ALEXA GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az elnök úr is említette, a Ház egymás után tárgyalja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmáról szóló T/5448. számú és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/5449. számú törvényjavaslatot. E törvények tartalmilag összefüggenek, de az ügyrend szerint elkülönülnek az általános vitában. Frakcióm, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportjának véleményét e két törvény kapcsán egy hozzászóláson belül kívánom kifejteni.

Tizennyolc éves tapasztalattal rendelkezünk arról, hogyan működik a piacgazdaság. Elmondhatjuk, hogy szertefoszlottak azok az illúzióink, amelyek szerint a gazdasági verseny elrendezi a fogyasztóvédelmi problémákat. Mindennap látjuk és tapasztaljuk, hogy az áruk és szolgáltatások tengerében jó jogszabályok, erős hatóságok és civil kontroll nélkül, magányos hajótöröttként hánykolódnak az egyéni fogyasztók csónakjai.

Nyilvánvaló, hogy vannak országok, ahol a fogyasztói társadalom nagyobb múltra tekinthet vissza, erősebbek a társadalmi ellenőrzést jelentő polgári öntevékenység hagyományai és tudatosabb a fogyasztói magatartás, de még ezekben az országokban is szükség van olyan törvényekre, amelyek megvalósítják a fogyasztók védelmét.

Visszatekintve hazánk piacgazdaság nélküli időszakára és felidézve emlékeinket, látható, hogy a korábbi világ fogyasztóvédelmi problémáinak alapvetően a hiánygazdaság és az érdekeltség kialakulatlansága voltak eredői. Mára ez a helyzet megfordult: korunk fogyasztóvédelmi problémáinak okait a kiélezett piaci versenyben tisztességtelen eszközöket felvonultató értékesítői magatartás, a gyakran megnyilvánuló vállalkozói hozzá nem értés, a mindenáron való profitszerzés szándéka eredményezi.

A piac is drasztikusan megváltozott. A korábbi hiánygazdaság helyett - és ez természetesen önmagában örvendetes - az áruk és szolgáltatások kavalkádja veszi körbe a fogyasztót. Csak élelmiszer-ipari a példa: 1990-ben körülbelül 5 ezer fajta élelmiszer volt a hazai piacon, napjainkban majdnem 60 ezer. Naponta jelennek meg korszerű műszaki eszközök a hazai boltokban, amelyek fokozzák kényelmünket, de az élelmiszer-gazdaság vagy a technika fejlődése újabb és újabb fogyasztói kihívást is jelent, szinte lehetetlen megfelelő áruismerettel követni a folyamatosan változó és bővülő kínálatot.

Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elve nagy vívmány, de tudjuk, komoly kockázatok hordozója is. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat nem hazai találmány, még ha vásárlóként itthon is tapasztaljuk, ez a világgazdasági folyamatokat általánosan kísérő jelenség. Ezt felismerve alakította ki irányelveit az Európai Parlament és Tanács az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, és így az erősebb szintű fogyasztóvédelem elérése érdekében közösségi szinten állított fel tilalmi szabályokat. Ezt megelőzően a hazai törvényhozás sem volt tétlen, hiszen a versenytörvényben és az 1997-ben meghozott fogyasztóvédelmi törvényben fogadott el szabályozást erre a területre.

Ugyanakkor az elmúlt években is haladt a világ, újabb és újabb fogyasztói kihívásokat jelentő tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak. A szolgáltatások, áruk és a modern marketingeszközök fejlődése, a profithajhászó üzleti magatartás komoly leckék elé állít fogyasztót, ellenőrző hatóságot és civil érdekvédőt egyaránt, de bennünket politikusokat is, hiszen a törvényhozásnak jogszabályalkotással, törvényekkel kell védenie a fogyasztót, és javítani azok esélyeit, akik ezen a területen munkálkodnak.

A ma tárgyalt két törvényjavaslat alapját, amelyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, illetve a fogyasztóvédelemről szólnak, az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29. európai parlamenti és tanácsi irányelv, az Új Magyarország kormányprogramban lefektetett, a fogyasztók védelméről szóló alapelvek és az a tapasztalat képezi, amely az elmúlt években a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságainknál és a civil szervezeteknél kialakult.

A kormány célja az új törvények megalkotásával a fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelme. A javaslatokból kiderül, hogy a kormány elismeri a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat felszámolását célzó szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét, ugyanakkor meg kívánja erősíteni az önszabályozás keretében létrehozott magatartási kódexek betartásának ellenőrzését.

Az uniós irányelvek átvétele ebben az esetben jogharmonizációt valósít meg. Ez azt jelenti, hogy az árumozgás és a szolgáltatásnyújtás szabadsága milyen mértékben korlátozható, a vállalkozások kötelezettségei milyen körben állapíthatóak meg, a fogyasztói érdekvédelemre hivatkozással a közösségijog-alkotó - szűk kivételektől eltekintve - kizárólagos igénnyel eldöntötte közösségi szinten, és ezen túlmenő nemzeti szabályozásokat nem tesz lehetővé. Ennélfogva az anyagi jogi szabályokat illetően - úgymint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megtiltásában, a tisztességtelenség ismérveinek meghatározásában, a hatály meghatározásában és az ehhez kapcsolódó fogalommeghatározásokban - nincs tagállami mozgástér, az irányelvi szabályokat szöveghűen át kell venni a belső jogban.

Az uniós irányelvek átvételét szolgáló törvényjavaslat a fogyasztóknak a termékkel kapcsolatos vásárlási döntéseit közvetlenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozik, védi a fogyasztók gazdasági érdekeit az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataitól, és így közvetetten védi a jogszerűen eljáró üzleti vállalkozásokat is.

Az eddigi szabályozástól eltérően, amelyek az adott terméket, illetve a tisztességtelen verseny konkrét típusait szabályozták, a tisztességtelen piaci magatartás összes fajtáját tárgyalja a törvény. Meggyőződésem, hogy a magyar kormány helyesen jár el akkor, amikor Németországhoz és Ausztriához hasonlóan külön törvénybe foglalja az európai uniós irányelvet. Az irányelv hazai törvénybe foglalásával a fogyasztói bizalom növelése a jogalkotó egyik legfontosabb célja. A magyar fogyasztó e rendelkezések nemzeti átültetésével az Európai Unió teljes piacán számíthat az állami fellépésre a visszaélésekkel szemben.

A törvényjavaslat meghatározza a szükséges fogalmakat. Például fogyasztó az, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, de meghatározza a vállalkozás, az áru, a kereskedelmi gyakorlat, a kereskedelmi kommunikáció, a reklám, a vásárlásra felhívás, az ügyleti döntés és a magatartási kódex fogalmait is.

(11.50)

Miközben a törvényjavaslat tételesen felsorolja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat példáit, két, általunk legsűrűbben tapasztalhatott esetfajtát külön is sújtani kíván. Ez a különösen tisztességtelennek nevezett kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy agresszív.

Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti a fogyasztót. Ilyen valótlan információk lehetnek azok, amelyek az áru vagy szolgáltatás jellegéről, hatásáról, eredetéről, előállítási időpontjáról és sok más konkrét körülményről nem valóságosan tájékoztatják a fogyasztót.

De ilyenek lehetnek azok a hamis vagy elhallgatott információk, amelyek az áruhoz kapcsolódóan biztosított panaszkezelésről, az értékesítő vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékéről, a fogyasztó jogairól, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetleg terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázatáról szólnak vagy esetleg nem szólnak. A közérthetőség kedvéért, ha egy gyártó vagy forgalmazó olyan képességet tulajdonít, állítva vagy erősen sugallva a termékéről, amellyel az nem rendelkezik, természetesen megtéveszti a fogyasztót.

A javaslat agresszívnak azt a kereskedelmi gyakorlatot minősíti, amely figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással, akár a fogyasztó zavarása révén az adott helyzetben jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási szabadságát, illetve a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként az nem hozott volna meg.

A mindennapok gyakorlatát figyelve, bizonyos rámenős és erőszakos ügynöki magatartások lehetnek ilyenek, amelyek a fogyasztók túl fiatal vagy éppen nagyon idős korát kihasználva próbálnak értékesítést kicsikarni. De emlékeztetem önöket egy olyan esetre, amikor a Fogyasztóvédelmi Hatóság indított eljárást egy áruházlánccal szemben, a "Hülye, aki nem ünnepel" reklámszlogen méltó büntetéseként. Megemlítem egy másik negatív kedvencemet is, a "Szégyelled a mobilodat?" reklámmondatot.

A törvényjavaslat kijelöli a szükséges eljáró hatóságokat, és meghatározza, egyértelműsíti az e hatóságok közötti jog- és feladatköröket, leírja a hatósági együttműködés formáit.

Tisztelt Ház! Említettem már, hogy az Új Magyarország program kiemelt figyelmet fordít a fogyasztók védelmére. A kormány szándékait e területen az hitelesíti, hogy az elmúlt évben elfogadott fogyasztóvédelmi stratégiájának megfelelően létrehozta és megerősítette a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, megvalósította az illetékes állami hivatalok együttműködését, és a fogyasztók védelmében nagy ellenőrző akciókat indított, s csak az év elején majd 200 millió forinttal segítette a fogyasztóvédelmi civil tevékenységet.

Ugyanakkor a kormány meghallgatva és értve az ellenőrző hatóságok, a civil és szakmai szervezetek tevékenységéből fakadó tapasztalatokon alapuló észrevételeket, az uniós jogharmonizációnak megfelelően beterjesztette az 1997-es fogyasztóvédelmi törvény módosítását a T/5449. számú törvényjavaslat formájában. Ez megfelel annak a döntésnek is, amelyet nemrégiben a fogyasztóvédelmi eseti bizottság javaslata alapján a parlament fogadott el ellenszavazat és tartózkodás nélküli határozatában.

A beterjesztett javaslat következtében a korábbi törvény nem egyszerűen módosul, hanem szinte új törvény lesz. A lényeges elemek a következők. A fogyasztók tájékoztatása érdekében bővülnek a kötelezően nyilvánosságra hozandó információk. Bővül azon határozatok köre, amelyeket a jogorvoslatra tekintet nélkül közzé kell tenni. Ezentúl az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő és az adott termék forgalmazását megtiltó határozatokat is közzé kell tenni. A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott, továbbá a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással szemben bírságot megállapító jogerős határozatokat is nyilvánosságra kell hozni. A hatóság döntéseinek nyilvánosságra hozatala elősegítheti a vállalkozások jogkövető magatartásra való ösztönzését.

Módosulnak a bírság- és szankciószabályok. A bírságolási rendszer egységesítése érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott anyagi jellegű bírságok helyébe a jövőben egységesen a fogyasztóvédelmi bírság lép. A javaslatban az alsó és felső határt a bírságolásban a vállalkozás nettó árbevételét is figyelembe véve hat kategóriában, differenciáltan 30 ezer forinttól 2 milliárd forintig állapítja meg. Kisebb vállalkozások és az egyéni vállalkozók esetében a bírságplafon egymillió forint.

A hatóságnak a jövőben erősebb eszközei lesznek a jogsértőkkel szemben. Például lehetősége lesz az üzlet ideiglenes bezáratására, s mindenképpen bírságot kell kiszabnia olyan jogsértések esetén, amelyek a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sértik vagy veszélyeztetik, ismételt jogsértés esetén, valamint a 18 éven aluliak sérelmére elkövetett jogszabálysértéseknél.

A javaslat következtében javul a panaszkezelési, ügyfélszolgálati tevékenység. Az új szabályozás értelmében az írásbeli panaszt a vállalkozás 30 napon belül minden esetben köteles írásban megválaszolni, s a panasz elutasítása esetén a fogyasztót tájékoztatnia kell arról, hogy panaszával mely szervhez fordulhat.

Jelentősen új elem, hogy a kormány állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot hoz létre 2009. január 1-jétől. Feladata lesz a fogyasztók tájékoztatása, valamint a fogyasztói beadványok fogadása és az illetékes hatóságokhoz való továbbítása.

A javaslatban külön rendelkezések védik a gyermekek és fiatalkorúak érdekeit. Annak érdekében, hogy a fogyasztói viták bírósági döntés nélkül is rendeződhessenek, módosul a békéltetőtestületek eljárásának szabályozása. Ezek a módosítások jelentős mértékben figyelembe veszik a testületek működésének tapasztalatait és javaslatait. A testületek működésének biztosítása érdekében pedig törvényi szinten is kimondásra kerül, hogy az állam mindenkori éves központi költségvetésében köteles gondoskodni a testületek támogatásáról.

Összefoglalva, a módosítás növeli a jogbiztonságot, mind az eljáró hatóságok, mind az ellenőrzött vállalkozások, mind pedig a fogyasztók számára egyértelművé téve, hogy adott jogsértés esetén mely hatóság jogosult eljárni és szankciót alkalmazni. Örvendetes új elem a fogyasztóvédelmi érdekegyeztető tanács létrehozásának szándéka is, hiszen ez megteremtheti az érintett szervezetek közötti közvetlen együttműködést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mire egy törvényjavaslat ideér a Házba, jó, ha az azt benyújtó kormány benyújtás előtt egyeztet a szakmai és civil szervezetekkel. Jelen javaslat kapcsán ezt a kormányzat megtette, és a benyújtásra kerülő dokumentum a civil és szakmai vélemények hatására jelentősen módosult. Úgy vélem, ilyenkor kezdődik az egyeztetés második szakasza. Hiszen a parlamenti frakcióknak, bizottságoknak és képviselőknek ilyenkor nyílik meg a módosítás lehetősége. Frakciónk ezért tovább folytatja a kormány által megkezdett civil és szakmai egyeztetéseket. Ennek szellemében találkoztunk a békéltetőtestületek elnökeivel, és találkozunk a szakmai és civil szervezetek, kamarák képviselőivel is.

Szeretném önöknek elmondani, hogy nyitottak vagyunk az Országgyűlésben helyet foglaló frakciók képviselői által megfogalmazott jó szakmai javaslatok meghallgatására és befogadására is. Úgy véljük, hogy a fogyasztóvédelem olyan pártérdekek felett álló, minden magyar állampolgárt érintő ügy, amelyben mindnyájunknak együtt kell működnünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu