DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha egy fontos közfeladatot meg akarunk oldani, akkor általában egy munkaszervezetet kell létrehozni. Ha a szervezet kialakítása rossz elképzelés szerint történik, ha szegényesek vagy hiányoznak az anyagi-tárgyi feltételek, dolgozhatnak ott a legkiválóbb és leglelkiismeretesebb szakemberek, kudarcra vannak ítélve, vagy jobb esetben vért izzadnak, hogy elkerüljék a még megengedettnél nagyobb hibákat.

Az élelmiszerlánc-ellenőrző szervezet e kategóriába tartozik sajnos. Volt egyszer persze egy állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési szolgálat, amelynek tevékenységében az ésszerű fejlesztés során fokozatosan az élelmiszer-ellenőrzés kapott nagyobb hangsúlyt. Itt egységesült az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos munka, beépült a minőség-ellenőrzés, a takarmány-ellenőrzés egy része, mindez a biztonságos élelmiszer-ellátás jegyében.

Ennek a jól felépített rendszernek a továbbfejlesztése helyett beterelték a szakembergárdát egy olyan karámba, ahol egymással köszönő viszonyban sem lévő tevékenységek kerültek egy kalap alá. Az élelmiszerlánc biztonságát ellenőrző minden rendű és rangú szakemberek természetesen e keretek között is mindent elkövetnek, hogy az asztalunkra egészséges élelmiszer kerüljön. Létszámban lecsökkentve, költségvetésileg megnyomorítva, irányításban bürokratizálva folytatják a sokszor rabszolgamunkát.

Aztán időnként robban egy-egy bomba. Legutóbb az aranyló, ragacsos méz. Az "aranyló" jelző szóljon a valódinak, a "ragacsos" a hamisítottnak. Az eset ismert: a sajtó széles és egyre szélesedő köre szállt rá a mézhamisítókra, és miután a közvélemény nem kapott időben számára érthető és elfogadható tájékoztatást, előtérbe került a fantáziálás, a gyanúsítgatás.

Állatorvosként sem mondom - nem mondhatom -, hogy minden kollégám a feladata magaslatán áll, hogy mindenki feddhetetlen, de hogy maga a szervezet, annak vezetői falazzanak, elképzelhetetlen és vissza kell utasítani! Már csak azért sem, mert az állatorvosi kar nyitott. Itt nincsenek titkok.

Azt hiszem, erről még hosszan beszélhetnék, de most hagyjuk, nézzük a közigazgatást! Az utóbbi években egyre erősödött az igény a kicsi és olcsó közigazgatás iránt. Már csak azt kell eldönteni, hogy mi a kicsi és mi az olcsó. El kell dönteni: a közigazgatás - legalábbis az élelmiszerlánc-ellenőrzés tekintetében - csupán kiadása vagy beruházása az államnak? Hogy miért? Egyre erősebb a felismerés, hogy az élelmiszer kivételes termék, és a jelenleginél keményebb ellenőrzéssel kell biztosítani az élelmiszerrel való ellátás biztonságát. Nem elég a pénzbüntetés: a hamisított és/vagy káros anyagokat tartalmazó élelmiszerek gyártóit vagy az ilyen élelmiszerek tudatos forgalmazóit egyszerűen és azonnal el kell tiltani a tevékenységtől! Ismétlem: el kell tiltani, működési engedélyüket bevonni!

(8.30)

És ha ehhez törvénymódosítás szükséges, akkor lássunk hozzá holnap vagy akár már ma, partnerek vagyunk ebben.

A mézügy nem egyedi. Bármely élelmiszer-féleséggel hasonló gondok lehetnek. A teljesen szabad kereskedelem az élelmiszerfronton nem a minőség javulását, hanem éppen a nagybani csalások, a silány minőségű, időnként egészségre káros tömegáruk korszakát hozta. Míg a silány termékekkel szembeni fellépésben kevésbé tudunk hatékonyak lenni, mert azt segítik a kialakult fogyasztói szokások és igények, az egészségkárosítással szemben nem lehet tolerancia. Mi az ellenszer? Segít a jó termék, a kialakított és bevezetett márkanevek, de a jelen viszonyok között első helyen kell hogy álljon a korrekt és folyamatos hatósági ellenőrzés.

Az utóbbi években a kormányzat előnyben részesíti az úgynevezett kommandóakciókat. Sikereit az elkobzott tonnákban, büntetési tételekben méri. Szerintem a siker az eredménytelenség lenne, azaz ha nem találna az ellenőrző szerv hibás, elkobzandó árut az előállító üzemekben, raktárakban, az áruházak polcain. Ehhez az "eredménytelenséghez" pedig nem kommandókra, hanem mindennapos, szigorú, következetes ellenőri munkára, megfelelő létszámú hatóságra van szükség, amely nincs rászorulva a saját bevételére. Ezért dolgozunk egy úgynevezett termékdíjas finanszírozási megoldáson, amely véleményem szerint komoly előrelépést jelenthet e téren.

Sokadszor ismétlem, hogy önálló, átlátható, költségvetési bevételtől független élelmiszer-ellenőrző szervezetre van szükség, amely majd hatékonyan tudja hatástalanítani, megelőzni az időnként vagy gyakrabban felrobbanó élelmiszerbombákat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu