GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyenkor nyilván arra gondolok, hogy még szerencse, hogy az itt hozzászólók mindegyike volt kormánypárti képviselő, kivéve Gábort, de ő is volt nyilván. Ezt azért mondom, mert mindig minden ellenzék ugyanazt mindig a mindenkori kormánnyal szemben salátatörvényügyben el tudja mondani, de a gyakorlat a rendszerváltás óta folyamatosan ugyanaz. Ráadásul elmondtam az expozéban, hogy itt még talán indoka is volt, hogy ezt a 16 törvényt miért csomagoltuk így egybe, hiszen legalább három olyan összefüggés van a rendszerben, ami azt indokolta, hogy ezeket ne külön-külön hozzuk be.

Már most szeretném mondani, és képviselő úr, teljesen igaza van, hogy az állattenyésztési törvény és például a bortörvény be fog jönni még ebben az évben a parlament elé, ugyanis vannak olyan elemei mindegyiknek, amiket most meg kell ugyan oldanunk ebben a törvényben, hiszen az európai uniós szabályokat folyamatosan korrigálnunk kell, meg nyilván voltak alkotmánybírósági döntések, amire persze a múltkor elég erős kritikát kaptunk, hogy milyen kormányzás az, ahol elmeszeli az Alkotmánybíróság a jogszabályalkotást. Szeretném jelezni, hogy a gyakorlat évtizedes volt. Hogy ebben most mennyi volt a mi sarunk, mennyi másé, azt lehet éppen vitatni, de úgy gondolom, hogy ebben sem különb éppen egyikünk sem a Deákné vásznánál, mindenesetre nekünk maradt az a nemes feladat, hogy egy ilyen döntés után ezt a problémát korrigáljuk.

Amilyen konkrét felvetések voltak, és egyébként köszönöm szépen a korrekt és nyílt vitát, ez már a múltkor is így volt, tehát azt gondolom, hogy ez teljesen rendben levő és alapvetően szakmai vita volt, hogy miért nem többpárti előkészítés volt. Ugyanezt tudom mondani az erdőtörvényre és erre is. Itt nem igazán pártok közötti vitákról van szó. Itt különböző emberek bizonyos hozzáállása bizonyos ügyekhez dönti el, hogy éppen egy-egy megszólaló képviselő mit nyilatkozik, és nem is annyira a párt.

Azt gondolom, elég sokat egyeztettünk mi ebben az érdekképviseletekkel. Amiben nem fogadtuk el a véleményüket, de időközben meggyőztek bennünket - Orosz Sándor képviselő úr mind a két felvetése ilyen -, azt természetesen tudomásul vesszük, és úgy tudom, hogy a módosító javaslatok már el is készültek. Tehát ezeket a korrekciókat mi kezelni fogjuk.

Karsai képviselőtársam a vagyonbiztonsággal sokat foglalkozott. Azt gondolom, függetlenül attól, hogy most is pontosan azt tudom mondani, amit akkor, hogy mi eddig is odaadtuk mindig azt a forrást, amit egyébként az önkormányzatok hajlandóak voltak emellé betenni. Eggyel azért nagyon óvatosan bánnék, hogyha azt próbálnánk sugallni, hogy a közbiztonság csak azon múlik, hogy az államnak ebben mi a szerepe. Az egyén szerepét meg az önkormányzatok szerepét ebből nagyon nem kellene kihagyni. Én se zártam be soha a gépkocsimat a szülői házam előtt a falun, amíg el nem lopták belőle az összes iratomat. Sőt, régen faluhelyen soha nem zártuk be, még éjszakára se az ajtót. Azért elég nagy felelőtlenség lenne most már ugyanezt megpróbálni. Tehát ahogy változik az idő, az egyénnek is hozzá kell igazodnia bizonyos dolgokhoz. És azért azt se várhatják el, mondjuk, az ebből hasznot termelő akár erdő- vagy földtulajdonosok, hogy a teljes vagyonvédelmüket csak állami feladatként kezeljük. Ebben igenis komoly szerepe van és komoly feladata van a magántulajdonosi rétegnek is, de én úgy gondolom, hogy az illetékes önkormányzatoknak is.

Ez nem azt jelenti, hogy itt minden rendben van, sőt nagyon nincs rendben. Én is szeretnék sokkal magasabb rangú jogosítványokkal felruházni bizonyos, akár közfunkciókat ellátó szolgálatokat, csak ezzel időnként nekiszaladgatunk alkotmányossági meg egyéb ügyeknek, hogy most magánszereplők vagy egy állami szereplő erdőgazdaság vadőrének vagy erdőőrének adhatok-e ugyanilyen hatósági, fegyveres meg egyéb jogosítványt. Mert az oldaná meg igazából a problémát, ha mondjuk, azok az emberek, amilyen most több ezer alkalmazottja van különböző erdészeti társaságoknak, ilyen a magánerdőkben is, pont ugyanolyan jogosítványokat kapnának, mint például a természetvédelmi őrszolgálat, fegyverrel, egyébbel. Csak kérdezem, hogy hogyan menne át egy ilyen szabály ezen a parlamenten. Sehogy, ebben teljesen biztos vagyok, sőt nem is állná ki az alkotmányosság próbáját. Ámbár ötpártival sok mindent meg lehet csinálni, azt is tudom, de azért ezzel is kicsit óvatosabban bánnék.

A tanácsadással kapcsolatban szeretném jelezni, mert ez több helyen fölmerült, hogy pont ez a törvény ad felhatalmazást arra, hogy ezt az egész rendszert átírjuk. Nem vagyunk igazán elégedettek ezzel mi se. Az, hogy a hatósági meg a tanácsadói feladatokat mereven válasszuk szét, erre Gábor utalt. Ezzel azért bánnék egy kicsit óvatosan, mert most azért a mi, alapvetően mezőgazdasági termelőink azt szeretik, ha neki a falugazdász nem hatósági embere, hanem alapvetően segítője, márpedig a mai rendszerben, ha nagyon szigorúan értelmezném ezt a kategóriát, akkor nem adhatna tanácsokat, ugyanaz az ember nem lehet tanácsadó, aki mondjuk, az ellenőrzést végzi.

(15.00)

De pontosan azért nem alkalmazzuk nagyon szigorúan ezt a rendszert, mert nem erre szocializálódtunk, tehát elvárják azt, hogy bizony igenis segítsen, és ne csak ellenőrzési feladatai legyenek, még akkor is, ha ez időnként azért bizonyos uniós ügyekben is kicsit problémás.

A másik a kamarákkal való példálózás. Én nagyon szeretném, ha a kamarák legalább olyan jogosítványokkal rendelkeznének, mint Ausztriában, de hozzáteszem, ott kötelező a tagság. Ezt a problémát egyszer már az Alkotmánybíróság elmeszelte, van olyan kamara, ahol ezt engedi, van, ahol nem engedi. Én ezt nagy problémának tartom egyébként, mert így a kamarai tanácsadó hálózat is egy problémás ügy, mert most akkor hogyan van, most csak a saját tagságának adhat tanácsot, vagy hogyan van ez. Egyébként nem ezt csinálja, mert állami feladatokat vesz át tőlünk, de más lenne azért a viszonyrendszer, sőt nagyon sok egyéb feladatot tudnánk odadelegálni, ha mondjuk, pont ugyanúgy lenne, mint a vadászkamaránál, hogy aki azzal foglalkozik, azzal a szakmával, annak igenis kötelezően előírt tagsági viszonya legyen. Én ezt régóta forszírozom, de erre még azért úgy látom, nem érett meg most a történet.

Egyébként itt a jogalkotásra utalások történtek, hogy most felhatalmazás, nem felhatalmazás. Információim szerint azt a törvényi változtatást az ellenzéki pártok is támogatták, ami arról szól, hogy a kormányoknak nagyobb mozgástere legyen, és ezért kerültek ki például a konkrét minisztériumi megnevezések is bizonyos jogszabályokból. Ez ellen senki nem ellenkezett, mert én azt gondolom, hogy teljesen... (Dr. Medgyasszay László: De, ellenkeztünk!) Én úgy tudom, nem. Lehet, hogy ellene szavaztatok, de hogy nem elleneztétek, az biztos, hiszen ez mindenkinek jó azért, ha egyszer véletlenül kormányra kerül. Vannak olyan ügyek, úgy tudom, vagy úgy érzem, amelyeket ilyen módon sokkal rugalmasabban és gyorsabban lehet lerendezni. Persze egy alapvetően bizalmi válságban - már úgy értem, hogy amikor mondjuk, a helyzet olyan, hogy nyilván egy kormány csak rossz döntéseket hozhat, ez alapvető, legalábbis az ellenzék szemében - nehéz ezt elfogadtatni, de úgy gondolom, ez egy kiérlelt polgári demokráciában teljesen normális dolog, hogy aki felhatalmazást kap, az bizony ilyen ügyekhez nagy szabadsággal nyúlhasson hozzá. Nem gondolnám, hogy ez bármikor is a parlamenti demokrácia csorbítását jelentené.

Szóba került a közlemények módjának változtatása, azt hiszem, Sanyi vetette fel. Igen, eléggé életszerűtlen volt, amit eddig csináltunk, ugyanis voltak olyan több tíz oldalas közleményeink, amit egy-egy hírműsorban nem lehetett lehozni, mert azért nem működik az, hogy perceken keresztül olvassa fel egy hírszerkesztő egy amúgy is rövid műsorban azt, amit mi szeretnénk tudatosítani, vagy ha egy újságnak a fele fizetett hirdetés lenne, merthogy eddig ilyen szabályaink voltak. Ez fizikailag képtelenség. Egy biztos, hogy a mai világban tényleg jobban oda kell figyelni minden jogalkalmazónak arra, hogy mi történik, mondjuk, az interneten, vagy mi az a jogforrás vagy az az információszerzési forrás, ami ebben korrekt. Mi ezt a két megoldást találtuk olyannak, ami azt gondolom, egyértelműen segíthet, meg talán el is igazodhatunk ebben.

Azt gondolom, lesznek nyilván módosító javaslatok, már tudjuk is, hogy vannak, sőt volt, amiről már beszéltem is, hogy el is tudunk nyilván ezektől a dolgoktól térni. Nem hiszem, hogy terhelhettük volna a parlamentet ennyi önálló törvénnyel, túlságosan időigényes lett volna, főleg ilyen kis kategóriaváltoztatásoknál, de lesz itt még olyan törvény ebben az évben, ami ismét a parlament elé kerül, ezt én nem is akarnám véka alá rejteni. Például a bortörvénynél vannak olyan szabályok, amelyeken most muszáj változtatnunk bizonyos történések miatt, viszont augusztus 31-étől változnak például a jelölési szabályok az Európai Unióban, ehhez hozzá kell igazítanunk majd alapjaiban a törvényt. Például azt nem is próbáltuk meg ebben a csomagban kezelni. Úgyhogy éppen mire végzünk, várhatóan kerül is be a teljes bortörvény átírása, de az még utána még két hónap, és ebben van néhány olyan ügy, amit szeretnénk, ha minél előbb hatályba léphetne.

Még egyszer köszönöm szépen a képviselőtársaim korrekt hozzáállását ehhez a törvényhez, és én azt kérem, hogy nyilván most már sok idejük nincs, mert körülbelül még húsz másodpercük, míg be nem fejezem, pontosabban még elnök úrnak van egy perce, mikor lezárja a vitát, de gondolom, mindenki beadta hozzá a módosító javaslatot. Egyébként még utána is lehet nyilván bizottsági és kapcsolódó módosító javaslatokkal ezt a törvényt korrigálni, és majd a végén elfogadni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu