DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Igen tisztelt Országgyűlés! Valóban, az elmúlt év legvégén több nemzetközi felmérés jelent meg. A felmérések nem csak Magyarországról szólnak; nemzetközi kitekintést adnak, több mint 30 ország közoktatási, illetve oktatási rendszerét, szisztémáját hasonlították és hasonlítják össze. Sőt, mivel Magyarország nem első alkalommal vesz részt, hanem legutóbb 2001-ben is történt ilyen felmérés, ezért önnönmagunkhoz is van összehasonlítási alap.

Ezeket a felméréseket a világon mindenütt nemcsak a szakmai közvélemény, hanem a legszélesebb érdeklődő közvélemény és a sajtó elemzi. Hadd mondjam el, hogy azokban a napokban, amikor Bostonban közzétették az ön által is említett legutóbbi PIRLS-t, én hivatalos úton Németországban tartózkodtam, nem láttam olyan német napilapot, amely ne címoldalon számolt volna be egyébként a nemzetközi eredményekről.

Valóban, arról van szó, hogy az alapkészségeket vizsgáló felmérések közül az, amelyik a 10 éves gyermekek olvasáskészségét, szövegértéskészségét vizsgálja, ott Magyarország nemcsak hogy önnönmagához javított a legutóbbi felméréshez képest a fejezetben, amely a nemzetközi felmérésben szerepel - a következőt mondja: szignifikáns, vagyis jelentős, érzékelhető változás a magyar gyermekek szövegértésében -, hanem nemzetközi viszonyításban is a több mint 30 ország, illetve tartomány közoktatási rendszerében az 5. helyet elfoglalva teljesen az első csoportba tartozunk. Nehezebb a helyzetünk a 15 éves korú gyermekek, diákok esetében, ahol valóban az alapkészséget vizsgálva a 23. helyen található Magyarország.

A probléma tehát adott. Ezért vissza kell utasítani minden olyan feltételezést, amely summás megállapítást tesz. Arról van szó, hogy valóban a 10 éves korig terjedő nevelési-oktatási időszakban a magyar oktatásügy jobban teljesít, mint korábban, a 10 és 15 éves kor közötti időszakban vannak azonban még problémák, amelyeket éppen a már korábban meghozott törvényi és egyéb jogszabályi módosításokkal, azt gondolom, hogy orvosolni kell.

Melyek ezek? A problémát, ha le akarjuk fordítani teljesen közérthető magyar nyelvre, azt mondhatjuk, hogy nem adunk elég teret, nem adunk elég lehetőséget, nem adunk elég időt arra, hogy azok a gyermekek, akik egyébként 10 éves kor magasságáig valóban megszerzik a korukhoz képest megfelelő alapkészséget, ez bennük megszilárduljon, valóban a tudás lecsapódjék, amire aztán a későbbiekben lehet építeni.

(14.10)

Ezért már 2003-ban elfogadtuk a közoktatási törvénynek egy olyan módosítását, amely felmenő rendszerben életbe lépve éppen most lép a közoktatási szisztémába: az ötödök és hatodik osztályban is több lehetőséget, időt, teret biztosít az alapkészségek megerősítésére. Erre 2008-ban már az "Új tudás" program keretében az előkészületek olyan jól haladtak, hogy előbbre lehetett hozni a bizonyos pályázati kiírásokra 10 milliárd forintot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az elkövetkező évben 17, majd 15 milliárd forintot fogunk erre fordítani európai uniós forrásból. Az "Új tudás" program tehát ezzel számol.

A képviselő úr kérdésében, interpellációjában meglevő helyzetértékelés korrekt, ennek megfelelően tettük meg a lépéseket. Törvénymódosítás és anyagiak is rendelkezésre állnak, és őszintén remélem (Az elnök ismét csenget.), hogy ez megfelelően fog hatni közoktatási rendszerünkre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu