SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A KSH-adatokra vonatkozó válaszomat majd a következő, ön által benyújtott interpellációra adott válaszomban részletezném.

A rehabilitációs járadékkal kapcsolatban szeretném visszaidézni, hogy megfogalmazódott itt egy állítás, miszerint a munkanélküliség szintje magas, és a jövőben sem várható ebben fordulat. De a rehabilitációs járadék bevezetésével a kormánynak éppen a fordulat elindítása volt a célja ebben a társadalmi csoportban - nem általában, konkrétan itt.

Egyébként a rokkantság megállapítása helyett a munkavégző képesség és a foglalkoztatás helyreállítása európai trend, amit nem csupán a gazdaság igényei, hanem mindannyiunk napi tapasztalatai is visszaigazolnak, hogy mi is a társadalom valós elvárása a több mint 400 ezer munkaképes korú rokkantnyugdíjas esetén. Ez az elvárás világos: aki munkaképes, az dolgozhasson - és dolgozzon is -, legyen több adófizető, hogy kevesebb adóból is tisztes megélhetést lehessen azoknak a honfitársainknak is biztosítani, akiknek a rehabilitáció már nem segít. Ez a mi társadalmi programunk, és nem a pénzspórolás.

A rehabilitációs járadékról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok a megváltozott munkaképességűek társadalmi reintegrációját tűzi ki célul, melynek egyik nagyon fontos formája az ismételt foglalkoztatás. A megváltozott munkaképességűek ellátórendszerével kapcsolatos új szabályozás az érintettek számára a biztonságot adó ismételt munkavégzés esélyét kívánja biztosítani, és semmiképpen sem a félelemkeltést, amiről a képviselő úr beszélt.

Arról, hogy hogyan folyik ez a munka, lehetne szó, de a képviselői interpellációban erről nem volt említés, ezért én szeretnék tájékoztatást adni. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladata az ellátásért folyamodó egyén egészségkárosodása jellegének és mértékének megállapítása, a szakmai munkaképesség-változás véleményezése. Az intézet feladatai abból indulnak ki, hogy az egészségkárosodott emberek nagy része rendelkezik valamilyen hasznosítható munkaképességgel, melyet rehabilitáció keretében lehet fejleszteni.

A rehabilitációs jelleg erősítése érdekében a jelenlegi háromcsoportos rokkantsági nyugdíjrendszert egy új ellátási csoporttal, a rehabilitációs járadékosok csoportjával bővítettük. A járadék összege megegyezik a harmadik csoportú rokkantsági nyugdíj 120 százalékával, mégpedig azért, mert a rehabilitációs járadékból nyugdíjjárulékot kell fizetni. De ez egy lényeges előny a rokkantnyugdíjhoz képest, ami nem jelent szolgálatiidő-szerzési lehetőséget.

Számításaink szerint egyébként az indulás évében mindössze 2-3 ezer, majd évente mintegy 10 ezer fő juthat ilyen ellátáshoz. Figyelembe véve az ellátás átlagosan kétéves időtartamát, 2010-11-ben 20-25 ezer fő lesz a rendszerben. Ezzel évente 5-6 ezer fővel nőhet a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma.

A pénzről: az új nemzeti fejlesztési terv első kétéves akciótervében 16 milliárd, második szakaszában 21 milliárd forint van szánva a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására, és 5+4, azaz 9 milliárd forint az ORSZSZI szakmai munkájának fejlesztésére. Ezen túl 2008-ban 2,5 milliárd forintot, egyedi kormánydöntés keretében 550 millió forintot fordítottunk munkahelyteremtésre, és a pályázatokban kiemelten kezeltük a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának követelményét.

Kérem a képviselő urat, hogy a támogatások összegét a foglalkoztatásba bevonni kívánt 25-30 ezer fő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és ne a rokkantsági ellátásban részesülők száma szerint értékelje. Mindezek alapján úgy gondolom, nem 400 ezer ember vegzálásáról, hanem 30 ezer ember újra munkába állításáról van szó. Ez pedig mindenképpen támogatható.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu