ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Mielőtt a hozzászólása érdemére válaszolnék, engedje meg, hogy egyetlen kérdésben vitatkozzam önnel, ez pedig az, hogy nem a felnőtt lakosság többsége hozott ilyen vagy olyan döntést a népszavazáson, hanem a választáson, ezen a népszavazáson résztvevők többsége. Ez nagy különbség. A felnőtt lakosság többsége nem támogatta az önök javaslatát, de ettől még ez egy érvényes népszavazás, természetesen végrehajtjuk.

Ez a népszavazás pontosan arról szólt, képviselő asszony, amit a szavazólapra önök ráírtak, nem másról és nem többről, felesleges utólag belemagyarázni olyan dolgokat, amelyekről önök a népszavazás előtt egyébként okkal és joggal - már az önök szempontjából okkal és joggal - nem beszéltek.

Azonban amiről a képviselő asszony érdemben beszélt, azzal én mélyen egyetértek, tudniillik azzal, hogy a felsőoktatásban van egy sor valóban lényeges és fontos probléma. Ilyen lényeges és fontos probléma, hogy hogyan lehet a felsőoktatás kapuit jobban megnyitni a rászoruló és tehetséges diákok előtt, hiszen ezek a diákok a mostani úgynevezett ingyenes felsőoktatásba bizony nagyon nehezen kerülnek be. Arra kell jó megoldásokat, jobb megoldásokat találni, hogy hogyan segítjük már a középiskolás korban, sőt még előtte ezeknek a diákoknak a szakmai fejlődését, hogyan kínálunk olyan tehetséggondozó programokat, amelyek ezeknek a diákoknak esélyt nyújtanak arra, hogy eredményesen és sikeresen állhassanak a rajtvonalra a felsőoktatási helyekért folytatott versenyben; aztán hogyan kell őket támogatni és segíteni abban, hogy ilyen-olyan hátrányaik ellenére is eredményesek és sikeresek lehessenek a felsőoktatáson belül.

Bizony beszélnünk kell arról, amiről a képviselő asszony beszélt, hogy a felsőoktatáson belül hogyan tudjuk elérni azt, hogy nőjön azoknak a képzési területeknek az aránya, nemcsak a mesterképzésben, de az alapképzésben is - ezt hozzá kell tennem -, amelyeknek a gazdasági hasznossága, társadalmi hasznossága nagy, hogyan lehet eltolni a felsőoktatást a műszaki és természettudományos felsőoktatás irányába. Örülök, hogy a képviselő asszony sem a populizmus húrjait pengeti, hanem éppen a kormány felelősségéről beszél, arról, hogy bizony az aktuális kormánynak, a politikának van felelőssége abban, hogy irányítsa, befolyásolja ezeket a folyamatokat.

Az is fontos - ebben egyetértek a képviselő asszonnyal -, hogy arra a problémára találjunk megoldást, hogyan lehet ösztönözni a diákokat arra, hogy a magyar adófizetők pénzéből megszerzett tudásukat a magyar adófizetők javára használják fel. Sajnálatos, hogy abban a rendszerben, amikor egyébként a diákoknak nem kell hozzájárulniuk a saját képzésükhöz, akkor sokkal nehezebb ennek a feltételeit kialakítani, mint egyébként lehetett volna.

Abban is igaza van a képviselő asszonynak, hogy a legfontosabb, a leglényegesebb kérdés a felsőoktatásban a hozzáférés, az esélyegyenlőség mellett - talán még egy picit az előtt is - a minőség kérdése. Az a kérdés, hogy hogyan lehet ösztönözni az intézményeket jobb minőségű munkára. Ebben fontosak azok az eszközök, amelyeket a képviselő asszony említett. Hadd hozzam szóba azt, hogy van a felsőoktatásnak egy, a felsőoktatási kerekasztalon megállapodott ötpontos programja, amelynek része sokfajta intézkedés, sokfajta elképzelés, sokfajta stratégiai irány. Ez az a típusú megközelítés, amely komplex módon próbál a felsőoktatás problémáival foglalkozni, amelyik foglalkozik az intézményrendszerrel, az infrastruktúrával, foglalkozik azzal a fajta bolognai átállással, a mesterszakokkal és az alapszakokkal, majd az erre épülő doktori képzéssel, amelyet a képviselő asszony is említett, és amellyel egyébként egyetértek; foglalkozik azzal a fajta problémával, amit a hallgatói juttatások és díjak rendszere jelent - ez jóval több, mint a képzési hozzájárulás kérdése -; amelyik foglalkozik azzal a kérdéssel, amit a minőségbiztosítás és akkreditáció jelent a felsőoktatásban. Azt gondolom, hogy ez az ötpontos, a felsőoktatási kerekasztalon kialakított program az, amely alkalmas és képes arra, hogy a felsőoktatás lényegi, érdemi kérdéséről lehessen vitatkozni.

A képviselő asszonyt is szeretném tájékoztatni arról, hogy a miniszter úr összehívta a felsőoktatási kerekasztal ülését, éppen azért, hogy áttekintsük, a jelenlegi helyzetben hogyan lehet megoldani ezeket a problémákat, milyen újfajta jó megoldások találhatók. Azt is nagy érdeklődéssel olvastam, hogy Romániában nem olyan régen jött létre egy olyan, oktatással foglalkozó paktum, amelyben minden parlamenti erő, minden politikai erő és a szakmai szervezetek is együtt, közösen alakítottak ki egy stratégiát. Azt gondolom, hogy miután remélhetően most már a napi politika, pillanatnyi politikai számítás levonul a felsőoktatás-politika területéről, lesz esély arra, hogy Magyarországon is ebbe az irányba induljunk el a felsőoktatás fejlesztésében.

Egy jó, a világ országainak többségében alkalmazott eszközzel most szegényebbek lettünk ebben a felsőoktatás-politikában, de biztos vagyok benne, hogy ezek között a keretek között is meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyeket a képviselő asszony is sürget, és kérem a képviselő asszony és az ellenzék támogatását is ahhoz, hogy egy erősebb, jobb, jobban működő felsőoktatásunk legyen.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu