LAKOS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gazdaságunk egészének, ezen belül a háztartások mintegy 70 százalékának is alapvető működési feltétele a biztonságos földgázellátás. Hazánk energiafogyasztásának több mint 40 százaléka származik földgázból. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is igen magas, Európában a nettó gázexportőr Hollandia után a második legmagasabb. Ráadásul hazánk éves földgázfelhasználása az elmúlt 16 évben úgy nőtt az 1991. évi 7 milliárd köbméterről 14 milliárd köbméterre, hogy közben a hazai kitermelés a csúcsot jelentő '85. évi 7,3 milliárd köbméteres értékről az elmúlt három évben már 3 milliárd köbméter alá csökkent.

Fogyasztásunkkal együtt tehát kiszolgáltatottságunk, függőségünk is egyre inkább növekedett, és ez a tendencia a következő években sem fog megváltozni. Ezért nem túlzás azt állítani, hogy az előttünk lévő előterjesztés, törvényjavaslat a 2008. év egyik legfontosabb gazdasági vonatkozású törvényjavaslata. Megalkotása a gazdaság egészét és azt a 3,3 millió gázzal fűtő háztartást érinti közvetlenül, akik ezt felhasználják.

A közel öt évvel ezelőtt meghozott, jelenleg hatályos földgázellátásról szóló törvény többek között lehetővé tette a nagyobb termelővállalkozások részére, hogy földgázszükségletüket a versenypiacon vásárolhassák meg. Lehetővé tette azt is, hogy a földgázpiac szereplői azonos feltételekkel, diszkriminációmentesen férjenek hozzá a földgáz-infrastruktúrához, hogy a zavaros keresztfinanszírozások elkerülése, vagyis az átláthatóság megteremtése érdekében megtörténhessen a földgázipari vállalkozások számviteli, illetve jogi szétválasztása. Ez a törvény tehát a hazai földgázszolgáltatás struktúráját átalakította, a gázipari monopóliumot leépítette, de legalábbis jelentősen csökkentette, hiszen a földgáz-kereskedelmet elválasztotta az infrastruktúra használatától, miközben az import, a vezeték- és tárolóépítés megszűnt kizárólagosságon alapuló tevékenység lenni. Megindulhatott tehát a piaci liberalizáció, aminek következtében ma már a felhasznált gáz mintegy 30 százaléka a versenypiacon kerül forgalmazásra. A 2003. évi XLII. törvény tehát jól szolgálta az elmúlt öt évben Magyarország biztonságos földgázellátását.

Most azonban, tisztelt képviselőtársaim, tovább kell lépnünk - ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat is -, részben európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk okán, részben pedig a saját tapasztalatainkból merített meggondolásaink miatt is. A megalkotandó új gázellátásról szóló törvény a másik vezetékes energiahordozó szabályozásáról pár hónappal ezelőtt elfogadott új villamosenergia-törvény mintegy analógiáját jelenti. Ésszerű és egyben célszerű is ugyanis a villamosenergia-piacon lévőhöz hasonló elveket és szabályozást megfogalmazni, mivel ez egyrészt egyszerűsíti a felhasználók és a hatóságok munkáját, másrészt így tudjuk leginkább érvényesíteni a teljes piacnyitás elvének Unió által előírt, de saját megfontolásunkból is szükségesnek talált kötelezettségünk teljesítését. Ha a két törvény között nem lenne jelentős tartalmi hasonlóság, éppen ez okozhatna jelentős zavarokat.

A gázellátásról szóló új törvénnyel, új törvényjavaslattal a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest az alábbi leglényegesebb változásokat kívánjuk megvalósítani. A jelenlegi kettős közüzemi és szabadpiaci modell megszűnik, s helyébe az egységes versenypiaci lép, az erőfölényes helyzetek megakadályozásának és a kiszolgáltatott fogyasztók megfelelő védelmének egyidejű biztosításával. A háztartási fogyasztók, valamint a kisvállalkozások szűk köre egyetemes földgázszolgáltatásra is jogosult lesz. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez nem elsősorban a piaci viszonyoktól eltérített árat, hanem sokkal inkább a Magyar Energia Hivatal által ellenőrzött árszintet és szolgáltatási feltételeket jelent. A villamosenergia-törvényhez hasonlóan itt is bevezetésre kerül az úgynevezett végső menedékes intézménye arra az esetre, ha a szolgáltató fizetésképtelensége vagy akármilyen ellehetetlenülése miatt az általa kiszolgált felhasználók ellátása kerülne veszélybe.

Az árszabályozás teljesen átalakul, ugyanis a végfelhasználói árak a továbbiakban nem hatósági, hanem a piac által alakított árak lesznek, a hatósági ár kategóriája pedig csak a rendszerhasználati, az elosztási és a tárolási díjak vonatkozásában marad fenn. A fogyasztóvédelem, amelyről többen is szóltak itt előttem, a villamosenergia-törvényhez hasonlóan kiemelt fontossággal bír, az új gázenergia-törvényjavaslatban is kiemelt terület, kiemelt fontosságú terület. Ezeket a feladatokat a Magyar Energia Hivataltól a fogyasztóvédelmi felügyelőségek veszik át.

Címszószerűen összefoglalva tehát: a földgázszolgáltatásról szóló új törvényjavaslat tehát a kitermeléstől a fogyasztókig terjedően a teljes vertikumot úgy fogja szabályozni, hogy nagyrészt a nemrég hatályba lépett villamosenergia-törvény szabályozásának leképezését jelenti az alábbi területeken.

(13.50)

A kettős piac megszüntetése, helyébe versenypiac kialakítása a megfelelő, fogyasztókat védő eszközrendszer egyidejű felállításával; a jelentős piaci erő kategóriájában, az egyetemes szolgáltatás kategóriájában, a végső menedékes kategóriájában, a védendő fogyasztók kategóriájában, a fogyasztóvédelemben, a befolyásszerzés növelésének szigorú feltételrendszerhez kötésében, az árképzés rendszerének megváltoztatásában, az energetikai állandó választott bíróság intézménye területén, a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok vezető testületében, a Magyar Energia Hivatal által történt jelölések módszertanában, a cégjogi eseményekre vonatkozó szabályokban, az összeférhetetlenségi szabályokban, a szervezett földgázpiac létrehozásában.

Van ugyanakkor néhány olyan szabályozási terület, amely ebben az új törvényjavaslatban jelenik meg először, ezek közül az alábbiakat emelném ki. Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték-engedélyezési és -üzemeltetési vonatkozások, amivel egyébként az elmúlt évben már módosítottuk a jelenleg hatályos törvényt. Ez azért rendkívül lényeges újdonság, mert ezáltal válik hazai szabályozórendszerünk alkalmassá arra, hogy bármely nemzetközi földgázszállító vezeték - Nabucco, Déli Áramlat vagy más - áthaladhasson Magyarországon, aminek ellátásbiztonsági, tranzitdíj-bevételi, regionális kapcsolati és munkahelyteremtő előnyei kézenfekvők. Ráadásul így válhat könnyebbé gáztárolóink feltöltése és kitározása is; a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piac működtetése 2009. július 1-jétől a szervezett földgázpiac megalakulásáig, a földgáz minőségű biogáz ügyének kezelése, a gázszerelők és gázkészülék-javítók közhitelű hatósági nyilvántartásának bevezetése, a gázmérő-leolvasás mindenkori lehetővé tétele mint kötelezettség bevezetése.

Összefoglalva az egész előterjesztést, a törvényjavaslat egészét jónak és támogatandónak tartjuk, ugyanakkor engedjenek meg a képviselőtársaim néhány gondolatot előrevetíteni a módosító javaslatokhoz. Az értelmező rendelkezések - 3. § - körét szükségesnek látjuk kiegészíteni a védendő fogyasztók, felhasználói mérlegkör, vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás fogalmakkal.

A 72. §-ban indokolt lenne a szállítóvezetéki kapacitás lekötésénél a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére biztosítani azt a jogosítványt, hogy a biztonsági földgázkészlet feltöltését vagy annak visszapótlását végző, a szövetséggel szerződött piaci szereplő, kereskedő elsőbbséget kaphasson a szállítóvezeték-kapacitás lekötése során. Ugyanis csak így biztosítható annak a kötelezettségnek a teljesítése, amelyet a 2006. évi XXVI. törvény előír.

A 98. § (1) bekezdésében földgázellátási válsághelyzetről, szükséghelyzetről, illetve vészhelyzetről van szó, de csak a válsághelyzet esetén történő intézkedések kerülnek felsorolásra, ezért megítélésünk szerint pontosítani szükséges, hogy mi tekinthető szükséghelyzetnek, illetve vészhelyzetnek.

A 144. §-ban a szervezett földgázpiac létrehozására - eltérően a villamosenergia-törvényben előírtaktól - nincs határidő kitűzve. Kétségtelen, hogy a földgáz tőzsdei kereskedése a mi körülményeink között lassabban fog megvalósulni, mint a villanyáramé, de megfontolandónak tartjuk céldátum megjelölését.

Végül, de nem utolsósorban ebben a körben szeretném megemlíteni - paragrafus megjelölése nélkül -, hogy indokoltnak tartjuk egy olyan nagyfogyasztói díjkategória bevezetését az elosztási díjhoz hasonlóan, amely megkülönböztethetné az igen nagy fogyasztók - például a távhő - kategóriáját az alacsonyabb kategóriától. Jelenleg a rendszerhasználat-elosztási díjnál 500 köbméter/óra felett nincs ugyanis újabb díjkategória, és többek között a világpiaci kőolajárak folyamatos emelkedése, a normatív áfatartalom is igen nehézzé teszi a távhőárak mindannyiunk számára - azt hiszem - fontos és politikailag igen indokolt csökkentésének megvalósítását. Az erre vonatkozó javaslatát egyébként az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogkörében eljáró adatvédelmi biztos is megtette, de még egyszer hangsúlyozom, fontosnak tartjuk kezelni ezt a kérdést ebben a törvényjavaslatban is.

Lényeges kérdésnek tartom továbbá - bár ezt már néhány képviselőtársam itt előttem említette bizottsági véleményként -, hogy a hatálybalépést a tervezett 2008. július 1-jéről 2009. január 1-jére tegyük át. Azt gondolom, ez ésszerű javaslatnak látszik, és segíti a bevezetésben a rendszerezett lépéseket.

Összességében, tisztelt képviselőtársaim, a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója támogatja ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját, megtárgyalását, elfogadását a szükséges módosító indítványokkal együtt.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu