DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tanulságos vita végén járunk. Ha megengedik, néhány megjegyzést hadd tegyek az elhangzottakra.

Kökény Mihály volt miniszter úr, képviselő úr figyelmét szeretném felhívni arra, ha esetleg nem lenne világos számára, hogy a népszavazás nem az indokolásról szólna, hanem a népszavazás a következő kérdésről szólna: "Megerősíti-e ön az Országgyűlés által 2008. február 11-én elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt?" Egyszerű, közérthető kérdés.

Nem tudom, hol van itt az ellenzéki praktika, nem tudom, hol van itt az a rosszindulat, amiben ön azt látja, hogy mi csak itt meg akarjuk vezetni a kormánypárti többséget, és valójában valamilyen fideszes trükkről van szó. Nagyon egyszerű népszavazási indítványról van szó: "Megerősíti-e ön az Országgyűlés által 2008. február 11-én elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt?" Erről kellene döntenünk ma, Kökény képviselő úr, nem pedig arról, hogy az indokolásban mi szerepel. Egyébként ezt akár a szívére is veheti. Mi is megsértődhetnénk tulajdonképpen minden törvény indokolásán, amit önök írnak, aztán mégsem tesszük. (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.)

Még valamit! A felszólalásokat hallgatva izgatottan várom Gusztos képviselő úr legújabb publikációját, a "Kormánypárti és ellenzéki műfajok az alkotmányban, illetve a Házszabályban" című tanulmányt, ami nyilvánvalóan korszakalkotó lesz majd a közjogtörténetben és a közjogbölcseletben is. Kíváncsian várom majd azt, amikor az egyébként a képviselőket megillető jogokat az úgynevezett Gusztos-iskola különböző csoportokba fogja majd sorolni, ellenzéki műfajok, kormánypárti műfajok, esetleg egy-egy alkotmánymódosításnál konferenciákat rendeznek, hogy az új, bevezetett jogintézmény inkább az ellenzéki vagy inkább a kormánypárti műfajok közé tartozik.

Képviselő úr, mi hiszünk abban, hogy a képviselők egyenlők, vagyis az alkotmányban biztosított jogok úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselőket megilletik. Abban is hiszünk, hogy ha az alkotmány biztosít számunkra valamilyen jogot, akkor azzal nem rútság élni. (Horn Gábor: Nem hát! Persze!) Horn Gábor is egyetért velem. Látja, Gusztos képviselő úr, lehet, hogy mégis rossz frakcióban ül! (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.)

Tehát ha igaz ez az érvelés, akkor én arra kérem most önöket, hogy ne tekintsék már becsmérlendő cselekedetnek azt, hogy mi egy ilyen ellentéteket, vitákat és konfliktusokat gerjesztő törvényben merészelünk népszavazást indítványozni.

(19.00)

Azt szeretnénk inkább önöktől kérni, hogy legyenek olyan bátrak, és álljanak e mellé az indítványozás mellé. Ugyanis ha jó a törvény, akkor mitől félnek? Akkor nyilván el tudják mondani a választópolgároknak, hogy miért jó a törvény, és akkor önöket támogatni fogják a választópolgárok. Ha meg nem jó a törvény, akkor szerintem jobb, ha még most kiderül, nem kell különösebb erőfeszítéseket tenni majd a későbbiekben, hogy egy másik törvényt hozzunk, amely esetleg megnyugtatóan rendezi az egészségügy helyzetét.

Arra kérem tehát önöket, hogy ha lehet, támogassák ezt az indítványt. Hangsúlyozom, nem az indokolásról fogunk szavazni, hanem arról a kérdésről, hogy jóváhagyják-e a választópolgárok a ma elfogadott egészségbiztosítási törvényt.

Kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu