GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondoltam, a parlamentben az nem probléma, hogy milyen jogalkotási szintek vannak Magyarországon, ugyanis miniszteri rendeletet nem szoktunk parlament elé hozni. Ez a szabály egy miniszteri rendelet által szabályozott kérdés, ahogy a top up rendeletünk, amióta európai uniós tagok vagyunk, mindig is az volt. Csak úgy mellesleg jegyezném meg, hogy ezt a rendeletet leegyeztettük az érdekképviseletekkel - MOSZ, MAGOSZ, Magyar Agrárkamara, Magyar Állattenyésztők Szövetsége - és ők egyetértettek vele. Lehet arról beszélgetni, hogy egy rendelet miért nem kerül parlament elé, de miniszteri rendeletet ezután sem fogunk parlament elé hozni, ugyanis nem kell, hogy idehozzuk. Ez az egyik.

A másik: képviselő úr 800 ezer kisemmizett földtulajdonosról beszél. Az MVH nyilvántartása szerint Magyarországon támogatást 200 ezer regisztrált termelő igényel, így nem is értem, hogy miért 800 ezret mondott. S most már azt is látjuk, hogy nagyjából ennek a rendeletnek a belépésével 3-5 ezer közöttire - tehát nem egészen másfél százalékra - tehető azok aránya, akiknek a nemzeti támogatási jogosultság elvesztése vagy nem elvesztése problémát okoz. Ugyanis képviselő úr azt is tudhatná, hogy ez a top up, tehát a nemzeti kiegészítő támogatás történelmi alapú megállapításáról és egy korlátozott értelmű vagyoni értékű jogról szól. De az a bajom, hogy se ön, se a képviselőtársa, aki még jegyzi ezt az interpellációt, egyszerűen nem is hajlandó erről a témáról érdemben beszélni, csak folyamatosan a földtulajdonosokat és a földtulajdonosok kisemmizését emlegeti.

Képviselő úr, miért alakítanánk át egy olyan rendeletet, amely nem a tőketulajdonost, hanem a föld használóját segíti? Miért akarja azt, hogy ügyvédeknek, neppereknek adjunk történelmi bázisjogosultságot? De ha ezt akarják, mondják meg! Egyébként csináltak önök ilyet annak idején a kárpótlásnál, amikor a magyarországi földterület több mint felét ügyvédeknek adták oda különböző kárpótlási jegyek után. Most azt akarják, hogy ugyanez a jogosultság megint az ügyvédek kezébe kerüljön? (Font Sándor: Nem igaz!) Ilyet nem akarhatnak, képviselő úr! Ilyet nem akarhatnak! Ez egyszerűen az összes Magyarországon földet művelő ember arculcsapását jelentené. (Font Sándor: Nem igaz!) Menjünk el együtt bármikor egy mezőgazdasági fórumra - én a múlt héten három ilyenen voltam -, és kérdezzék meg azt a családi gazdálkodót, akinek van ötven hektár saját földje, százat meg bérel, hogy annak a száz hektárnak a jogosultságát kinek adjuk oda, annak a neppernek, akitől bérli, vagy neki, aki az összes kockázatát viseli ennek a rendszernek. Mi ilyen rendszert szeretnénk csinálni.

Egyébként szeretném jelezni, képviselő úr, hogy ez nem egy kőbe vésett rendszer, ez a típusú jogosultság maximum még két évig él, ha nem változik a földbérlő státusa, és szerintem sokkal korrektebb és hosszabb jogviszonyt generál Magyarországon, legalábbis öt évre. De azt úgyis tudjuk, hogy bármit mondunk, az önöknek nem jó. Egyébként jó lenne, ha ezt majd egymással is megvitatnák, mert azt is jó lenne tudni, hogy mit mond majd az a tizenkét állami gazdaság, amit annak idején gyakorlatilag ingyen odaadtak különböző barátoknak, hogy ott meg az államnak hagyjuk meg ezt a jogosultságot. Ugyanis 1,2 millió hektár az állam kezében van. Miért adjunk mi az államnak ilyen típusú vagyoni értékű jogot? Lehet, hogy ez a pénzügyminiszter úrnak tetszene, de mi úgy gondoljuk, hogy az állam nem műveli a földet, hanem azt más használja, és ennek a jogosultságnak annak a kezében kell lenni, aki ennek a termelési kockázatát viseli.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu