DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kívánok visszaélni a türelmükkel, de azzal kapcsolatban, amit Ékes József képviselőtársam elmondott, szeretnék egy gondolatot idehozni.

Svájcban láttam azt a tervezésmetodikai megközelítést, hogy az ilyen területi ügyeknél a minimális konfliktusfelületeket hogyan keresik meg, mondjuk, az infrastruktúra-fejlesztésnél. Azt hiszem, ez a konfliktusminimalizáló technika nálunk valahogy nem működik; Svájc nyilván más körülmények között élte meg az elmúlt történelmét. De azt hiszem, ide kellene eljutnunk, hogy egyeztetni tudjuk a különféle érdekeket. Ehhez azonban az kell, hogy ezeket itt végigtárgyaljuk.

Az tehát valószínűleg nem megy - még egyszer szeretnék erre utalni -, hogyha különféle érdekcsoportok egy bizonyos hierarchiában adott ponton belépve megpróbálják az érdekeiket érvényesíteni. S ez leginkább a területi terveknél derül ki, amikor világosan, a térben látjuk, hogy mi ennek a következménye, ha így tesszük a dolgunkat. Azt hiszem, ezt a bizonyos konfliktusminimalizáló törekvést kellene nekünk erősítenünk, és akkor ezek a tervek is más minőségűek lennének.

S talán még annyit hadd tegyek hozzá: maximálisan egyetértek azzal, amit Baráth Etele elmondott, hogy egy folyamatos tervezési folyamatot próbáljunk megvalósítani, folyamatosan egyeztetve ezeket a változó feltételeket és a változó érdekeket. S ebből születhet, nem ötévenként, kampányszerűen egy-egy törvény vagy egy terv, hanem egy folyamatos tervezés során talán mindannyiunk által jobban elfogadható terveket tudunk készíteni, és rendet tudunk teremteni a viszonyainkban. Sokkal inkább, mint ha ezt ilyen kampányszerűen és egyéb technikákat érvényesítve a tervek kialakításánál próbálnánk megtenni.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu