DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a szakaszban két vagy talán inkább három kérdéskörhöz szeretnék hozzászólni. Az egyik a hatályba léptetés kérdése, amiről Kékkői képviselő úr is beszélt a 45. módosító indítvány kapcsán, a másik a bázisidőszak kérdése ismételten és még egyszer, illetve az a javaslat, ami mellett Font Sándor képviselő úr a 31. módosító indítvány kapcsán érvelt, én is szeretnék ehhez néhány gondolatot hozzátenni.

Ami a hatályba léptetést illeti, szeretnék amellett érvelni, hogy miért is jó ez a módosító indítvány, és miért kellene kitolni a hatálybaléptetési időszakot. 2004-ben vezettük be Magyarországon az új típusú európai földalapú támogatási rendszert, a SAPS top upot. Emlékszünk még arra, nem volt ez olyan távol, hogy milyen konfliktusok árán sikerült azt is bevezetni, merthogy nem volt kész a rendszer, másfél évig semmiféle támogatást nem tudott fizetni a tárca, merthogy nem készült fel erre a dologra. Nem akarom emlékeztetni az államtitkár urat vagy a jelenlévőket, hogy ez milyen típusú konfliktusokhoz vezetett, mert valószínűleg az emlékeikben még élénken él az a háromhetes gazdademonstráció, amely részben épp azért jött létre, mert nem működött a rendszer. Nem hiszem, hogy bárkinek érdeke lenne úgy bevezetni egy rendszert, merthogy most sincs kész a rendszer. Alig szokták meg a gazdák azt, és kezdik megtanulni, a tárca is kezdi megtanulni, hogy hol voltak a hibák a rendszerben, és korrigálja, a gazdák is kezdik érteni, hogyan kell igényelni.

Ehhez idő kell, államtitkár úr. Most, hogy kezdenék megszokni ezt a rendszert, egyszer csak fogjuk, és kihajítjuk, és egy olyan rendszert vezetünk be, amiről még semmit nem tudnak, ráadásul nincs meg a földnyilvántartási háttere. Ezt tisztességes földnyilvántartás, a földhasználat nyilvántartása nélkül egyszerűen nem lehet megcsinálni, nemcsak az osztatlan közös tulajdonok körüli zűrzavarokat, hanem a földbérleti viszonyok körüli, a föld művelése körüli problémákat is ide lehet hozni, a földnyilvántartási rendszerünk hibáit ide lehet hozni, ami kódolja, hogy ennek a 2009. évi bevezetésnek megint hasonló következményei lesznek, mint amilyennel a 2004-2005. évi időszakban is szembesültünk.

Másrészt szögezzük le: senki az égvilágon nem kötelez bennünket arra, hogy bevezessük (Gőgös Zoltán: De nem is tiltja!), legalábbis 2013-ig az Európai Bizottság is deklarálta, semmi nem kötelez bennünket arra, hogy bevezessük ezt a rendszert.

Harmadszor: ráadásul nem is tudjuk, merre fog változni a közös agrárpolitika, lehet, hogy visszatér oda, ami a SAPS és a top up rendszer volt, ezt nem tudja megmondani senki, még azok sem, akik járnak Brüsszelbe. A Bizottság sem tudja megmondani.

Tessék mondani: ilyen körülmények között miért kellene bevezetni egy teljesen új rendszert? Szokták mondani, az újak közül van két ország, amelyik csatlakozott. A régieket ne tessenek mondani, mert a történelmi bázis és a történelmi birtokstruktúra másképp néz ki (Font Sándor: Nekik kötelező volt!) Az egy más kérdés volt. Ott stabil földbérleti, földtulajdonosi birtokszerkezet alakult ki, itt épp nem erről van szó.

Az nem hivatkozási alap, hogy Ausztriában is ilyen történelmi bázis alapján történt a dolog. Ausztria más történelmet élt meg, államtitkár úr, ezt nem kell itt mondani! Málta és Szlovénia talán nem meghatározó mezőgazdasági ország, merthogy ez a két ország csatlakozott a bent lévőkhöz, a többiek nem. Vajon miért nem csatlakoztak a többiek?

Szögezzük le, hogy ebben a rendszerben nincs több pénz, sőt ismerősek azok az adatok, amelyeket az Agrárgazdasági Kutató Intézet közzétett, hogy milyen módon járnak rosszul az ágazatok ettől a rendszertől. Most nem akarom felsorolni Udovecz Gábor táblázatából az adatokat. (Gőgös Zoltán: Jót is mondtak!) Önök pontosan tudják, a GOF-növényesek is rosszul járnak, ha az SPS-t bevezetjük. Az önök kedvenc kategóriái is rosszul járnak. Nem tudom, egyébként tudják-e, hogy ők is rosszul járnak ezzel a rendszerrel. A bérleti viszonyokat ráadásul nem módosítja, mert nem azzal függ össze. Ahogyan eddig is vagy stabil volt a bérlő földbérlete, vagy nem, ettől ez nem változik meg. Ugyanúgy vagy megkötik vele újra a szerződést, vagy nem, erről már elég hosszasan beszéltünk.

Summa summarum: egyrészt azt szeretném a 45. módosító indítvány mellett felhozni, hogy ezek azok a fő érvek, amelyek meggondolásra intenének bennünket, és azt mondatják velem, hogy talán ezzel nem kellene ilyen vehemensen foglalkozni.

A másik a bázisidőszak kérdése a 32., 33., 34. módosító indítványokkal kapcsolatban. Érzik képviselőtársaim, és itt különböző frakciókból javasolják, hogy az az egy év bizony problémás, sok szempontból támadható, a 2006. év sok szempontból esetleges, és nem feltételezek senkiről semmi rosszat, de az államtitkár úr is pontosan tudja, ilyen helyzetben könnyen előfordulhat, hogy aki mégiscsak hozzájutott információkhoz, az elképesztő előnybe került, hogyha egyetlen évet kijelöltünk, a többség erről mit sem tudott, és mégis voltak vagy lehettek olyanok, akik erről tudtak, ha voltak ilyenek (Herbály Imre közbeszól.) Példákat ha kér, Herbály képviselő úr, ide fogjuk hozni azokat a példákat, mondjuk, nagy tételben állattartásra spekuláló tőkebefektetők, voltak ilyenek, akik így szereztek kvótát, és erre bázisjogosultságot fogunk kiosztani. Tehát megfontolásra javasolnám a 32., 33., 34-est, ami a 2006., 2007., 2008. évi időszakot, hároméves időszakot tekint bázisnak.

Végül, de nem utolsósorban nagyon megfontolandónak gondolnám azokat a javaslatokat, amelyeket Font Sándor képviselő úr a 31. módosító indítvány kapcsán elmondott, vagyis minden évben a támogatásigényléssel együtt igazolni kelljen a föld meglétét bérlet vagy tulajdon formájában, és az kapja a támogatási jogosultságot, akinél ott a föld. Ugye, önök is azt mondják, hogy a föld használójáé legyen. Ez minden évben történjen meg, és semmi gond! A támogatás igénylésével együtt igazolja a föld bérletét vagy tulajdonviszonyát, és ez alapján megkapja a jogosultságot.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu