ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottsága előtt nagyon sok olyan kérdéskör fogalmazódik meg, ami a környezetvédelem, egyben az Európai Unió egységesítése irányába próbál hatni, és olyan törvényeket, javaslatokat fogalmaz meg, amelyek valóban átláthatóvá teszik az Európai Unió tagországai számára is a környezetvédelem, a foglalkoztatás, az egységes irányelvek kérdéskörét. Én magam is szeretnék erre rávilágítani, hiszen a bizottsági üléseken egyhangú volt tehát a törvények támogatottsága a környezetvédelmi, tervezési, adott esetben a természetvédelmi kérdésekben és a térinformatikai rendszerekben. Nagyon helyes, hogy az európai uniós összhanggal egyöntetűen fogalmazza meg a magyar törvényjavaslat is az informatikai rendszer kialakítását, az országos, regionális, térségi, valamint települési tervezési szintek hozzáférhetőségét. Ebből adódóan azt a feladatot határozza meg, hogy olyan egységes terveket kell kidolgozni és kialakítani, amelyek alapján minden szervezet, minden magánszemély minden további nélkül hozzá tud jutni a megfelelő információkhoz.

Számos esetben és azt hiszem, az elmúlt időszakban Magyarországot több alkalommal sújtotta szennyezési folyamat. Itt valóban példaértékű volt, mi magunk is szorgalmaztuk, hogy a határon átnyúló rendszerek összehangolása történjen meg. Ehhez pontosan a térinformatika kérdésköre nagymértékben hozzá fog tudni járulni, és az esetleges vis maior esetek vagy a súlyosabb káresetek egységes rendezése, valamint az arra való felkészülés is lehetővé válik a valóban korszerű térinformatikai rendszer kialakításával. Tudni kell azt, hogy az Európai Unió ehhez számos olyan forrást is biztosítani fog, amelyekkel akár országos, regionális, térségi és önkormányzati szinten is minden további nélkül mintegy eszközként hozzá lehet férni, ezáltal aránylag hatékonyan, gyorsan, 2009 májusára azt a két lépcsőt tényleg ki lehet alakítani, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a térinformatika teljes egészében hozzáférhetővé váljon.

Szeretnék rátérni a környezetvédelmi tervezési kérdéskörre. Itt ez nagymértékben függ attól, hogy adott esetben a saját programjainknak és azoknak a programoknak a regionális, térségi és települési tervezési rendszerét hogyan lehet összehangolni. Itt számos kérdéskör merül fel ezzel kapcsolatosan, hisz minden település számára egyrészt már törvény is előírja, hogy minden településnek el kell készítenie a saját környezetvédelmi stratégiáját, a saját hosszú távú környezetvédelmi programját, és ezt lehetővé teszi maga a programalkotás, maga a törvény is a tervezési rendszerek kialakításával, hogy valóban regionális, térségi és települési szinteken is teljes összehangolásra kerüljön sor, így valóban egységes képet tud alkotni és mutatni.

Viszont ebben a kérdéskörben számos kérdés is felmerül. Szeretném az államtitkár úrnak a magam és a Fidesz-frakció részéről jelezni, hisz a nemzeti környezetvédelmi program kidolgozásánál is egyrészt a parlament is rendelkezik ilyen programkészítéssel, rendelkezik a törvény is kötelezettséggel az állam számára, de ha most egy tervezési rendszert és kötelezettséget kiadunk a régióknak, társulásoknak, önkormányzatoknak, akkor viszont magának a nemzeti környezetvédelmi programnak az átalakítását vagy tulajdonképpen a rendszerének adaptálását is végre kell hajtani, hisz van egy felülről jövő kezdeményezés. Viszont amikor a tervezési programot a települések végrehajtják, akkor igenis nagyon pontosan meg kell nézni, ez hogyan illeszkedik bele a nemzeti környezetvédelmi programba, és annak alapján tulajdonképpen magát az átdolgozást is meg kell tenni, meg kell ejteni.

Szeretném itt talán a természetvédelemmel kapcsolatosan felhívni a figyelmet, hisz a Fenntartható Fejlődés Tanácsa is megalakult a magyar parlamentben 32 taggal, a magyar parlament előtt is be fog számolni. Talán itt kellene sokkal komolyabban elgondolkodni azon, hogy valóban a környezetvédelmet, a hosszú távú környezetvédelmi programokat, stratégiát, víziókat, célokat a nemzeti fenntartható fejlődési programban - amit Magyarország részéről Brüsszelnek is le kellett adni - hogyan tudjuk megvalósítani, és azokat a helyes, pozitív döntéseket, amelyeket idáig Magyarország a környező országokhoz képest is a környezetvédelem és természetvédelem területén a maga részéről megtett, ebbe a stratégiába hosszú távon hogyan tudjuk valóban beilleszteni azokat a költséghányadokat, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy Magyarország valóban a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiáján belül a környezetvédelemre is megfelelő összegeket tudjon fordítani.

Szeretnék mindenkit arra emlékeztetni, hogy 1995-ben a törvény megváltozott a kiemelt természetvédelmi területek, a kiemelt természeti értékek, valamint a helyi önkormányzat által kiemelt természetvédelmi területek kérdéskörében. Ezt is felül kellene vizsgálni, újra kellene gondolni.

Példát szeretnék önöknek mondani. Ma az a tendencia, hogy igénnyel bejön egy bevásárlóközpont, rámutat a település egybefüggő parkjára, hogy oda szeretné építeni a bevásárlóközpontot, és az önkormányzatok mindent megtesznek annak érdekében, sőt mi több, lehet, hogy a saját védett természeti értékeiket is - amelyeket helyi törvénnyel próbáltak megalkotni - felbontják annak érdekében, hogy a bevásárlóközpont az egybefüggő parkterületre helyezze az építkezést, így tulajdonképpen megsértünk mindent.

Azt, államtitkár úr, érdemes lenne átgondolni, hogy a kiemelt természetvédelmi területek az önkormányzatok esetében sokkal súlyosabb elbírálásban részesüljenek, és ilyenekhez lehetőleg ne is adjanak engedélyt, mert ha az önkormányzat nem teszi meg azt a lépést, hogy a helyett a hely helyett, ahol a bevásárlóközpont építését engedélyezi, nem jelöl ki vagy nem készít egy azonos értékű parkfelületet vagy természetvédelmileg fontos területet, akkor ne kaphassa meg az engedélyt. Erre számos példát tudnék önnek mondani, de a törvénynek most nem ez a célja.

(12.40)

A törvény önmagában egy salátatörvény, és itt talán érdemes lenne a Natura 2000 kérdését is megvizsgálni, felülvizsgálni, hisz tárgyaltunk olyan napirendi pontokat, miszerint a honvédelmi védelmi övezetek, a Natura 2000, a természetvédelmi területek vagy az államilag fontos beruházások kérdésköre is tulajdonképpen ellehetetlenülnek. Úgy érzem, hogy annak idején, amikor a Natura 2000 ki lett jelölve, akkor nem lett kellőképpen egyeztetve a szaktárcákkal. Nem tettük egymásra a megfelelő térképeket, és sajnos ezután döbbent rá mindenki arra, hogy a Natura 2000 jelenlegi állapotával és annak a gátló tényezőjével - szeretném ezt hangsúlyozni - olyan komoly állami beruházások nem tudnak megvalósulni, amelyek nemzeti érdeket szolgálnak.

Itt szeretnék pontosan egy dologra rávilágítani. A múlt héten adtam át a miniszter úrnak egy kistelepülés kérését. Döbbenet volt számomra is, hisz a Natura 2000-ben Nagypirit településen - az államtitkár úr fel is írhatja - a temetőt is berakták a Natura 2000-be, és a ravatalozó fejlesztését egyszerűen nem tudják megcsinálni, mert egyrészt a tulajdonviszonyi kérdések és a Natura 2000-ből adódó gátló tényezők nem teszik lehetővé, hogy a településen a ravatalozó fejlesztését vagy felújítását meg tudják csinálni. Kértem is a miniszter úrtól, hogy próbálják megvizsgálni és ezt a kérdéskört is adott esetben rendezni.

Szeretnék külön rávilágítani, amire az államtitkár úr nem tért ki. Azt hiszem, ma Magyarország számára, főleg most a tegnapi IMF-döntés alapján nyújtandó 12,5 milliárd dollár kérdésében felmerül az emberben a kérdés, a vízgazdálkodás kérdése. Van egy olyan törvényünk, amelyet 2007 júniusában fogadott el a parlament, hogy a regionális vízművek esetleges értékesítését is megfontolhatja a kormány és az a szervezet, amely tulajdonképpen erre ki van jelölve. Ahogy halljuk, a regionális vízművek összevonása előkészítés alatt áll - én óva intenék mindenkit. Hisz nagyon jól tudjuk, hogy Magyarország nem rendelkezik vízgazdálkodási törvénnyel, többször meg lett ígérve, hogy a parlament elé fog kerülni annak a módosítása, Orosz képviselőtársam, hiszen a parlament elé nem került. Ha jól tudom, a mostani előterjesztés, a vízgazdálkodási törvénnyel kapcsolatban a mostani előterjesztés is társadalmi vitára van kibocsátva, és négyéves elmaradása van ebből a szempontból a magyar parlamentnek.

Itt szeretném felhívni a figyelmet a Duna-Tisza közének a jelenlegi rendezetlen állapotára, hiszen nagyon sok programterv készült azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudjuk rendezni. Ha ezek a kérdések - akár a Vásárhelyi-terv - nincsenek rendezve, akkor adott esetben hogyan tud egy régió saját maga részéről olyan tervezési metódust alkalmazni, amelyben tulajdonképpen maga az állam, maga a kormány, maga a stratégia hiánya vagy a forrás hiánya nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti érdekből oly fontos vízgazdálkodási kérdések akár az agrárágazat szempontjából is végrehajtásra kerüljenek, és emiatt pontosan nem tudnak a települések tervezni, mert ha az állam nem mozdul, akkor adott területen a település mit tud csinálni? Hát ő nem fog a termőföld-tulajdonossal vitába szállni, mert a termőföldterület-tulajdonos sem tudja, hogy a Vásárhelyi-terv adott esetben abban a térségben hogyan fog megvalósulni, milyen szinten érinti magát a települést vagy adott esetben az egész környezeti rendszerét. A vízgazdálkodás területén szeretném hangsúlyozni még egyszer és nagyon nyomatékosan, hogy érezzük azt, hogy a világban milyen vízügyi problémák, főleg az édesvíz területén milyen problémák lépnek fel. Itt talán szeretnék utalni Bolíviára, ahol a végén polgárháború tört ki, amikor annak az országnak a vízgazdálkodása olyan stádiumba jutott, hogy tulajdonképpen még az esővizet sem tudták összegyűjteni az állampolgárok, mert számukra az is meg volt tiltva.

Ezeket a kérdéseket is mindenképpen rendezni kellene ahhoz, hogy azok a törvények - most európai uniós indíttatásra Magyarország nagyon sok esetben tényleg előtte jár az uniós javaslatoknak is - valóban a megfelelő választ is meg tudják adni mindenki számára, és minden település, minden térségi társulás, akár a régiók is valóban olyan informatikai, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási tervekkel tudjanak rendelkezni vagy adott esetben természetvédelmi hatással bíró tervekkel tudjanak rendelkezni, amelyek valóban egységesek, és a környező országokkal azonos informatikai rendszeren keresztül mindenki számára a megfelelő választ meg is tudják adni, sőt mi több, úgy, hogy adott esetben akár a szervezetek, akár az állampolgárok annak alapján olyan jövőbeli elképzeléseiket is meg tudják valósítani, amelyek magában a törvényben tulajdonképpen benne rejlenek. Ha ez az informatikai rendszer úgy alakul, akkor egészen biztos, hogy ezek meg is valósíthatók.

Szeretnék még mindig a víznél maradni: itt van az elsivatagosodás kérdése. A képviselő asszony is próbált utalni arra, hogy a globális felmelegedés hatásai Magyarországra mit fognak jelenteni, de ugyanez a probléma a termálvizekkel, a gyógyvizekkel, de ugyanez a probléma az ásványvizek kérdésével is. Sokkal komolyabb, sokkal több szálon futó és sokkal több véleményt meghallgató, megfogalmazó vízgazdálkodást kellene mindenképpen Magyarország számára megalkotni. Tudom, hogy Orosz Sándor képviselőtársam csóválta a fejét, van vízgazdálkodási törvénye az országnak, de amióta az Európai Unió a víz-keretegyezményt megfogalmazta és elfogadta, ahhoz a magyar víz-keretegyezményt is tulajdonképpen hozzá kellene igazítani, és ebből adódóan egy teljesen új vízgazdálkodási törvényt kellene Magyarországnak főleg és pontosan a globális felmelegedésből adódóan megfogalmazni, az öntözési rendszerek kialakítása, a víztározás, a vízkormányzás területén. Magyarország tekintetében a vizeink döntő többsége, 90 százaléka a határon túlról érkezik, és olyan sérülések történtek az elmúlt időszakban, az erdők kiirtása, kivágása, tehát a vízmegtartó képesség lecsökkenéséből adódóan, hogy átsöpör, átzuhan minden komolyabb árvíz Magyarországon, és innentől fogva a vízháztartásunk felborulása tulajdonképpen teljes egészében nyomon követhető. A Duna-Tisza közén, azt hiszem, riasztó képet tapasztalunk, közel 8 méterre süllyedt a talajvízszint, és ez maga után vonja, hogy valóban azok az előrejelzések, amelyeket megkaptunk, hogy az elsivatagosodás be fog következni, ez ma már itt van, és tényként nyugodtan meg is lehet állapítani.

Szeretném mindenképpen javasolni azt is, hogy azok az önkormányzatok, amelyek most gondolkodnak a saját vízgazdálkodásuk vagy a csatornaművek területén - ugye, egységbe alakult minden megyében a vízrendezés, a víz- és csatornaművek kérdésköre -, át kellene gondolni, hogy Magyarország a maga részéről egy olyan tiltó rendelkezést is bevezet, hogy a saját társulásaikat az önkormányzatok jelen viszonyok között ne tudják eladni. Nem tudni ugyanis, hogy a pénzpiaci és a világgazdasági válság hova fog fajulni, és mennyire fog felértékelődni a Magyarország alatt rejlő vízkincs, és adott esetben Magyarország ezzel hogyan tud sáfárkodni és gazdálkodni. Ezért elsődlegesen a magyar társadalom és a magyar állampolgárok létfenntartása, életfenntartása, életterének a biztonsága érdekében is ezeket a tiltó lépéseket meg kellene tenni.

Még egyszer hangsúlyozom: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyetért, de ezeket az aggályokat muszáj volt elmondani, amiket érdemes mindannyiunknak átgondolni.

Köszönöm, elnök úr; további két percben szeretnék majd még reflektálni. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu