsuk már össze ezt a két számot: a magyarországi alapkutatásokra 5, azaz ötmilliárdot szán ez a költségvetés, miközben egy ünnepségsorozatra 4, azaz négymilliárdot. Valahol nagyon-nagyon arányt tévesztettünk. Ezért azt kérjük, hogy az egyébként a Gazdasági Minisztérium fejezetében rendelkezésre álló Innovációs Alapból tegyék lehetővé azt, hogy 1 milliárd forintot úgy lehessen fölhasználni, hogy azt a magyarországi alapkutatások használhassák föl.

Ez hosszú vitákat jelentett, jelent ma is. Mindannyian értjük, hogy a tudományos eredményekre több szempontból szükség van. Természetesen hozzá kell járulnunk az emberiség tudásának növeléséhez, Magyarország, azt gondolom, ebben sokáig elfogadhatóan teljesített. És természetesen ezeknek a tudományos eredményeknek hasznosulniuk kell, azért költ erre a közösség, hogy jobb életet éljünk, jobb technikai környezetben, jobb társadalmi környezetben. Ugyanakkor megint csak egyensúlyt kell teremtenünk. Ha jelentős, mintegy 56 milliárd forint áll rendelkezésre az innováció támogatására, akkor azt gondolom, ahhoz, hogy ez kiegyensúlyozottan működjön, lehetővé kell tenni azt, hogy a magyarországi egyetemek fölzárkózzanak a világversenyhez, hogy eséllyel vegyenek részt abban a világversenyben, amelynek minduntalan tanúi vagyunk. Ma már hetente jelennek meg rangsorok, amelyek azt mutatják, hogy a világ egyetemei a versenyképességi rangsorban és a világ egyetemei a kiemelkedő egyetemek között milyen helyet foglalnak el.

Ahhoz, hogy esélyünk legyen arra, hogy a magyarországi egyetemek, magyarországi kutatóintézetek ebben a versenyben részt vegyenek, ahhoz az szükséges, hogy lehetővé tegyük számukra azt, hogy a kutatásban fölvegyék a versenyt, mert a versenyt igazán ezen a paraméteren, a versenyt igazán a kutatásban való részvételen mérik.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu