DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen tisztelt Országgyűlés! Én azt szeretném, ha Magyarországon állami fenntartású iskolák is lennének. Képviselő asszony interpellációjának kérdésére - hogy valóban tervezi-e az oktatási tárca a tananyagok egységesítését - a válaszom határozott nem. Nem tervezi és nem is akarja; én se akarom. Azt viszont igen, hogy Magyarországon több mint másfél évtized tapasztalatai, egy sereg hazai és nemzetközi felmérés kimutatása és végeredménye szerint a legfontosabb és legjelentősebb probléma a közoktatásügyben az esélykülönbség, az esélyegyenlőtlenség, a társadalmi-gazdasági különbség és a regionális különbség. Ezt mutatják a hazai, a legkülönbözőbb életkorban és legkülönbözőbb metódusok szerint elvégzett felmérések.

Ezért azt szeretném, tisztelt képviselő asszony, ha együtt mindannyian itt a parlamentben és persze a parlamenten kívül is a magyar oktatásügyért elkötelezettek végiggondolnánk másfél évtized tapasztalatait. Ebben a rendszerben, amelyet az 1990-es önkormányzati törvény, majd az 1993-as közoktatási törvény alkotott meg, nagyon sok jó, nagyon sok előnyös, rendkívül sok progresszív hatás van. Ugyanakkor másfél évtized után azt is látni kell, hogy mi az, amit nem képes megoldani, mi azt, amit programon belül, rendszeren belül a legjobb jó szándékkal sem lehet javítani, ezért a paletta bővítésére - szerintem ez egy szép liberális gondolat -, sokszínűsítésére van szükség.

Semmit nem akarok megszüntetni, egyetlenegy jelenlegi fenntartónak a jogát nem csorbítanám, nem is kívánom, és ilyen szándék nincs is. Azonban biztos vagyok abban, hogy az esélyek kiegyenlítésére, annak megkezdésére, a regionális különbségek felszámolására az államnak nagyobb szerepvállalást kell juttatni a közoktatásügyben. Nem államosítás, nem valamiféle erőszak révén jön létre az állami fenntartású iskola, hanem a jelenlegi fenntartó kezdeményezhet, mint ahogy az állam is kezdeményezhet, s a tárgyalások vagy eredményre vezetnek vagy nem. Ha eredményre vezetnek, akkor az iskola állami fenntartású lesz, ha nem, akkor természetesen a jelenlegi szituáció marad fenn.

A finanszírozásban két elemre épít: a mindenki, minden fenntartó által már most is megkapott alapnormatívára, valamint az alapnormatíva fölött létrehozott állami kiegészítő normatívára. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön pontosan tudja, hogy Magyarországon az oktatásügyre fordított GDP-arányos hányad az európai uniós átlag közelében jár.

(14.30)

Mindig lehet azt mondani, hogy több pénz kell, ebben a rendszerben azonban az alapvető probléma a pénz nem hatékony felhasználása. Az államon kívül nincsen olyan fenntartó, amely országos méretekben képes lenne ezt a kiegyenlítést elkezdeni, amely nem egyszerűen csak szándékaiban, hanem eredményességében is látja.

Nem egységes tananyag, hanem egységes kerettanterv van. Az egységes kerettanterv megtartja azt a szabadságot, sőt erősíti azt a szabadságot, hogy a helyi pedagógusközösségek ezt lebontva, speciálisan, saját adottságaiknak megfelelően használják azt fel. Hangsúlyt fektet a minőségbiztosításra és a nemzetközi tapasztalatokra. Az egyeztetések folyamán eddig többséget kapott. Tisztelt képviselő asszony, kérem, gondolja át ön is, támogassa, és az egyeztetésekbe természetesen önt is és frakcióját is szívesen kérem és várom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu