DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány három előterjesztést bocsátott önök elé, amelyek különböző iparjogvédelmi témákkal foglalkoznak.

Az, hogy a benyújtásukra külön törvényjavaslatban, de párhuzamosan került sor, amiatt történt, mert e hármas csomag részeként kerül sor egy nemzetközi megállapodásnak, valamint egy nemzetközi megállapodás módosításának kihirdetésére, amelyek önálló törvényt igényelnek. E két nemzetközi megállapodásról szóló törvényjavaslat közül az egyik az európai szabadalmak fordítási követelményeit enyhítő londoni megállapodáshoz való csatlakozásról, a másik pedig a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről szól.

Ezek mellett szükségessé vált az iparjogvédelmi törvények több irányú, összességében közepes terjedelmű módosítása is, amelyek a kodifikációs szabályok figyelembevételével és az átláthatóság kedvéért a nemzetközi megállapodásoktól elkülönült törvénybe kerültek.

Elsőként a legutoljára említett több iparjogvédelmi törvényt módosító javaslatot szeretném bemutatni. Tekintettel arra, hogy a javaslat számos kérdéskört érint, amelyek között bőven akadnak technikai jellegűek is, helyesebbnek tartom, ha a bemutatásban a legfontosabb elemek ismertetésére szorítkozom.

Az iparjogvédelemmel érintett gazdasági területekre hatást gyakorló változások közül kiemelést érdemel a mezőgazdasági termelőket érintő jogintézményre, az úgynevezett farmerprivilégiumra vonatkozó szabályok módosítása. Az új szabályok a jövőben azt segítik elő, hogy a növényfajta-oltalmak jogosultjai a védelem alatt álló növényfajták utántermesztéséből, vagyis az első vetést követően letisztított magok újabb elültetéséből keletkező megtakarításból kompenzációt kapjanak. A termelőknek tehát az újrahasznosításhoz nem kell a növényfajta-oltalom jogosultjától engedélyt kérnie, a jogosultak pedig az iparjogvédelmi oltalom közvetett korlátozásának ellentételezéseként részesülhetnek az első aratást követő további termelői haszonból is.

A szabályozás figyelemmel van arra is, hogy agrárszakmai szempontból az az ideális állapot, ha a földbe mindig a legjobb termőképességű, magas minőségű, fémzárolt vetőmag kerül. A javaslat rendezi a díj érvényesítéséhez szükséges adatszolgáltatás és a jogérvényesítés speciális szabályait is.

Hangsúlyozni kell, hogy nem egy új kötelezettség bevezetéséről van szó, hanem az eddigi, a gyakorlatban nem működő szabályozás könnyebben alkalmazható és áttekinthetőbb rendelkezésekkel való felváltásáról.

Tisztelt Országgyűlés! Szintén nagy gyakorlati jelentősége lesz annak a szabálycsoportnak, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó további eljárásoknál nyitja meg az elektronikus ügyintézés lehetőségét. A kormánynak a közigazgatási eljárások elektronizálására irányuló törekvése eredményeként a jövőben már nemcsak a szabadalmi, formatervezési, mintaoltalmi, használati mintaoltalmi és topográfiaoltalmi, valamint a védjegy-megújítási kérelmek, hanem az európai szabadalmakhoz kapcsolódóan az igénypont-közzétételi kérelmek, az igénypontok magyar fordítása, az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítása, valamint az e fordítások kijavítására irányuló kérelmek is benyújthatóvá válnak elektronikus úton.

Fontos eleme a törvénynek a földrajzi árujelzők közösségi szabályozásának változásából fakadó és egyéb, a földrajzi árujelzők szabályozásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémákat kezelő szabályok csoportja is. A módosítás pontosítja és kiegészíti a szeszes italok földrajzi árujelzőinek nemzeti oltalmára vonatkozó rendelkezéseket, és kialakítja ezen termékkörben a közösségi oltalom iránti kérelem benyújtásának feltételeire vonatkozó szabályokat, továbbá átalakítja és ezzel egyablakossá teszi a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára irányuló eljárás nemzeti szakaszának szabályait. Végül pedig megteremti a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára vonatkozó új közösségi szabályozás nemzeti végrehajtási szabályait.

(14.30)

A módosításoknak ebben a gyakorlatot is érintő körében említeni érdemes még, hogy hazánk a 2008. évi LX. törvénnyel kihirdette az olimpiai jelkép oltalmáról szóló nairobi szerződést, amely rendelkezik arról, hogy az olimpiai jelkép akadályozó jogot jelent a védjegyoltalom vonatkozásában, azaz, hogy az olimpiai jelképpel ütköző megjelölések védjegyként való lajstromozása kizárt, illetve a már lajstromozott ilyen védjegyeket törölni kell. A nairobi szerződés azt is meghatározza, melyek azok az esetkörök, amikor ez a kötelezettség nem terheli a részes államokat. Annak érdekében, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal ezeknek a nemzetközi kötelezettségeknek a lajstromozási eljárásokban minden esetben maradéktalanul meg tudjon felelni, azaz el tudja utasítani az olimpiai jelképekkel ütköző megjelölések lajstromozására irányuló bejelentéseket, a védjegytörvényben a feltétlen kizáró okok rendszerének kisebb kiigazítására volt szükség.

A törvényjavaslat néhány, a piaci szereplőket érdemben nem érintő módosítást is tartalmaz. Ezek közül egyre érdemes felhívni a figyelmet. A Magyar Szabadalmi Hivatal - mint a saját bevételeiből gazdálkodó, a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatal - működése olyan sajátosságokkal bír, amelyek szükségessé tették azt, hogy az általa érvényesített egyes díjak speciális, törvényi szintű szabályozást kapjanak. A törvényjavaslat erre tekintettel új fejezettel bővíti ki a szabadalmi törvényt, amely rendelkezik az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjakra vonatkozó egyes szabályokról. Ez a változás a díjak mértékére nem gyakorol hatást, célja a megfelelő jogforrási szintű rendezés.

Végül e körben kell megemlíteni a szabadalmi bejelentés államtitokká minősítéséről szabályozás részletesebbé válását, amelynek a gyakorlatban egyelőre csekély a jelentősége, mivel alig néhány ilyen bejelentés történt az elmúlt évtizedben, ugyanakkor a jogállamiság követelményeinek való megfelelés, továbbá a jogkorlátozás mértékéhez igazodó kompenzáció szükségessége indokolttá tette a hatályos szabályok kiigazítását.

Tisztelt Országgyűlés! A londoni megállapodáshoz való csatlakozásról szóló törvényjavaslat elfogadását az indokolja, hogy szükség van az európai szabadalmakkal járó költségek csökkentésére annak érdekében, hogy az európai szabadalmi rendszer versenyképessé váljon a világ két másik meghatározó jelentőségű szabadalmi rendszerével, az Egyesült Államok és Japán oltalmi rezsimjeivel szemben. Az európai szabadalmi rendszer alapvetően három nyelvű: az angol, a francia és a német nyelv az, amelyen az oltalmat az Európai Szabadalmi Hivatal megadja, és amelynek magyarországi hatályosulásához a jelenlegi szabályok szerint a teljes szabadalmi dokumentáció magyar fordítása szükséges.

Figyelemmel arra, hogy a szabadalmi költségek jelentős részét a szabadalmi dokumentumok fordítása teszi ki, ezért a vele járó, az Egyesült Államok és Japán rezsimjeinél jelentősen magasabb költségek csökkentése elsősorban a fordítási követelmények rugalmasabbá tételével, a kötelezően fordítandó dokumentumok csökkentésével érhető el. A londoni megállapodás alapján a szerződő felek az előbb bemutatott fordítási követelmények enyhítését vállalják. A megállapodás nyomán a szabadalmi törvény a Magyarországot megjelölő európai szabadalmak esetében lehetővé teszi a szabadalmasok számára, hogy a hatályosításhoz csak a szabadalmi igénypontokat nyújtsák be magyar nyelven.

Annak érdekében azonban, hogy jogvita esetén a szabadalom teljes terjedelmében megismerhető legyen magyar nyelven, a törvényjavaslat előírja, hogy ezekben az esetekben a szabadalmasnak rendelkezésre kell bocsátania a teljes fordítást. Ebből következően a könnyítés jelentős költségmegtakarítást jelent a szabadalmasoknak, ami valamelyest növelheti a Magyarországon hatályosított európai szabadalmak számát. Mivel az eddigi fordításokat jórészt a szabadalmi ügyvivői kar készítette, a könnyítés az ő oldalukon kisebb bevételkieséssel járhat, ugyanakkor ezt kompenzálhatja a hatályosított szabadalmakkal kapcsolatos ügyek számának várható növekedése. A magyar szabadalmasok számára az új szabályozás önmagában nem hoz jelentős változást, de a londoni megállapodás más szerződő országaiban ők is hasonló fordítási kedvezményekben részesülnek.

Tisztelt Országgyűlés! Végül röviden szeretnék szólni a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi jegyzőkönyv módosításáról. A módosított jegyzőkönyv eredeti szövege alapján, ha egy adott nemzetközi védjegybejelentés vagy egy adott nemzetközi védjegylajstromozás vonatkozásában a származási hivatal olyan állam hivatala, amely tagja mind a madridi jegyzőkönyvnek, mind a madridi megállapodásnak, a jegyzőkönyv rendelkezései nem hatályosak azon államok tekintetében, amelyek ugyancsak részesei mind a jegyzőkönyvnek, mind a megállapodásnak. A jövőben ez megfordul. Azon államok esetében, amelyek mindkét nemzetközi egyezmény tagjai, a nemzetközi bejelentésre a jegyzőkönyv jóval rugalmasabb rendelkezései lesznek - egyes kivételekkel - irányadók. Ez az ügyfelek számára mind eljárási szempontból, mind a használt nyelveket illetően kedvezőbb rezsimet jelent.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elhangzottak alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Hankó Faragó Miklós tapsol.)

Forrás: parlament.hu