JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat elsődleges célja az, hogy a versenytörvény megfelelő módosításával bővüljenek és javuljanak a jogérvényesítés eszközei a versenyjog területén, hogy a gazdasági élet tisztaságának érdekében hatékony szankciók és eszközök álljanak a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a gazdasági jog egyik alaptörvénye. E törvény a legelemibb normáit fekteti le annak, hogy a vállalkozásoknak miként kell viselkedniük a gazdasági életben: tisztességesen és versengően.

A gazdasági alaptörvény jellegéből következően fontos, hogy a versenytörvény mindig pontosan és gyorsan igazodjon az életviszonyok változásaihoz. Ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatal kezdeményezésére az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait összegezve került a versenytörvény felülvizsgálatra.

(16.50)

A tervezet előkészítését tehát a versenytörvény gyakorlati alkalmazása során felmerült igények, valamint a gazdasági élet tisztaságának és a hatékony verseny biztosításának az igénye indokolja. Mindez a tisztességesen versengő vállalkozások védelme érdekében szükséges, ami végső soron a vevők, a fogyasztók javát szolgálja.

Tisztelt Ház! A javaslat a célkitűzéseket három szabályozási javaslatcsoporttal kívánja elérni. A legsúlyosabb versenyjogi jogsértés a kartell, amely átláthatatlanná teszi a gazdasági folyamatokat, illetve a korrupcióval is összefonódhat. Ezért a kartellek felszámolása s ennek révén a gazdasági élet tisztábbá válása fontos közérdek, különösen akkor, ha közpénzek elköltése is érintett.

A javaslat a kartellek felszámolása céljából a következő konkrét módosítási javaslatokat teszi. Növelné egyrészről a kartellektől való visszatartó erőt, ha a vállalkozások bírságolása mellett a versenytörvény a vezető tisztségviselők személyes jogi felelősségét is megteremtené, azaz két évig nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a jogszabálysértéssel érintett időszakban a gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt.

Másrészt szintén ebbe az irányba hatna a kártérítési perek indításának könnyebbé válása. A javaslat egyszerűbbé tenné a kartellezéssel okozott kárnak polgári perekben történő bizonyítását azzal, hogy megdönthető vélelmet állít fel a jogsértés árra gyakorolt 10 százalékos hatására vonatkozóan, a bizonyítási nehézség pedig így a jogsértőkre hárulna.

Harmadrészt a kartellek felderítését szolgálja az úgynevezett engedékenységi politika, amely részletei a jelenlegi közleményi szinttől eltérően a versenytörvényben lennének szabályozva, növelve ezáltal a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot. A Gazdasági Versenyhivatal ezáltal hatékonyabban tudná a kartellezésben részt vevő vállalkozások hallgatását megtörni, hozzájutva így a kartellel kapcsolatos bizonyítékokhoz.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat módosítani javasol továbbá bizonyos, a versenyjog területén alkalmazható szankciókat és jogkövetkezményeket. Tartalmaz továbbá a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét, feladatait, belső szervezetét és eljárási szabályait érintő javaslatokat is. A javaslat elsődleges hatásaként tehát a kartellek elleni hatékonyabb fellépés várható.

E törvényjavaslat tehát a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló '96. évi LVII. törvény fölülvizsgálatát célozza a gyakorlatban kialakult tapasztalatok fényében. A kartellekkel kapcsolatos kártérítési perekre vonatkozó szabályozás pedig remélhetően hatékonyabb, egyszerűbb jogérvényesítést eredményez, míg az engedékenységi politika törvényi szintre emelése valószínűsíthetően elősegíti a jogintézmény elterjedését, növeli alkalmazásának eseteit.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot vitassák meg, módosító indítványaikkal szükség szerint javítsák, és fogadják el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu