ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar sertéságazat történetében az elmúlt néhány esztendő valószínűleg nem arany betűkkel szerepel majd. A helyi ellátásra berendezkedett kisvágóhidak még tartották magukat ideig-óráig, de sorsuk most megpecsételődni látszik. Míg az Unióban a belföldre termelő kisvágóhidak esetében nem követelik meg az uniós piacra érvényes minősítési normákat, a magyar kormány önként vállalta, hogy Magyarországon csak olyan vágóhidak működhetnek, amelyek nem csupán a belföldi, hanem az uniós piacra is termelhetnek, illetve az uniós előírásoknak is megfelelnek.

Békés város egyik legrégebbi sertésfeldolgozással foglalkozó vállalkozója is így járt. Komoly összegeket fordított üzeme korszerűsítésére, amely után úgynevezett jóváhagyott vágóhídi minősítést kapott. Ez alapján belföldi piacra termelhetett. Ennél nem is szeretett volna többet, hiszen vállalkozása Békés város sertéshús-ellátásában játszik meghatározó szerepet, évente 4500 sertést vágnak. Ebben a témakörben írásbeli kérdést is intéztem miniszter úrhoz, válaszából kiderül, hogy van lehetőség a kisebb, belföldre termelő vágóhidak fennmaradására. De vajon milyen áron?

(21.20)

Élni tudnak-e egyáltalán a kistermelők ezzel a lehetőséggel, amelyet csak úgy nyerhetnek el, hogy uniós társaikkal szemben milliókat kell költeniük - teszem hozzá, teljesen feleslegesen - arra, hogy helyi piacra termelő kisüzemeik megfeleljenek az uniós piac normáinak? Nem kaptam ugyanakkor választ arra sem, hogy fennmarad-e az eddig úgynevezett jóváhagyott kategória a vágóhidak számára.

Tisztelt Államtitkár Úr! Miért csak uniós piacra is termelni képes üzemek maradhatnak a magyar húsiparban? Fennmarad-e a jóváhagyott kategória a magyar vágóhidak számára? Hány vállalkozást érinthet hátrányosan ez a döntés? Hány év átmeneti időszakot javasol az EU ezen intézkedésekre, és hány évet adott erre a kormány?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu