DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szólókhoz hasonlóan én magam is az előttünk fekvő, két egymást követő törvényjavaslatról együtt kívánom elmondani a liberális párt mondandóját.

Az Európai Unió belső határok nélküli térségében a határon átnyúló tevékenységek előmozdításához létfontosságú feltétel a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok fejlődése. Jelenleg ugyanis a tagállamok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogszabályai nagymértékben eltérnek egymástól. Ez a verseny jelentős torzulását eredményezheti, és akadályokat gördíthet a belső piac zökkenőmentes működése elé.

A vezérszónoki hozzászólás alapvetően a saját mondandóját kell hogy tartalmazza minden frakció esetében, itt azonban nagyon röviden kénytelen vagyok kitérni Alexa György képviselő úr felszólalásának kezdetére, ahol ő azt mondta el, hogy a rendszerváltás óta eltelt 18 év alatt bebizonyosodott, hogy a piac önmagában nem képes megfelelően szabályozni a gazdasági viszonyokat. Én ezzel nem értek egyet - egyébként alapvetően a mondandója többi részével egyetértek -, és úgy gondolom, sőt, ez tény, hogy vannak bizony olyan országok, ahol nagyon is jól működik a piac immár évszázadok óta, az Egyesült Államoktól Anglián és a skandináv államokon keresztül sok helyen; nem a piacgazdaság hibája, ha nálunk ez esetleg nem így van.

A most megvitatandó törvényjavaslat célja az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK parlamenti és tanácsi irányelv átültetése. A közösségi szabályozás honosítása ebben az esetben sem működhetett vak automatizmusként, itt is a meglévő hazai előírások teljes felülvizsgálatára volt szükség. A tárgyalt javaslat megítélésében döntő szempont, hogy az az irányelv átültetésével képes-e a lehető legjobban és legérthetőbben szabályozni a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát. Úgy vélem, hogy a vitatott tervezet ennek a kritériumnak alapvetően megfelel. Az irányelvben foglaltakat más rendszerben ugyan, de eredményében gyakorlatilag megegyező módon már tartalmazza a magyar jog, így a jogkövető vállalkozások számára tehát az új jogszabály nem jár a korábbiaktól eltérő kötelezettségekkel.

Az esetleges párhuzamosságokat ugyanakkor meg kell szüntetni, és ehhez a teljes jogrendszer áttekintésére, felülvizsgálatára, valamint az irányelvihez hasonló tilalmakat rögzítő szabályok átalakítására, azaz több mint egy tucat törvény részleges módosítására volt szükség. A közösségi jogalkotó úgy döntött, hogy véget vet azoknak a nemzeti jogi megoldásoknak, amelyek a fogyasztói érdekek védelmére hivatkozással gördítettek akadályokat az Európai Unió alapvető célkitűzéseinek számító szabad árumozgás és a szolgáltatásnyújtás szabadsága elé, és közösségi szinten, egységesen határozza meg a megengedhető korlátozásokat. Az irányelv e célból teljes harmonizációt valósít meg, eltiltva a nemzeti jogalkotókat minden, ezen túlmutató szabályozástól.

Az irányelv átültetése önálló törvényben történik meg, a tárgykörben eddig szabályozó versenytörvény és reklámtörvény, valamint a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelő átalakításával. Az új jogszabállyal, a közös európai gyakorlat átvételével, a létező hazai előírások egységes szerkezetbe foglalásával a szabályok áttekinthetőbbé, egyértelműbbé válnak.

A törvényjavaslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát úgy valósítja meg, hogy főszabályként rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat általános tilalmát, meghatározva a tisztességtelenség kritériumait, majd az átfogó tilalmon belül önállóan is szabályozza a tisztességtelenség legjellemzőbb előfordulási eseteinek, a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatnak a tilalmát.

Végül a szabályozás harmadik, de talán leginkább közérthető szintjén egy úgynevezett feketelistában kiemel bizonyos tényállásokat, amelyeket súlyosságuknál vagy valamilyen sajátos oknál fogva a körülmények további mérlegelése nélkül, feltétlenül tisztességtelennek nyilvánít. A feketelistás tényállások köre csak közösségi szinten, az irányelv módosítása útján változtatható vagy bővíthető. A tilalmas gyakorlatok közel 40 pontjának olvastán kiviláglik, hogy a kontinens más részein is némely elítélendő hazai megoldásokhoz hasonlóan élnek vissza egyes kereskedők vásárlóik bizalmával.

A mostani változtatással, az irányelv átültetésével a hatályos szabályozáshoz képest mindenképpen előrelépésként értékelhetjük például azt, hogy míg a versenyhatóság jelenleg csak a közérdeket sértő mértékű visszaélésekkel szemben lép fel, a jövőben már az egyéni fogyasztói panaszok alapján is biztosítani kell a hatóság eljárását és a jogsérelem orvoslását.

Az új szabályozás várhatóan nemcsak a hatóságok munkáját könnyíti majd meg, hanem maga a jogszabályi környezet is áttekinthetőbbé válik. Előrelépés, hogy a jogszabály nevesíti és pontosan meghatározza az egyértelműen törvénybe ütköző reklám-, illetve tágabb értelemben vett kereskedelmi gyakorlatokat, és a bizonyítási eljárások egyes - különösen a feketelistás - esetekben jelentősen egyszerűsödnek. A fogyasztók számára ezek az eljárások áttekinthetőbbé válnak, és már maguk a tisztességtelen praktikák is könnyebben azonosíthatóak lesznek. Mindezektől pedig nem utolsósorban a fogyasztói tudatosság megerősödését is okkal várhatjuk majd. Ez egy nagyon fontos feltétel ahhoz, hogy megfelelően működjön a piacgazdaság Magyarországon.

Azt, hogy mennyire szükség volt erre a jogszabályra, az is mutatja, hogy tavaly a Gazdasági Versenyhivatalhoz minden korábbinál több panasz, illetve bejelentés érkezett a fogyasztók megtévesztése miatt, és a hivatal 69 határozatban összesen 1226 milliárd forint bírságot szabott ki, ami nagyon sok pénz. A legtöbb eset pedig évről évre visszatér. Elég csak a különböző távközlési cégek, illetve mobilszolgáltatók megtévesztő internet-előfizetéseire, a kiskereskedelmi láncok reklámújságjainak termékismertetőire, vagy a feketelistán előkelő helyet elfoglaló légitársaságok megtévesztő reklámjaira gondolnunk. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a fogyasztók ugyanúgy, mint maguk a versenytársak, a versenyfolyamatot aktívan alakító piaci szereplők, akiknek a döntéseikhez megfelelő információkkal kell rendelkezniük. Amennyiben őket nem tájékoztatják megfelelően, megtévesztik vagy jelentős információt hallgatnak el előlük, akkor pedig nem csupán a kommunikációs folyamat torzul, hanem maga a piaci verseny is.

Az irányelv rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárás, kereskedelmi gyakorlat általános tilalmát, meghatározva a tisztességtelenség kritériumait. E kritériumok meglétének a konkrét esetben történő kimutatása összetett jogértelmezést tesz szükségessé, ugyanakkor kellően rugalmasan hagyja a szabályozást a felmerülhető valamennyi élethelyzet lefedésére.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat átfogó tilalmán belül az irányelv önállóan is szabályozza a tisztességtelenség legjellemzőbb előfordulási eseteinek, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak és az agresszív kereskedelmi gyakorlatnak a tilalmát, megint csak általános jelleggel, esetről esetre történő jogértelmezést, a feltételek meglétének vizsgálatát szükségessé téve.

Az irányelv anyagi jogi szabályainak megfogalmazása olyan részletezettségű, hogy ezeknek a szabályoknak az átültetése során a tagállami jogalkotónak a normatartalom meghatározásában gyakorlatilag nincs mozgástere. Ezek a szabályok a fogalomrendszert, a jogszabály hatályát rendező szabályokat, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát kimondó rendelkezéseket foglalják magukban. E rendelkezéseket pontosan, szöveghűen át kell ültetni, illetve a szabályozás hatályának meghatározásával és a fogalommeghatározásokkal a megfelelő vonatkozásokat biztosítani. Ennek során a javaslat a lehető legnagyobb mértékben igazodik a hazai jogrendszer sajátosságaihoz, az irányelvi tartalom sérelme nélkül, annak fogalmi, szabályozási rendszere a jelenleg meglévő hasonló jellegű hazai szabályokhoz került hozzáigazításra, ezáltal közvetetten a jogalkalmazókat segítendő, az esetleges értelmezési problémák körét a lehető legszűkebbre szabva.

A pozitívumok mellett - mert úgy gondolom, hogy ezek mindegyike pozitív tulajdonsága a javaslatnak - egy apróbb kritikai észrevétel. A javaslat a dohánytermékek eladási helyi reklámja tekintetében kicsit féloldalas szabályozást tartalmaz, erre tekintettel fontos jogi és egészségpolitikai követelmény, hogy a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó szabályok módosítása mielőbb elfogadásra kerüljön, biztosítva ezzel az eredeti jogalkotói célnak megfelelően azt, hogy a dohányreklámok tekintetében a jelenlegi tilalmak semmiképpen se lazulhassanak fel, sőt, inkább szigorodjanak.

(12.20)

E javaslatnak összhangban kell majd állnia a nemdohányzók védelméről szóló törvény várható új rendelkezéseivel.

A törvényjavaslat feltétlenül hangsúlyozandó érdeme, hogy támogatja az önszabályozást, a magatartási kódexek kidolgozását. A jogszabályi kényszer mellett, akár azon túlmutatóan is hasznos eleme lehet a fogyasztói és kereskedelmi együttműködésnek a közös érdekek felismerése, a tisztességes gyakorlatok kifizetődő mivoltának józan belátása. Az irányelv rendelkezései csak alapelvi szinten beszélnek az eljárási kérdésekről, így ebben a körben a nemzeti jogalkotó nagyobb szabadsággal rendelkezik. A törvényjavaslat a hazai gyakorlatra és szabályozási sajátosságokra tekintettel az irányelvi szabályok kikényszerítését hatósági hatáskörbe utalja. A törvényjavaslat az irányelv végrehajtásából adódó feladatokat több hatóság között osztja meg; főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatósághoz, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységek tekintetében a felügyelethez. A gazdasági versenyt érdemben érintő ügyeket ugyanakkor továbbra is a Gazdasági Versenyhivatalhoz telepíti. Ez a jól követhető és használható feladatmegosztás szintén az áttekinthető jogalkalmazást segíti elő.

A vállalkozásoknak a fogyasztókkal szembeni magatartására nézve a jövőben tehát két alaptörvény lesz irányadó. A fogyasztóvédelemről szóló törvény bizonyos általános követelményeket rögzít abban a körben, amelyet az irányelv nem érint. Az előttünk fekvő javaslat pedig az irányelvet átültető, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmával összefüggő szabályokat tartalmazza. Ugyanígy nem mondható el a reklámtörvényről sem a továbbiakban, hogy a reklámtevékenység teljes szabályozását adná, minthogy a fogyasztókkal szembeni megtévesztő reklámozásra nézve e javaslat is alkalmazandó lesz.

Az irányelv átültetésével és az új jogszabállyal áttekinthető, az esetleges jogértelmezési vitákat feloldó, egyértelmű, a korábbinál tisztább szabályrendszer jön létre, amelynek köszönhetően az Unió más országaihoz hasonlóan Magyarországon is minden vállalkozó és minden fogyasztó ugyanazt értheti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alatt. Az egységes szabályozás védi a fogyasztókat, és megkönnyíti, bátorítja az országhatárokon átnyúló ügyleteket. Ezért e javaslatot mindenképpen támogatni tudjuk.

Hasonlóan az előző javaslathoz, a fogyasztóvédelmi jogszabálytervezet is a már említett uniós irányelvek átültetéséhez szükséges rendelkezéseket is tartalmazza. Így rendelkezik a fogyasztóvédelemről, a postáról, továbbá a távhőszolgáltatásról szóló törvények módosításáról egyaránt. E második javaslat nemcsak átalakítja, egységesíti, pontosítja végre a fogyasztóvédelmi törvény fogalmi rendszerét, hanem a jogsértések mind szélesebb körben ismertté válása és ezáltal a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében erősíti a hatósági döntések nyilvánosságát, és javítja annak kiszámíthatóságát is.

Bővül a hatóság által megállapítható jogkövetkezmények köre, ugyanakkor kiemelendő, hogy az alkalmazásukhoz mérlegelési szempontok is meghatározásra kerülnek. A bírság kiszabása kiemelt jogsértések esetén kötelező lesz a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértések esetén, és a törvényjavaslat megállapítja a kiszabható bírság alsó és felső határát is, amely - ha én jól vetettem össze a rendelkezéseket - 30 ezer forinttól akár 2 milliárd forintig is terjedhet. Ez talán biztosítja, hogy a vállalkozás piaci jelentőségével és a potenciálisan érintett fogyasztók számával arányos szankció kerüljön megállapításra.

Jelentős előrelépés, hogy a jogsértés súlya elsősorban a jogsértéssel érintett fogyasztók számától, érdekeik sérelmének körétől, valamint a jogsértő magatartás kiterjedtségétől függ majd. Mindez lehetővé teszi, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság az egyes jogsértések jellegének, súlyának leginkább megfelelő jogkövetkezményeket alkalmazzon, és ez a fogyasztóvédelmi szem-pontok nagyobb mértékű érvényesülését mozdítsa elő. Egységessé válnak, illetve szigorodnak a gyermek- és fiatalkorúak védelmét biztosító rendelkezések megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények is. Egységessé válik a panaszkezelés, azon belül pedig az ügyfélszolgálatok szabályozása, és új rendelkezés továbbá, hogy az ügyfélszolgálat nemcsak a panasz elutasítása esetén, hanem minden esetben határidőn belül, amely 15 nap, köteles megválaszolni a fogyasztó panaszát.

Jelentősen módosul, és talán a törvényjavaslatnak ez a legterjedelmesebb része, a békéltetőtestületekre vonatkozó szabályozás. A változtatás célja itt egyértelműen a hatékonyság növelését szolgálja. Megváltoznak a békéltetőtestületek illetékességére vonatkozó rendelkezések. Alapelv, hogy az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltetőtestület lesz illetékes, de a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján illetékes lehet a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerint illetékes testület is.

A békéltetőtestületek tagjait a vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervezetei, a kamarák, illetve a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek jelölik ki. A tagok megbízatása négy évre szól. A testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, és biztató változás, hogy az eljáró tanács legalább egy tagjának jogi végzettséggel kell rendelkeznie. A bonyolult jogszabályok tekintetében ez, úgy gondolom, egyértelműen szükséges.

A törvényjavaslat részletesen szabályozza a tanács működésének eljárási szabályait. Itt érdemes felhívni minden fogyasztó figyelmét arra a fontos feltételre, hogy a békéltetőtestülethez fordulásnak előfeltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Elvárható, hogy egy költséges eljárás megindítása előtt a felek megkíséreljék egymás között rendezni a vitát, mert az, ha eredményes, akkor gyorsan és eredményesen rendezhető a panasz. Az eljárási határidők általában megfelelően rövidek, legtöbb helyen 8, 15 nap található. De az eljárás megindulásakor az első meghallgatásra vonatkozó 60 napos határidő nekem egy kicsit túlzottan hosszúnak tűnik.

Támogatható, hogy a törvény a felek közötti jogvitát elsősorban egyezség elérésével kívánja rendezni. Ez is egy olyan elem, amely a jogvitát egy korai szakaszában a felek kölcsönös megelégedésére érdemben megoldhatja. Egyezség hiányában a békéltetőtestület tanácsa alapvetően két dolgot tehet. Ha a vállalkozás korábban általános alávetési nyilatkozatot tett, azaz előre vállalta, hogy a békéltetőtestület leendő döntését önmagára nézve kötelezően elfogadja, akkor egy kötelezést tartalmazó határozatot hoznak, amelyet 15 napon belül kell végrehajtani. Ha ilyen alávetési nyilatkozatot a vállalkozás nem tett korábban, akkor a testület ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott volt.

A békéltetőtestület eljárása egyfokú, azzal szemben jogorvoslatnak nincs helye, de a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését lehet kérni az illetékes megyei bíróságtól, ha alapvető eljárási szabálytalanság történt. Egyebekben a tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Lényeges garanciális elem, hogy amennyiben a vállalkozás a marasztaló határozatot a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, akkor a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozatnak végrehajtási záradékkal történő ellátását.

A törvény rendelkezései fokozatosan lépnek hatályba. A legtöbb rendelkezése ez év szeptember 1-jétől hatályosul majd, amely megfelelő felkészülési időt biztosít az érintetteknek az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz.

És ha a felszólalásom elején egy kritikai észrevételt tettem az előttem szóló Alexa György képviselő úr mondandójának egy kis részére vonatkozóan, akkor itt mindenképpen fontosnak tartom megtenni azt, hogy azt hiszem, minden frakció nevében mondhatjuk, elismeréssel illethetem a fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységét. Nagyon alapos és nagyon hasznos üléseket tartottunk, amely üléseken, úgy gondolom, hogy olyan tapasztalatokra tehettünk szert, amelyek örömmel láthatjuk, hogy megjelennek a törvényjavaslatban is. Ha másért nem, ezért már érdemes volt ezt az eseti bizottságot létrehozni, és elismerés a bizottság irányításáért Alexa György képviselő úrnak, illetve a kollégáknak.

Mindezek mellett a törvényjavaslatokat szívesen támogatjuk, néhány módosítás mellett a liberális frakció el fogja fogadni azt. Remélem, az Országgyűlés is ezt teszi.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu