FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is azzal szeretném kezdeni a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében, amivel Pettkó András képviselő úr kezdte, hogy a civil egyesületek és alapítványok megerősödését szolgáló állami szerepvállalás mellett természetesen mi is elkötelezettek vagyunk, és azt hiszem, hogy ha az elmúlt 18 évre visszatekintünk, akkor a szocialista-liberális kormányok ezt az elkötelezettséget folyamatosan bizonyították.

A legutóbb tavaly, amikor benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot, ami az 1 százalékos törvényt módosította, és amelyről hasonló körben vitatkoztunk tavaly is, és amelybe számos javaslatot, amit a Magyar Demokrata Fórum és más ellenzéki képviselőcsoportok javasoltak, az előterjesztő be is fogadott - hogy ezt a csúnya szót használjam, amit itt a parlamentben szoktunk. Tehát azt hiszem, hogy egyetértésben és csupa olyan módosítást fogadtunk el ehhez a törvényhez, amely egyszerűsítette az 1 százalékos felajánlásokat, és ami lehetővé teszi azt, úgy vélem, az idén remélhetjük, hogy növekedni fog azoknak az állampolgároknak a száma, akik az adójuk 1 százalékáról rendelkeznek civil szervezetek számára, és reményeink szerint így az összeg is több lesz.

A módosító javaslatok, amelyekről ma beszélünk, visszaigazolják az általános vitában elhangzottakat. Én is ehhez a két kérdéskörhöz szeretnék kapcsolódni, az egyik a visszaigazolás kérdése, a másik pedig az a bizonyos kvázi civil bankalap képzése, amiről már többször beszéltünk.

A visszaigazolásról egy dolgot szeretnék megismételni, hogy ne értsük félre egymást. Az adózó állampolgár közvetett módon bár, de ma is kap visszaigazolást arról, hogy a személyi jövedelemadójának általa felajánlott 1 százaléka eljutott ahhoz a szervezethez, amelynek a javára rendelkezett. Ugyanis a szabály úgy szól, hogy arról kap tételes visszaigazolást, ha nem jutott el, ennélfogva hitelt érdemlően - hiszen az APEH törvényesen jár el - tudomást szerez arról, értesül arról, hogy eljutott a szervezethez. Kétségtelen, hogy nincs erről papírja, és az a papír, amit így egyébként megkapna, ösztönző hatással is van mindenki számára a következő rendelkezéshez, és ez az ösztönző hatás így nem érvényesül.

Alaposan megvitattuk az általános vitában, hogy ez nemcsak technikai kérdés természetesen. Akik emlékeznek a '96-os - ha jól mondom az évet, amikor bevezetésre került az 1 százalékos törvény - törvénynek a megalkotását megelőző vitára, jól emlékeznek, hogy nemcsak a technikai probléma, nemcsak a költség volt az oka annak, hogy úgy döntött akkor a parlament, hogy nem ad visszaigazolást tételesen mindenkinek, hanem az is, mert az anonimitást fontosnak tartotta. Pettkó András képviselő úr is utalt rá, hogy visszaélésekre is lehetőséget adhat az, ha tételesen megkapja a szervezet, hogy kitől kapott, de az is adhat lehetőséget visszaélésekre, ha a szervezet tudja, hogy papíron mindenki megkapta a visszajelzést, és mondjuk, számon lehet kérni bizonyos függőségi viszonyok esetén - és tudjuk, hogy ilyen függőségi viszonyok azért az életben vannak - az emberektől azt, hogy valójában hova küldték a pénzüket.

Ezzel együtt mi támogatjuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek részben az MSZP-frakcióból, de SZDSZ-es képviselőtársunkkal közösen kerültek benyújtásra, amelyek az elektronikus visszaigazolást lehetővé teszik az állampolgárok számára; azoknak is, akik elektronikus úton vallottak be, illetőleg azoknak, akik ezt elektronikus úton, egyéb módon kérik.

Azt hiszem, hogy még kell ugyan cizellálnunk a módosító javaslatokon. Nyújtottunk be, én személy szerint is nyújtottam be kapcsolódó módosító javaslatot, de úgy vélem, hogy ebben meg fogunk tudni állapodni, és egy olyan törvényszöveget tudunk végül megalkotni, összehozni, ami mindenki számára elfogadható lesz.

Nehezebb kérdés a másik, az a bizonyos bent ragadt 1 százalék - itt most a mi zsargonunk szerint mondom. Ez alatt értjük azt, hogy van mindig egy olyan összeg, amit az adózó állampolgár érvényesen ajánlott fel ugyan, de valamilyen oknál fogva nem jut el az általa rendelkezett szervezethez, vagy azért, mert a szervezet nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, és nem fogadhatja ezt a pénzt, vagy azért, mert valamilyen oknál fogva nem fogadja, nem tart rá igényt. Ez többnyire akkor szokott előfordulni, ha túlságosan kicsi az a pénz, de a sok kicsi sokra megy, és ez összesen százmilliárdos nagyságrendű összeg. Tehát ez az a bizonyos pénz, amire vonatkozóan a javaslat úgy szól, hogy kerüljön a nemzeti civil alapprogramhoz, és ott képződjék egy alap a civil szervezetek likviditási problémáit megoldó, segítő, visszatérítendő támogatás forrására, forrásául.

Az általános vitában is elmondtuk, az államtitkár úr is kitért rá, ezzel két probléma van. Az egyik az, hogy valóban, ez nemes cél ugyan, de nem igazán fér bele az 1 százalékos törvény logikájába. Az egy nagyon tiszta logika, és nagyon jól megfelel annak a követelménynek, hogy tegyünk különbséget, és jól határoljuk el a civil szervezetek különböző állami támogatásai közötti különbségeket.

Az 1 százalékos törvény - röviden mondom, így, ahogy szoktuk - egészen konkrétan arról szól, hogy az adózó állampolgár rendelkezik arról, hogy egy általa megjelölt civil szervezethez jusson el az ő befizetett adójának 1 százaléka. Ez a logika teljesen tiszta. Ha nem jutott el az adott civil szervezethez, akkor nem mehet máshoz. Egyébként ez a vitában fel is merült, éppen valamelyik fideszes képviselőtársunk mondta, hogy ő nem arról rendelkezett, hogy máshoz menjen, ő arról rendelkezett, hogy ahhoz a civil szervezethez menjen, amelyikről ő rendelkezett.

Ugyanakkor ez a pénz természetesen nem adomány, erről is beszéltünk az általános vitában. Ez a pénz tulajdonképpen közpénz, a költségvetés pénze, ha úgy tetszik, hiszen az adónkat a költségvetésbe kell befizetnünk. Tehát ha egy törvény átengedi, úgymond, a hatáskört, átadja a hatáskört az adófizetőnek egy bizonyos célra, nem adhatja át ugyanabban a törvényi keretben egy más célra másoknak ezt a hatáskört, ugyanis az NCA-ba került pénzből pedig egy egészen más döntési mechanizmusban, civil szervezetek által delegált testületek döntenek.

Tehát azt hiszem, hogy ez az érvelés, ez a logika elfogadható, ami persze csak arra ad választ, hogy miért nem innen tudunk valamilyen alapot teremteni a civil szervezetek likviditási problémáinak megoldására, de azért szeretnénk, jó volna ezt megoldani valahonnan máshonnan.

Azt hiszem, hogy nem ebből a forrásból és nem ezen az úton kellene továbbgondolkodnunk a jövőben, ezért a pontosító módosító javaslatokkal sem értünk egyet, mert ugyan Herényi frakcióvezető úrnak a módosító javaslatai már szűkítik azt az összeget, ami így kerülne át az NCA-ba, azzal, hogy mindössze három évig képződne az a bizonyos alap, de lehet, hogy más forrásért is kutakodhatnánk. A legegyszerűbb természetesen - amit szerencsére most sokan nem hallanak itt, a teremben, de valószínűleg sokan hallják máshol - az volna, ha magában a nemzeti civil alapprogramban kezdenének el gondolkodni azok, akik a fölött rendelkezhetnek. Azok már nem mi vagyunk, ugyanis a törvény csak kerettörvény, a nemzeti civil alapprogram tanácsa az, amely gondolkodhat azon, hogy a nemzeti civil alapprogram rendelkezésére álló összegben is meg lehetne találni valamilyen fokozatos építkezéssel azt a forrást, ami erre a célra szolgálhatna.

(14.30)

De nem zárom ki természetesen azt, ahogy Pettkó András képviselő úr említette, gondolkodhatunk tovább azon, hogy honnan lehetne még pénzt szerezni erre a célra, amiről persze ilyen időkben, amikor adómegtakarításokról és költségvetési kiadáscsökkentésről beszélünk jelentős nagyságrendekben, azt hiszem, óvatosan kell beszélnünk.

Összegezve tehát, a visszaigazolásra vonatkozó módosító javaslatokkal, kapcsolódó módosító javaslatokban történő pontosítással egyetértünk; az NCA-ba való átutalás különböző javasolt technikáival sajnálattal ebben a törvényjavaslatban nem, azzal a megjegyzéssel, hogy dolgozzunk tovább. Ezt javaslom mindannyiunknak, hogy dolgozzunk tovább azon a mindannyiunk számára fontos célkitűzésen, hogy a civil egyesületek és alapítványok állami támogatása a megerősödésüket szolgálja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Keller László tapsol.)

Forrás: parlament.hu