KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én egy másik területről szeretnék szólni, ez nem az 1 és 2 forintosokat érinti, de érinti az alkalmazottakat, a munkavállalókat. Ez pedig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításánál a korkedvezmény. Felvetődött a kérdés, mint ahogy a bizottsági ülésünkön is, hogy miért került törvényjavaslatba. Úgy gondolom, az államtitkár úr is indokolta, hogy az Érdekegyeztető Tanács megállapodásában szerepelt, hogy a kormány ezt beterjeszti.

Az autóbuszok típusfüggősége 1992-től érinti az autóbuszvezetők korkedvezményét. Mint ahogy az előterjesztés is írja, az elmúlt években jelentősen megváltoztak az autóbuszok műszaki paraméterei. Amíg korábban a műszaki állapot volt a meghatározó, addig ma a forgalom okozta stressz miatt kérik az autóbuszvezetők, hogy ők is legyenek jogosultak korkedvezményre abban az esetben, amikor menetrend szerinti tömegközlekedést végeznek autóbusszal.

Az is fölvetődött, hogy ez a létszám hány főt érint. A Volán-szakmában a típusfüggő korkedvezményre jogosultak száma 10 800 fő, míg ha a típusfüggetlenséget bevezetjük, az 12 500 főt érint. Természetesen ehhez hozzájönnek az egyéb foglalkoztatók, mint a legnagyobb, a BKV is. Nem mindegy természetesen, hogy mibe kerül ez. Varga Mihály képviselőtársam is utalt rá, hogy ez 30-35 főt jelent. Igen, ha ezt 2008-ban vezetjük be 2010-ig, akkor azoknak, akiknek hiányzik az öt év, ez az egy-két év, amíg ezt meg tudják szerezni, ez jelenthet nekik egy korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget. Hisz vannak olyan félreértések is, vannak, akik úgy gondolják, hogy ezzel a törvénymódosítással mi visszamenőleg teljes egészében legalizáljuk a típusfüggetlen korkedvezményre való jogosultságot.

Tudomásul kell venni, hogy azok a járművek, amelyek a törvény hatálybalépésétől kezdve voltak, azok jogosítottak korkedvezményre. Napjainkban, sőt az elmúlt 6-8 évben az eszközpark bővülésével olyan nagy számban kerültek be járművek a közforgalomba, amelyek műszaki fejlettségük, az ergonómiai kialakításuk kapcsán kevésbé egészségre ártalmasak, kevesebb betegséget okoznak a járművezetőknek. Ugyanakkor ők is elmondhatják... - és ezek a típusok, akár a nyugati márkák, akár már a Magyarországon gyártott autóbuszok az ezeket vezető járművezetőknél már nem tették lehetővé, hogy jogosultságot szerezzenek a járművezetők korkedvezményre.

Ezzel a törvénymódosítással próbáljuk ezt a típusfüggetlenséget 2010-ig, amikor is tényleg felül kell vizsgálni, hogy ne az autóbusz típusa és ne a munkakör, hanem az elvégzett tevékenység jelentsen kockázatot és korkedvezményre történő jogosultságot.

Hogyan készültek fel a munkáltatók e törvény módosítására?

(10.30)

Ismeretes, hogy 2007-től a korkedvezményes pótlék, a 13 százalék bevezetésre került, és azt az első évben az állam átvállalta a nyugdíjbiztosító felé. 2008-ban a munkáltatóknak már ennek az egynegyedét finanszírozni kell. Bizony dilemmába kerülnek a munkáltatók, hogy hogyan tudnak megfelelni ezeknek a követelményeknek, hogyan tudják előteremteni az ezzel járó többletköltséget. Az, hogy kibővítettük és típusfüggetlenné tettük a korkedvezményt, újabb többletterhet jelent.

Természetesen a lehetőség megvan arra, hogy azok a munkáltatók, akik igazolják, bizonyítani tudják, hogy mindent megtettek a műszaki fejlesztéssel azért, hogy az egészségkárosító hatást csökkentsék, kérhetik a korkedvezményes járulék megfizetése alóli mentesítést. Ez egy bonyolult folyamat, és úgy gondolom, ebben a különböző hatóságoknak a foglalkozás-egészségügytől kezdve a Nemzeti Közlekedési Hatóságig komoly szerepük és feladatuk lesz a jövőben. De arra fel kell készülnünk, hogy ezzel foglalkozni kell.

Arra az indoklásra, hogy készülni tudjanak, ezért a május 1-jei bevezetést javasolja a törvényjavaslat, az a meglátásom, hogy erre készültek a cégek, hiszen kötelező volt már eddig is kimutatni és nyilvántartani ezeket a költségeket. Erre a program már rendelkezésre áll. Úgy gondolom, annak érdekében, hogy megfeleljünk az Érdekegyeztető Tanácsban történt megállapodásnak, lehetőséget kellene keresni egy korábbi bevezetésre. Nem gondolok akár egy január 1-jéig visszamenőleges bevezetésre, de a március vagy április 1-jei bevezetést mindenképpen mérlegelhetnénk, hiszen ezzel a munkáltatóknak egy komplex negyedévet tudnánk adni a felkészülésre, illetve a jövőbeni fizetésre.

Azoknak, akik a jövőben élni kívánnak ezzel a korkedvezmény adta lehetőséggel, ez az idő, igaz, hogy egy hónappal és nem egy egész évvel, mégis lehetőséget biztosít arra, hogy előbb menjenek nyugdíjba. Ezért módosító javaslatot kívánunk benyújtani, hogy ez az időpont ne 2008. május 1-je legyen, hanem egy korábbi időpont, az előbb általam már említetteknek megfelelően. Mindezek mellett szükségesnek tartom a törvénymódosítást, hiszen ezzel egy olyan kötelezettséget teljesít a kormány és a parlament, amelyet a munkáltatók vártak, és úgy gondolom, ennek pozitív fogadtatása lesz. Ezért javaslom a törvénynek és különösen ennek az egy pontnak az elfogadását.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu