GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az országgyűlési határozat elkészítésében - azt gondolom, nem titok - elég aktívan részt vett a Földművelésügyi Minisztérium is, megfelelő szakmai segítséget adva képviselőtársaimnak ehhez a munkához. Többek között azért, mert úgy gondoljuk, ez nagyon fontos és nagyon kiemelten kezelendő terület, és nagyon egyezik az Európai Unió árujelző-védettséggel kapcsolatos célkitűzéseivel is, és alapvetően nemzeti érdekünk, hogy ez a helyzet, ez a jelenlegi állapot továbbjavuljon, és továbbfejleszthessük ezeket a védettségi paramétereket.

A földrajzi árujelzők, illetve a hagyományos, különleges termékek oltalmának rendszere az Európai Unió minőségpolitikájának két alapvető pillérét jelenti, így az ebben való termelői részvétel ösztönzése továbbra is szükséges. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve eredetmegjelöléssel ellátott mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó elismerési rendszer mellett a borok és a szeszes italok eredetvédelmével kapcsolatos külön rendszer működik.

E négy rendszer közös célja, hogy ösztönözze a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, eszköz arra, hogy a gazdálkodók számára lehetővé tegye a termékek piaci értékének növelését, védje a visszaélésektől a tagállamok azonosítható földrajzi eredetű és hagyományos termékeit, ezzel biztosítva a fennmaradásukat, állandó minőségüket.

Az azonosítható földrajzi eredete, illetve a hagyományos különleges tulajdonsága révén elismert termékek előállítása jelentős előnyökkel járhat a vidék gazdasága számára, különösen a kedvezőtlen helyzetű vagy távoli, elmaradott területeken. A helyi hagyományos módszerekkel kis mennyiségben, de jobb minőségben és nagyobb odafigyeléssel előállított, magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítése hosszú távon növelheti a gazdálkodók jövedelmét, de hozzájárulhat a vidéki népesség e területeken történő megtartásához is, ezért elismerésük ösztönzése hazánk hosszú távú érdeke.

Az agrártárca már csatlakozásunkat megelőzően és azóta is folyamatosan népszerűsíti az elismerési rendszereket, előadásokat tartunk rendezvényeken, kiadványokkal segítjük a közösségi rendszer megértését, honlapunkon naprakész információkat találni, Brüsszelből és más tagállamból is jönnek előadók a frekventált rendezvényekre.

Munkatársaink személyes tanácsadással segítik az érdeklődőket, és az egyes termékleírások elkészítésében is aktív segítséget nyújtanak. Legutóbb 2008 áprilisában élelmiszerminőség-ellenőrzési tudományos konferencia keretében került sor egy, a témához kapcsolódó konferenciára "Különleges élelmiszerek minősége és promóciója az Európai Unióban" címmel.

A fentieken túl a magyar állam annak érdekében, hogy minél több kérelem benyújtását ösztönözze, nem él azzal a lehetőséggel, hogy a kérelmek vizsgálata során felmerült költségei fedezésére díjat állapítson meg, noha ezt a közösségi jogszabályok a tagállamok számára egyébként lehetővé teszik, így a termékek közösségi elismertetése nem ró anyagi terheket a kérelmet benyújtó termelők számára.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a minőségügyi rendszerekben való részvétel önkéntes, a termelői csoportok elhatározásán és kezdeményezésén alapul, ahol az államnak nincs lehetősége arra, hogy a bejegyzési eljárást a kérelmező helyett elindítsa. Nem elegendő tehát - sőt nem is lehet - csak a szabályozás eszközeivel ezeket a termékeket védeni. A szabályozás adott, a feltételek ismertek, a gazdasági szereplőknek fel kell ismerni és ki kell használni ezeket a lehetőségeket. Az állami ösztönzés és közvetlen segítségnyújtás úgy hasznosul jól, ha azok, akik képességeik és lehetőségeik tudatában, a megfelelő szaktudással rendelkezve, a fentiek ismeretében élnek az említett oltalmi lehetőségekkel, a helyi közös érdekeket szem előtt tartva összefognak, és együttes erővel dolgoznak azon, hogy az általuk előállított termék közösségi oltalmat szerezve Európa-szerte ismertté váljon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunknak, nemcsak a kormányzatnak vagy az Országgyűlésnek, hanem a gazdasági szereplőknek is erkölcsi kötelessége a magyar hagyomány, a magyar kultúra részeinek megőrzése és a következő generációknak való továbbadása. Nem kívánom megismételni azokat a szempontokat, amelyek alapján ez az országgyűlési határozat készült, hiszen a képviselőtársam az előterjesztők nevében ezt részletesen megtette. Úgy vélem, az elmondottak alapján is látható, hogy a kormány kiemelten kezeli a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok és a borok védelmét és közösségi elismerését, ezért támogatja a kormányzati szándékkal összhangban álló képviselői önálló indítványt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu