MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Túl vagyunk az első, a januári gázáremelésen, de nem vagyunk túl az energiaár-emelések zömén.

Ha ezt nézzük, el kell gondolkodnunk a ma oly divatos fenntartható fejlődés fogalmán. Mit is jelent ma ez országunk háztartásainak életében, hogy lehet a fenntarthatóságot megőrizni az egyes családoknak, ahol egyértelmű az energiafüggés, egyértelmű, hogy a családi költségvetés igen jelentős részét foglalja le az energiaárak kifizetése?

Bár a hatósági ármegállapítás egyelőre még fennmaradt, de a gázpiaci liberalizáció eredményeképpen a szociális tarifa jellegű támogatási rendszert a kormány a 2007. év elejétől megszüntette, sőt tovább szigorította a szociális ellátást 2008-tól. Kétségtelen, hogy a kormányzatnak nagyon szűk a mozgástere.

Kétségtelen, hogy szűk, hiszen privatizálta a MOL-t, a gázüzletágat eladta, és importgázalapú árképzési törvényt vezetett be. Ezzel saját maga szűkítette be a saját mozgásterét.

De mibe is kerül ma a gáz valójában? A nemzetközi földgázpiaci folyamatok a múlt évben nem voltak kedvezőtlenek. Ennek ellenére az E.ON hatósági viszonteladói árrése az utóbbi években 9 forint 60 fillérről a múlt év novemberére már 20 forint fölé emelkedett. Vagyis a beszerzési költségek csökkenését nem a fogyasztók élvezték, hanem a nagykereskedők.

Nem csoda ez, tehették, hiszen az a megdöbbentő kijelentés olvasható az árelőkészítést végző Energia Hivatal honlapján, hogy "A nyersanyagpiaci tendenciákból már korábban is látható módon csak néhány hónapra megvalósítható ármérséklés téves jelzéseket adott volna a fogyasztók számára. Emellett a lakossági felhasználók tájékoztatását is szolgáló számla áttekinthetőségét is növelte, hogy év közben nem került sor végfelhasználói ármódosításra."

Tisztelt Ház! Ugye, érzik a cinizmust ebben a kijelentésben? Érzik a teljes hiányát a társadalmi szolidaritásnak? Azért, hogy ne bolygassuk meg a fogyasztók nyugalmát, hát ne csökkentsünk árat; azért, hogy a számla áttekinthetőbb legyen, ne csökkentsünk árat, hanem hagyjuk a megnövekedett árrést a nagykereskedőnél.

(9.40)

Január 1-jéig 5 százalékos lakossági és 4,3 százalékos nem lakossági áremelés ezek alapján véleményünk szerint nem megalapozott. Hiába mondja azt a Gazdasági Minisztérium, hogy a nemzetközi piac folyamatosan emelkedő kőolajárai indokolják, úgy gondoljuk, hogy itt egészen másról van szó. Ráadásul az 5 százalékos áremelés a támogatásra szorulóknál a támogatás mértékének csökkenése és elmaradása miatt most is 8-12 százalék között mondható.

Mivel a sajtóhírek szerint az év során minden negyedévben várható további áremelés, azt hiszem, érezhető, hogy milyen nehéz helyzetbe fognak kerülni a családok, a háztartások. Ha valóban életbe lép az új gáztörvény, és valóban a becslések szerint a villamos energiához hasonlóan 30-50 százalékos áremelkedés is előfordulhat, azt kell mondanunk, hogy olyan folyamat előtt állunk, ami elég nehezen lesz kezelhető. Ha mindez bekövetkezik, vagy ilyen, ehhez közeli áremelkedés következik be, hogy fogják tudni a családok fenntartani háztartásaik léteit?

A kérdés és a felelősség alól a kormány és a Magyar Országgyűlés nem bújhat ki. Kérem, fontolják meg ezt mindannyian. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu