DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy tűnik, egy olyan mondatot idézett a képviselő úr Gyurcsány Ferenctől, amelynek a hitelességére vagy a valós tartalmára nem gondoltam volna, hogy éppen egy interpelláció keretén belül fog itt a figyelem irányulni, nevezetesen, hogy a Fidesz butít, ez mennyire helytálló, és mennyire sikeres is ez a fajta tevékenység.

Képviselő Úr! Az ön által feltett kérdések alapján azt tudom mondani önnek, hogy valamely juttatás univerzális jellege azt jelenti, hogy alanyi jogon jár, minden gyermeket nevelő családot megillet a család jövedelmi, vagyoni viszonyainak vizsgálata nélkül, ettől univerzális valamely ellátás. Szerintem ebben valószínűsíthetően még egyet is értünk. A családi pótlék egy ilyen juttatás. A kormány mostani javaslata, amely a családi pótléknak a későbbiek során másként történő elszámolására vonatkozik, nem tartalmaz mást, mint ezt az univerzális juttatástartalmat megőrzi.

A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságként történő figyelembevétele a későbbiek során három dolgot bizonyosan jelent. Jelenti azt, hogy a családi pótlék differenciált járandóságának a gyakorlata megmarad, azaz különbség van a pótlék nagyságában különböző paraméterek függvényében. Jelenti azt, hogy mindazoknak, akiknek más adóköteles jövedelmük nincs, ezt követően sem kell semmilyen módon adót fizetniük utána; és jelenti azt, hogy csak azon esetekben kell valamilyen mértékben adófizetési kötelezettségükkel számolni, akiknél ezen járandóság megemeli az adóalapot, ez pedig nyilvánvalóan nem az alsó kategóriába tartozó jövedelemtulajdonosoknál van, hanem általában a felső öt jövedelmi decilisbe tartozó jövedelemtulajdonosoknál tapasztalható ez a jelenség. Ez azt jelenti, hogy a képviselő úr által egyébként sokszor hangoztatott szándéknak megfelelően a magasabb jövedelműeket érinti adófizetési kötelezettséggel, az alacsonyabb jövedelműeket nem érinti adófizetési kötelezettséggel. Ez valószínűleg belefér egyébként a szociális érzékenység kategóriába, hogyha pontosan fogalmazunk.

(14.20)

Képviselő úr második kérdésére azt szeretném válaszolni: nincs véleménykülönbség köztünk abban, hogy az áfa általában az alacsony jövedelműek számára nehezebben elviselhető, nehezebben megfizethető adóteher, ugyanakkor igazságos adóteher, mert ki-ki fogyasztásarányosan fizeti az általános forgalmi adót. Azaz akinek magasabb a fogyasztási szintje, többet fizet általános forgalmi adóban, aki pedig kevesebbet fogyaszt, az a rendszer szabályai szerint kevesebbet fizet általános forgalmi adóban is.

Képviselő úr harmadik kérdésére pedig azt tudom mondani, hogy itt valami fogalmi zavar lehet, mert egyáltalán nincs összefüggés a között a két dolog között, amiben ön összefüggést vélt találni, illetve összekapcsolt két dolgot. Képviselő úr pontosan tudja, hiszen több éve országgyűlési képviselő, hogy ha valamilyen adóbevételre kerül sor valamilyen jogalapon, akkor ez a bevétel a költségvetés bevételeit szaporítja, ön pedig a kórházi napidíj vagy elmaradt vizitdíj kapcsán fizetendő összegről beszél. Nyilván ön is tudja, hogy az amíg volt, egyrészt az intézménynél, másrészt az orvosnál maradt. A kettő között lényeges különbség van, hiszen az egyik célirányosan ott maradt az intézménynél, illetve az egészségügyi szolgáltatást nyújtónál, a másik esetben pedig a központi költségvetés bevételévé válik valamilyen bevétel, jelen esetben adóbevételként, és az Országgyűlés minden évben a költségvetési törvény elfogadásával dönt arról, hogy az összes befolyó adóbevételből milyen célra, milyen összegeket, milyen ütemezés szerint használhatunk fel.

Éppen ezért úgy gondolom, képviselő úr, hogy mind a családi pótlékkal kapcsolatban, mind pedig a vizitdíj, illetve az adóbevételek összefüggését taglalva megfelelő választ tudtam adni a kérdésére, kérem ezért a válaszom elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu