HERÉNYI KÁROLY (MDF): Semmi baj. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fair play jegyében én így szemtől szembe három kérdésre várok választ az államtitkár úrtól, mind a három az adózással kapcsolatos.

Hat esztendeje tetszenek kormányon lenni, és hat esztendeje keserítik meg a hazai vállalkozók és a gazdaság életét az egyre komplikáltabb, egyre bonyolultabb adórendszerrel. Az első kérdésem az, hogy mi akadályozza meg a tisztelt kormányt és a minisztériumot, hogy egyszerűsítsen azon az adórendszeren - függetlenül attól, hogy hány típusú adót fizetünk -, amely a legutóbbi kutatások és felmérések szerint egy egyéni vállalkozónak az adminisztratív költségeket tekintve körülbelül 380 ezer forintjába kerül, a ráfordított idő pedig több mint 260 óra, illetve több mint 250, olyan 260 óra. Ez nem kerülne pénzbe, viszont jelentős megtakarítást tudna előidézni annál a szerencsétlen egyéni vállalkozónál, akinél ez nagyon jelentős idő-, energia- és pénzráfordítás. Az első kérdés tehát az, hogy mi a gátja, az akadálya annak, hogy ezt a rendszert egyszerűsítsük.

A második kérdés azzal a hatástanulmánnyal függ össze, amelyet tegnap megkaptunk a miniszterelnök úrtól, és amely a múlt kedden, ma egy hete bejelentett adóreformok irányáról vagy irányultságáról szól. Három alternatíva van benne: szuperbruttósítás, adóközpontúság, jövedék, illetve a harmadik típusú központosítás, járulékközpontosítás. Mind a három - átolvasva, és én ott is voltam ezen a prezentáción - általában a magasabb jövedelműeknek kedvez, az alacsony jövedelműeket vagy nem érinti, de két esetben nemhogy érinti, hanem sokkal rosszabb helyzetbe hozza őket.

Úgy tűnik, hogy mind a három út járhatatlan, tehát nem ez lesz a megoldás. Ráadásul a rendszer ugyanolyan komplikált és ugyanolyan bonyolult és átláthatatlan marad, mint amilyen volt, hiszen ön is tudja, hogy több mint 50-féle adófajta van hatályban, azt is tudja, hogy 28-féle adókedvezmény vehető igénybe, és ebből következően, nyilván ezt is tudja az államtitkár úr, az adótudatosság, ami meghatározója kellene hogy legyen a magyar közgondolkodásnak, a vállalkozói gondolkodásnak pedig különösen, a dolog bonyolultsága miatt meglehetősen alacsony színvonalú.

Ezzel kapcsolatos kérdésem az, hogy miért ez a merev elutasítás, hiszen tegnap Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes úr kérdés nélkül, kitérve utasította el az egykulcsos szja bevezetésének az ötletét, azzal indokolva, hogy ez bizony olyan társadalmi igazságtalanságot gerjesztene, ami a szocialisták számára elfogadhatatlan. Ebben akár egyet is tudunk érteni, mert egy szociáldemokrata vagy magát szocialistának valló párt szájából ez hitelesen hangzik. De ha az önök által felvázolt variációk, a három variáns ugyanezt eredményezi, hogy az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók esélyei nem fognak nőni, sőt két esetben jelentősen romlanak, akkor miért nem térünk át egy egyszerűbb, átláthatóbb rendszerre, amely sokkal olcsóbb, amely sokkal hatásosabb a szürkegazdaság kifehérítésében? Hiszen egy ilyen átlátható rendszer számon kérhető, betartható és jól ellenőrizhető.

Mikor fog tehát a kormány végre elgondolkodni azon, hogy a környezetünkben élő 17 országban, amelyben bevezették az egykulcsos adórendszert, nem biztos, hogy teljesen ostobák és teljesen elment a józan eszük? Nem mondom, hogy nincsenek ez ellen közgazdasági kifogások, de nincsenek jó közgazdasági megoldások a volt szocialista országok helyzetére. Úgy tűnik, hogy az egykulcsos adó erre jó.

A harmadik kérdésem pedig az adóamnesztiával kapcsolatos. Egy héttel ezelőtt az ön minisztere azt válaszolta, hogy ez tulajdonképpen nem rossz ötlet. A vagyonosodási vizsgálat helyett, ami pontosan ellenkező hatást ér el, mint amit gondolnak, hiszen a kimenekíthető vagyon maradék részét most hordják ki az országból, a vagyonosodási vizsgálatok elől, azoktól félve, egy adóamnesztia egyfelől tiszta, világos társadalmi helyzetet teremtene, másfelől a költségvetésnek egy olyan egyszeri adóbevételt, amely az esetleges adórendszer-áttérés költségeit vagy hiányát fedezni lenne képes, ráadásul egy későbbi vagyonadó regisztrációs alapját is megteremthetné.

(9.30)

Miniszter úr azt mondta, hogy ennek a jogi háttere nincs meg Magyarországon. Más országban sem volt meg; 1973 óta a világ számos országában sikerrel alkalmazták ezt az intézményt, és jó bevételre tettek szert. Milyen jogi háttér hiányáról beszélt miniszter úr? Mi az akadálya annak, hogy ezt a társadalmi békét előidéző és komoly költségvetési bevételt generáló lépést a kormány megtegye?

Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban és a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu