TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! A pénzügyi válság hazánkat is érinti, de nemcsak az országot, hanem az embereket is, vélhetően viszonylag alacsony mértékben, de talán növekedhet a munkanélküliség, sajnos a gazdálkodása is egyre nehezebbé válhat sok magyar családnak. A nemzetközi pénzügyi szervezetek, hazai és külföldi szakértők, gyakorlatilag mindenki egyetért a sürgető orvosság mikéntjében: tudatos, elszánt kiadáscsökkentés, következésképp a mindennapok szintjén jóval kevesebb elkölthető pénz az ára annak, hogy elkerülhessünk egy még nagyobb gazdasági krízist.

Felelőtlen, az elkerülhetetlen terhek elfogadását nehezítő demagógia azt állítani, hogy létezik fájdalommentes megoldás. Az államnak azonban lehetősége van rá, sőt kötelessége, hogy a lakosságra háruló, az állami forráscsökkentés, illetve a gazdasági recesszió okozta gondokat a lehetőségek szerint minimalizáljuk. Mit lehet tenni ez ügyben? A lehetséges megoldás nem sokban különbözik attól, amit hasonló helyzetben az államnak is tennie kell: csökkenteni, illetve átcsoportosítani, a csökkenő reáljövedelmekhez igazítani, racionalizálni a kiadásokat. A magyar háztartásokat azonban nem segíti ebben pénzügyi, gazdasági szakértők sokasága, mint az államokat, kormányokat - ebben kell segítséget nyújtani a családoknak, a nehéz helyzettől fenyegetett magyar állampolgároknak.

(15.00)

Hiszen vélhetőleg kevés olyan háztartás van, amelynek kiadásaiból ne lehetne ésszerűen lefaragni. Természetesen nem a gyerekek nyelvóráinak lemondására vagy a családi autó eladására gondolok, hanem olyan kiadásokra, amelyek minden veszteség nélkül az alternatívák alaposabb ismerete mellett csökkenthetők lennének.

Jól tudjuk, hogy Magyarországon, bár nagyon sokan nehezen élnek, mégis rengetegen vesznek igénybe emelt díjas SMS-szolgáltatásokat, nagyon sokat használunk olyan szolgáltatásokat, olyan termékek vásárlására költünk, amelyek nem feltétlenül indokoltak. Sokszor nem is tudjuk, mik a kedvezőbb lehetőségek, milyen díjcsomagban érdemes telefonálni, hogyan lehet az áramon, a villanyon, a gázon vagy bármin spórolni. Ma már sokkal idősebbek azok, akik még tudtak igazából spórolni. Nem gondolom, hogy az állam átveheti a szerepet a családoknál abban, hogy hogyan kell megfelelően gazdálkodni, de amikor sokan azt mondják, hogy nagyon alacsony a magyar lakosság pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási kultúrája, akkor igenis kötelességünk tenni ennek érdekében.

Kérdezem ezért, tisztelt miniszter asszony, milyen lépéseket tervez a kormány az állampolgárok megsegítése, terheik ésszerű csökkentése érdekében. Miképpen támaszkodhatna egy tanácsadó, segítő szolgáltatás a fejlett elektronikus tömegkommunikáció lehetőségeire? Vannak-e a kormánynak elképzelései arról, hogyan lehet egy új, segítő, tanácsadó szisztémába integrálni olyan, már meglévő intézményeket, mint például a családsegítő szolgálatok?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu