PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Államtitkár Úr!

A nemzeti és etnikai kisebbségek új országgyűlési biztosa feladatával és hatáskörével, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségeket is védő intézményekkel kapcsolatos jogszabályok módosítását kezdeményezte; így például az országgyűlési biztos hatáskörével kapcsolatos törvényjavaslat, amely például az adatvédelmi és az új környezetvédelmi ombudsman esetében az aktív jogosítványok bővítését célozza.

Hiányzik a kisebbségi törvény személyi hatályából a 13 nemzeti és etnikai kisebbségen túl a nem magyar állampolgárok sérelmére - menekült, migráns, európai uniós állampolgár - elkövetett hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés lehetősége, ezenkívül a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni fellépés lehetősége is.

A biztos nem járhat el bírósági eljárás alá vont ügyben, de a törvény nem egyértelmű. Kérdés, hogy mikortól indul a bírósági eljárás.

(16.40)

Fontos lenne tisztázni, hogy a biztosi eljárás eredményeinek, megállapításainak közlése nem sérti a hatásköréből kivett hatóságok függetlenségét, sőt, segítheti is az eljárást, az ítélkezést. Ezért a bíróság és a biztos közötti hatásköri viszonyokat nem jogértelmezéssel, hanem egyértelmű jogi szabályozással kellene rendezni.

A 2007. évi CXLV. törvény hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, hogy a biztos az Alkotmánybíróság felé alkotmányjogi panasz elbírálását kezdeményezhesse. Ezzel a biztos nem értett egyet, mert olyan beadvány is érkezhet, ami megfelel az alkotmányjogi panasz kritériumainak is, de így azt a biztos nem továbbíthatja, ezért a panaszosnak két külön eljárást kell végigvárnia, másrészt ez a rendelkezés a biztos szakmai hozzáértését is kétségbe vonja.

A biztos hivatala sorra találkozik olyan diszkriminatív jelenségekkel - oktatás, egészségügy, lakhatás, igazságügy -, amivel kapcsolatban a meglevő fórumrendszer nem képes a hatékony fellépésre. Ilyennek találjuk: kizárólag hatóságok, közszolgáltatást nyújtó szervek határozatai ellen szükséges a közszolgálat és a közszolgáltatás fogalmának meghatározása, de magánszférában már nem. Ez valamennyi ügyben hasznos lenne, ezért a biztos a magánszféra által nyújtott szolgáltatások körére való kibővítést kezdeményezte. Az ajánlás, kezdeményezés kikényszerítésére nincs hatékony eszköz, csupán azok a szankciók minősülnek hatékonynak, amelyek helyreállítják az esélyegyenlőséget, elégtételt nyújtanak a sértettnek, például reparáció, pozitív intézkedéssel kapcsolatos kötelezettség.

A Magyar Demokrata Fórum úgy látja, az Ebktv.-ben a kisebbségi biztosról szóló speciális fejezetben kellene szabályozni a kisebbségi biztos jogkörét az egyenlő bánásmód faji, etnikai és az azokhoz kapcsolódó ügyekben, rögzíteni a megtehető ajánlás, illetve a békés megegyezést elősegítő tevékenységek sarokpontjait, valamint bele kellene építeni egy új rendelkezést, hogy a biztos eljárhat.

A biztosi hivatal ügyfélközelségét segíti, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyek Háza hálózatával megállapodást kötött; itt állandó panaszfelvételre van lehetőség. A biztos minikonferenciát, munkaértekezletet szervezett a közjegyzőkkel, ugyanis az ügyek jelentős része a helyi önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal függ össze, ezért rendszeresen szükség van a jogszabályok logikai értelmezésére is a jogalkalmazók számára. Különösen, hogy a jegyzők látják el a kisebbségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét is. Legjellemzőbb problémák a kisebbségi önkormányzatok, a lakhatási, szociális kérdések, a szegregáció területi, oktatási kérdésköréből kerülnek ki a jelentés szerint.

A biztos újjáélesztette a civil szférával való kapcsolatokat is. Ezt a Magyar Demokrata Fórum üdvözli, hiszen a Magyar Demokrata Fórum számtalanszor elmondta itt az Országház falai között, hogy ezen országgyűlési ciklus egyik legfontosabb feladatának az autonóm civil társadalom megerősítését tartja, és maga a Magyar Demokrata Fórum is olyan kapcsolatra törekszik a civil szervezetekkel és egyesületekkel, hogy ne a civil egyesületek és alapítványok vigyék a párt zászlaját, hanem a Magyar Demokrata Fórum kívánja azon civil egyesületeknek és alapítványoknak a zászlaját vinni, amelyekkel egyetért.

Az egyik legjelentősebb lépés, hogy megalakították a második kisebbségi kerekasztalt - 15 év után - annak érdekében, hogy konzultatív fórum legyen, létrejöjjön a kisebbségek összefogása, közös célok és intézkedések összehangolása. Havonta üléseznek, napirendjükön szerepel a parlamenti képviselet koncepciója, finanszírozási kérdések, kisebbségi törvény személyi hatálya, a kedvezményes helyi önkormányzati mandátum visszaállítása, illetve a kisebbségi kerekasztal ügyrendje. Erről szinte valamennyi frakcióban levő képviselőtársam már beszélt.

A kisebbségek országgyűlési képviseletének elérésére elkészült egy koncepció, csak abban nem állapodtak még meg, hogyan határozzák meg a választásra jogosultak körét. A választói névjegyzék esetében javasolják, hogy ne minden állampolgár, hanem csak az adott közösséghez tartozók választhassanak, ehhez viszont a nyilatkozat kevés, meg kell határozni a kisebbséghez tartozás objektív kritériumait, és lehetőséget adni, hogy a kisebbségi közösség kontrollt gyakoroljon, és legyen lehetősége a jogorvoslatra is.

Súlyos visszaélésekre ad alkalmat a kisebbségi kedvezményes mandátum, ezért javasolja a biztos, hogy független jelölt ne indulhasson, illetve csak azokon a településeken legyen lehetőség mandátumszerzésre, ahol ezt a közösség valóban akarja, és például minimum 30 fő kisebbséghez tartozó él, illetve a kisebbségi jelölt szerepeljen az adott választókerület választói névjegyzékében is.

A biztos foglalkozott a kisebbségi önkormányzati rendszer problémáival is. Nem elégséges kimondani, hogy csak a kisebbségek vehessenek részt a választáson, megfelelő védelem szükséges a tudatos visszaélésekkel szemben, amire az új törvényi rendelkezések sajnos, nem nyújtottak védelmet. Számos olyan településen is létrejött kisebbségi önkormányzat, ahol egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis számban élnek az adott kisebbséghez tartozók.

Az aktív és passzív választójog az elektorokat, vagyis a képviselőket illeti meg, több álkisebbségi képviselő elektorként is közreműködött a területi és országos önkormányzatok megalakulásában. Igaz, régen ez sokkal jellemzőbb volt, mint a mostani választási rendszer kapcsán. Az elektori rendszer aránytalan, torzulást okoz, például a román kisebbség esetében Békés megyében a 2262 szavazásra jogosultból 1348 szavazott, 65 elektort állított, míg Budapesten a 701 szavazásra jogosultból 367 szavazott, 75 elektort állítottak. Így nem érvényesül a szavazatok egyenértékűségének az elve. Ezen a Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint változtatni volna szükséges.

Magas a 10 százalékos listaállítási küszöb is, mi legalábbis ezt a kérdést így látjuk. Méltánytalan, hogy csak azok a jelölőszervezetek állíthattak közös listát, amelyek már 2006-ban együtt indultak. Ez értelmetlen, mert a jelölőszervezetek nem alkothattak választási szövetséget, az elektorok pedig nem voltak kötve az őket mandátumhoz juttató szervezethez. A kampánynak nincs sok értelme, sok kisebbség esetén csak egy listára lehetett szavazni. A Magyarországi Román Országos Önkormányzat alakuló ülésén úgy döntött, hogy a képviselők magyar nyelven esküdjenek, és a tanácskozás nyelve is magyar legyen, noha nyilatkozniuk kellett a kisebbségi nyelvük ismeretéről.

A biztos jelentésében is kéri az Országgyűlést, hogy orvosolja a települési és az önkormányzati választások szabályozásával kapcsolatban feltárt hiányosságokat, illetve dolgozzanak ki jogi garanciákat. Itt a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként úgy látom, hogy a 386 országgyűlési képviselőnek nagyon nagy felelőssége van annak érdekében, hogy minél hamarabb megszülethessen ez a jogszabály.

Számos esetben nem egyértelmű, jár-e és kitől költségtérítés a kisebbségi önkormányzati képviselőnek saját testülete üléseire való utazás esetén; a kisebbségi önkormányzat erről még egyeztet a szaktárcával. Én azt gondolom, minél hamarabb meg kellene oldani ezt a problémát.

Kijelenthető, hogy a romaszervezetek és a kisebbségi önkormányzatok is többségében átpolitizáltak, megosztottak. Ez az eredeti elképzelés ellen hat. A kisebbségi önkormányzatok ne politizáljanak, hanem a munkájukat végezzék. 2008-tól a kisebbségi országos önkormányzatok gazdálkodása költségvetési szervként történik, de hiányoznak a részletszabályok, amelyeket a kormánynak kellett volna meghoznia. A differenciált támogatásoknál a feladatalapú 30:70 százalékos megosztást a kerekasztal elutasítja, helyette egy olyan koncepció kidolgozását szeretné, amelynek lényege az önkormányzatoktól való függő helyzet megszüntetése. A jóváhagyott normaszöveg nem felel meg a kisebbségek, a szaktárcák és a szakmai szervezetek közös megegyezésén alapuló követelményeknek.

Az oktatási ügyekben elsősorban az iskolák bezárása, összevonása, így a gyermekek elhelyezése, a kisebbségi önkormányzatok véleménye, egyetértése kikérésének gyakori hiánya, valamint a szegregáció jelentettek problémát. Erről már Gusztos Péter képviselőtársam beszélt jó néhány perccel ezelőtt.

A magyar állampolgár, magyarországi lakhellyel rendelkező, akár valamely kisebbséghez tartozó, az anyaországban vagy máshol tanulmányokat folytató hallgató a hatályos tb-jogszabályok miatt tanulmányi ideje alatt csak akkor jogosult Magyarországon egészségügyi ellátásra, ha van diákigazolványa, illetve ha külön fizet járadékot. Szükséges felülvizsgálni az EU-s és a harmadik országokkal kötött egyezményeket ebből a szempontból, különösen a nemzetiséghez tartozók tanulmányai okán. Ukrajnára, Horvátországra, Szerbiára és Örményországra gondolok itt. Hasonló helyzet, hogy a nem EU-s tagállamokban szerzett diplomák, elsősorban az orvos, fogorvos, ápoló, szülésznő honosítása problémát okoz, pedig el kellene ismerni egyenértékűnek.

Az iskolák körzetesítése, megszüntetése okán szegregáció alakulhat ki földrajzilag, az iskolaválasztási szabadság, a társadalmi szolidaritás hiánya, illetve ezek öngerjesztő hatása miatt. Az iskolák úgy tudják fenntartani magukat, juthatnak több diákhoz, ha jók, ha a magasabb végzettségű szülők számára vonzóak. Amely iskolák erre nem képesek, oda többségükben hátrányos helyzetű gyerekek kerülnek, kisebb tanulói létszámmal működnek, végső soron megszűnnek. Emellett a szegény, hátrányos helyzetű települések önkormányzatai egyre kevésbé képesek iskolát fenntartani, kötelező feladatukat ellátni, ezért a gyerekeket a környék iskoláiba íratják be, ami a településeken okoz gondot.

Ezenkívül kevés önkormányzat hajlandó olyan településsel feladatellátási szerződést kötni, ahol nagyarányú a roma gyerekek száma, mert tartanak attól, hogy az ő iskolájukból is elviszik a szülők a gyermekeket. Több helyen a telepi, városszéli tagintézményekben, épületekben helyezik el a bejáró gyerekeket.

(16.50)

Ez csapdahelyzet, lásd például Csörög, Sződ, Sződliget, Vác. A jelenlegi szabályozás nem nyújt megoldást, a törvénysértések orvoslására szolgáló eszközök hiányosak, különösen mulasztásos törvénysértés esetén. Senki nem kényszeríthet egy önkormányzatot társulásra, de vannak olyan kötelező feladatok, amelyeket egyes önkormányzatok csak társulással tudnak ellátni.

Továbbra is problémás a közoktatási törvény meghatározása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fogalmára. Ezt veszi át több ágazati törvény is, de a köznyelvben már más a jelentése. Szükség lenne egy új, több szakterületre is koherens meghatározásra, én ezt egy nagyon fontos dolognak tartanám.

Az önkormányzatok több intézménye is a megszüntetés, bezárás sorsára jut, pedig a kisebbségi nyelv, kultúra, hagyományok továbbörökítésében kiemelt szerepük van a közművelődési és oktatási intézményeknek.

Az intézmények megszűnésekor a közigazgatási hivatalok feladata megvizsgálni, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdeke érvényesül-e, előbbre valóbb-e, mint az önkormányzati autonómia, fiskális szemlélet, illetve hogy az új helyzet megfelel-e, jobb-e a gyermekeknek, nem jár-e a gyermekek, családok számára aránytalanul nehézséggel, sérelemmel.

A hivatalok több szakértői véleményt kérnek be, de valójában formai ellenőrzést végeznek, tartalmilag nem vizsgálják, mert az önkormányzatok felett nincs erre joguk, a gyermek mindenekfelett való érdeke nem objektív, nem vizsgálható, sokszor a szakértői vélemények sem egybehangzóak, a szakértők ténylegesen nem függetlenek a megyei önkormányzatoktól, az érdeksérelem jogszerűségi vizsgálat esetén szinte megfoghatatlan. A biztos felhívta a figyelmet, hogy a pedagógiai programok és szolgáltatások megfelelő színvonalú, aránytalan terhet nem okozó folytonossága jelenti a gyermek mindenekfelett álló érdekét, az intézmények megszüntetése legfontosabb kérdését.

A szociális, lakhatási, gyermekjóléti ügyek területéről elsősorban a szegénység, a rossz lakhatási körülmények, a segélyek, támogatások száma és mértéke miatt fordultak sokan panasszal, azt feltételezve, hogy roma kisebbséghez való tartozásuk miatt hátrányba kerültek. A panaszok többsége alaptalan volt, illetve nem volt különbség az azonos helyzetű roma és nem roma családok segélyhez való jutásában, mértékében.

Amiben különbség volt, ahogy a rászorulók nem ismerték vagy rosszul tudták jogaikat, lehetőségeiket, ebben az önkormányzatok gyermekjóléti és családsegítő központok munkatársai tehettek volna többet az információk, tanácsok pontos és az ügyfelek számára is érthető módon való átadása terén, illetve hatékonyabb segítséget nyújthattak volna az ügyintézéshez.

Gyermekjogi esetekben is felmerül a családsegítés hatékonysága: kérdés, tudnak-e változtatni szemléletükön, tudják-e a szülőket szükség esetén alapellátás keretében - partnerként kezelve - motiválni, erősíteni, illetve a család tud-e olyan jövedelemre szert tenni, és kap-e helyi szinten annyi támogatást, hogy stabilizálják anyagi helyzetüket, és ezért, csak ezért ne emeljék ki a gyerekeket a családból.

Megfigyelhető egy olyan tendencia is, hogy a jegyzői gyámhatóság, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat nehezen kezelhető, problémás, sok munkát és anyagi ráfordítást igénylő családok veszélyeztetett gyerekeitől egy idő után igyekszik sajnos, "megszabadulni".

A biztos megállapította, hogy a közegészségügyi ok sem indokolja, hogy csak az kap segélyt, aki árnyékszéket épít a hepatitisjárvány leküzdése és megelőzése érdekében. Erre az ÁNTSZ és a regionális források fellelése szükséges.

A rendőrséggel, büntetés-végrehajtással, különösen a kapcsolattartást és a bánásmódot kifogásolva is érkeztek panaszok, a hivatal vizsgálatai megállapították, hogy ezek többségükben nem voltak megalapozottak. A gyűlöletbeszédről szóló törvény a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre a biztos szerint nem alkalmas a törvény személyi hatálya miatt, mert az nem vonatkozik természetes személyekre.

A biztos beszámolójában még egy nagyon fontos dolgot, a Magyar Gárda kérdését is érinti. A biztos a Magyar Gárda működését nem támogatja, ugyanúgy, ahogy a Magyar Demokrata Fórum sem támogatta a Magyar Gárda semmifajta működését. Elfogadhatatlan számunkra a XXI. században, hogy amikor 1989-ben megszüntettük a Munkásőrséget és annak az ifjúsági szervezetét, az Ifjú Gárdát, akkor egy pártnak legyen saját hadserege, és ez a párthadsereg különböző önkormányzati helyeken felvonuljon.

A biztos végig figyelemmel kísérte a roma integráció évtizede program stratégiai tervének, az arról szóló országgyűlési határozatnak, illetve a romák gazdasági és társadalmi integrációját elősegítő 2008-2009. évre vonatkozó kormányzati intézkedésekről szóló kormányhatározat kidolgozását is.

Mindezekre figyelemmel a Magyar Demokrata Fórum támogatja a beszámoló elfogadását, és ezúton is megköszöni a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának munkáját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu