LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Érdekes műfaj ez a mai vitanap három ilyen témában. Hallgatva reggel óta a hozzászólásokat, azt tapasztalhattuk, hogy tulajdonképpen ennek a mai vitanapnak a keretében szinte mindenki mindenről beszélhet, ami éppen eszébe jut; arról is persze, ami a vitanap témája. De izgalmas dolog ez, hiszen kötetlenül eszmét cserélhetünk azokról a nézetekről, ami kormánypárti, ellenzéki oldalon általában eszünkbe jut az időkereten belül.

Amiről én szeretnék beszélni, ennek a vitanapnak az egyik témája, az úgynevezett új tulajdonosi program és az ennek kapcsán felmerülő gondolatok. Molnár Csaba képviselőtársam hosszasan ecsetelte azt, hogy milyen előkészítettségben van ennek a programnak a szakmai háttere, hogy kik miről vitatkoznak, milyen fórumokon, milyen testületek vitatják azt a programot, amely azért, azt valljuk be, ebben van az ellenzéki oldalnak némi igazsága: hát nincs előttünk ilyen program, tehát nehéz vitatkozni egy olyan programról, ami nincs előttünk. A főbb gondolatait, célkitűzéseit persze sok forrásból, sok oldalról hallhattuk, de konkrétan programról nem tudunk beszélni még.

Mint ahogy Molnár Csaba képviselőtársam is mondta, az új tulajdonosi program szakmai és társadalmi tanácsától április végére várnak egy olyan anyagot kormányzati szinten, amely már valóban egy igazi vitaanyag lenne. Meggyőződésem az, hogy érdemes lett volna talán ezt a vitanapot akkor tartani ebben a témában, amikor egy igazán jól előkészített szakmai programjavaslattal találkozunk ettől a szakmai és társadalmi tanácstól, amely valóban egy széles szakmai és társadalmi körben próbálja előkészíteni ezt a programot. De mindegy, most itt vagyunk, és lássuk, hogy milyen gondolatok juthatnak eszünkbe erről. Talán ez a mai vitanap is hozzásegíti ezt a grémiumot, ezt a testületet ahhoz, hogy egy jól előkészített szakmai anyaggal bombázza majd a kormányt, és aztán majd a parlament is találkozzon ezzel.

Azokkal a főbb alapelvekkel, amelyek azt fogalmazzák meg, és amelyeknek lényege az, hogy egy hazai polgárosodási folyamatot felgyorsítani kívánó, esélyt teremtő koncepció a gyakorlatban megvalósuljon, ezzel egyetérthetünk. Azt gondolom, hogy ha csak ennek az alapgondolatnak a megvalósítását tűzzük ki célul, akkor azt mondhatjuk, hogy hajrá, gyerünk, ez egy jó gondolat, nézzük, mit lehet belőle megvalósítani.

Előrebocsátom, hogy azért ebben az esetben is fontosnak tartom annak a közhelyszerű igazságnak az érvényesülését, miszerint jobb nem csinálni valamit, mint rosszul csinálni. Tehát ahhoz, hogy jól csináljuk, megítélésem szerint az alábbi felvetések, kérdések megválaszolása és a részletes program kidolgozása szükséges. Szükséges az, hogy az új tulajdonosi program legalább három-négy évre előre kiszámítható módon, nem improvizációk sorozatával történjen. Kiszámítható, tervezhető legyen mind az állam, mind a részt vevő társaságok, mind a tulajdont szerezni kívánó egyéni vagy intézményi befektetők részére. Szükségesnek tartom azt is, hogy a tulajdonossá válás lehetősége azokat a magánbefektetőket is meg tudja célozni, akik ma még nem rendelkeznek hosszabb távú megtakarításokkal.

Ez a program nem csak kiváltságosokat, nem csak egy szűk réteget célozhat meg. Az, hogy milyen ösztönzőkre, kedvezményekre - részben már volt erről szó, de milyen kedvezmények lehetségesek: árfolyamkedvezmény, halasztott fizetés, adókedvezmény, különböző hitelkonstrukciók, akár úgynevezett kétkörös forgalomba hozatal -, tehát hogy mire lehet számítani majd, mivel tesszük lehetővé az állami társaságok részvényeihez való hozzájutást, ezek nagyon fontos részletkérdések. Ugyanakkor azért hangsúlyozom, hogy elsődleges szempont kell hogy legyen ebben a folyamatban, hogy az ügyletek, a tranzakciók a tőzsdepiac valódi piaci keretei között valósuljanak meg.

(12.50)

Az új tulajdonosoknak természetesen vállalniuk kell a tulajdonlással járó kockázatot és felelősséget is. Remélhetőleg ez tényleg hozzájárul majd egy olyan új tulajdonosi kör kialakulásához, amely elősegítheti egy korszerű tulajdonosi gondolkodásmód, pénzügyi-megtakarítási kultúra megjelenítését társadalmunkban. Elengedhetetlen a programba bevonni kívánt társaságok hatékonyságnövelése és az európai uniós jogszabályi környezet figyelembevétele is. Gondolok itt elsősorban a diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályozásokra.

Vannak előzetes információink arról - ma is elhangzott államtitkár úr felvezetésében, és benne van a levegőben -, hogy mely társaságok bevonásáról lehet szó. Mivel erről konkrétumokat igazából nem tudunk, és valóban egy hosszas előkészítő munkát igényel ennek kidolgozása, ennek elemzésében most nem merülnék el. Fontosnak tartom azonban, hogy egy többéves programban az állam folyamatosan fenntartsa a megfelelő kínálatot ehhez a programhoz, és minden egyes esetben meghatározó maradjon a bevont társaságokban az állami tulajdoni hányad.

Valószínűsíthető, hogy a lakosság befektetők bizalmát az állami tulajdonosi védőernyő tudja biztosítani, erősíteni. Nagyon következetes és határozott tulajdonosi döntésekre van szükség ahhoz, hogy a programba bevonni kívánt társaságokat alkalmassá tegyük a tőzsdei szerepvállalásra egy ilyen új tulajdonosi struktúrában is. Még egyszer hangsúlyozom azt, hogy tovább kell keresni azokat a cégeket, nemcsak a már említetteket, hanem adott esetben másokat is, és egy olyan portfóliót kell kialakítani, amelyik ebbe a programba bevonható, és a kiválasztott cégeknél nyilvánvalóan végre kell hajtani egy hatékonyságnövelő programot is.

Kalkulálnunk kell azzal is, hogy az ily módon történő privatizáció nyilvánvalóan nem optimális a privatizációs bevételek maximalizálása és így az államadósság csökkentése szempontjából. El kell gondolkoznunk azon is, hogy valódi szakmai befektetők hiányában az érintett állami tulajdonú vállalatok menedzsmentje fölött mennyire lesz érdemi a szakmai tulajdonosi kontroll. Másik oldalon persze a tőzsdei nyilvánosság nyilván ösztönözheti a menedzsmenteket majd egy hatékonyabb működésre, és így az állami tulajdoni hányadnak is valószínűleg lesz nagyobb hozadéka, ha a tőzsdei nyilvánosság ezt a működést elősegíti.

Ösztönöznünk kell a kedvezményes tulajdonhoz jutás keretei közt azt is, hogy az új tulajdonosi kör ne rövid távon gondolkozzon - ez egyértelmű érdek -, ne gyors pénzügyi nyereség realizálására törekedjen, hosszú távú befektetésekben gondolkozzanak az új tulajdonosok. Számolnunk kell azzal is, hogy a programban részt vevők egy része esetleg csak úgynevezett strómanként fog közreműködni. Vigyázzunk erre, meg kell keresnünk, meg kell találnunk annak a lehetőségét, hogy kiszűrjük a spekulánsokat.

Szükséges a hazai és nemzetközi jogi keretek teljes körű áttekintése, az új jogi szabályozórendszer kialakításának részletes ütemezése, ütemterve. Részletes elemzés és háttértanulmány szükséges ahhoz is, hogy ennek a programnak vajon ténylegesen mi a keresleti háttere, az alternatív befektetési lehetőségekhez képest milyen mértékben mozgósíthatók a magyar háztartások megtakarításai, mennyire konvertálhatók ezek a források a tőzsdepiac felé.

Különböző szakértői vélemények 1000 és 3000 milliárd forint közé becsülik azt a lakossági megtakarítási mennyiséget, amely elvileg mozdítható. A tőzsdei részvények értéke ismereteink szerint - ezt az államtitkár úr is mondta a bevezetőjében - mintegy 340 milliárd forint, ehhez képest ez a fenti 1000-3000 milliárd forint közé becsült keresleti háttér egyáltalán nem kevés, de anélkül nekivágni ennek a programnak, hogy nem tudjuk igazán jól behatárolni, valószínűsíteni azt a nagyságrendet, hogy mit célzunk meg, miről is beszélünk, rendkívül kockázatos dolog. Tehát fontosnak tartom ennek a nagyságrendnek egy tényleges szakmai megbecsülését, tanulmányok alapján egy kidolgozását ennek. A magyar háztartások körülbelül felének van valamilyen megtakarítása, de ennek az 50 százaléknak is mintegy egynegyede az, amelyik befektetésekkel rendelkezik.

A program sikeres végrehajtásának nagyon fontos eleme egy rendkívül szakszerű és háttérelemzéseken alapuló érdemi marketingmunka, és erről is esett szó, hiszen ezt a folyamatot valóban úgy kell végrehajtani, hogy meg tudjuk győzni a befektetőket arról, hogy mi a cél és mi az ő érdekük.

Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy egy izgalmas gondolat felvetésével találkoztunk, amelynek a társadalmi-politikai célját támogatni tudjuk - ez a cél támogatható -, ugyanakkor meg kell tudnunk bizonyosodni arról, hogy a vállalt kockázatok arányban állnak-e a valószínűsíthető eredményekkel.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, még egyszer hangsúlyozni kívánom azt, hogy ha ezt a folyamatot elindítjuk, csinálni szeretnénk, akkor ezt csak jól szabad csinálni. Ha nincs esély arra, hogy ez a program ne emelkedjen ki a politikai blöffök, improvizációk köréből, akkor nincs esély arra, hogy ez jól sikerüljön. Csak akkor lehet sikeres, ha ez valóban egy végrehajtható és megalapozott program lesz, és nem csak egy újabb ötlet a sok közül. Ehhez a közös gondolkodáshoz felkínáljuk az együttműködésünket.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Pettkó András tapsol.)

Forrás: parlament.hu