FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én a 495., 497., 498. és 499. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Ezek az ajánlási pontok az eseti gondnokság szabályait tartalmazzák. S hogy miért a kötelmi könyvben esik szó erről a kérdéskörről, azt gondolom, az egypár szó indoklást igényel.

A törvényes képviselet részletes szabályait a családjogi könyv tartalmazza, azonban az eseti gondnokság intézménye olyan törvényes képviselet, amelynek alkalmazására vonatkozó szabályok a családjogi területen túlmenően máshol is szóba kerülnek és alkalmazást nyernek. Ezért az intézmény elhelyezése nem a családjogi könyvben történt meg, hanem a kötelmi könyvben.

A jelenleg hatályos polgári törvénykönyv 224. §-a szabályozza az ügyének vitelében akadályozott személyek képviseletét. A módosító javaslatunk, amely a 495. ajánlási pontban került rögzítésre, már a szakasz címét is kiegészíteni javasolja, hiszen eredetileg az előterjesztő az eseti gondnokság címszót adta ennek a szakasznak. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy már a címben is meg kell jelennie az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete megjelölésének, hiszen nagyon fontos, hogy a családjogi körön túl és esetleg a gyámhivatali hatáskörön túl is megjelenjen ezeknek a személyeknek a képviselete, a fontosságát tekintve mindenképpen célszerűnek tartjuk. Így hát javasoltuk a szakaszcím módosítását.

Javasoltuk továbbá a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv vonatkozó szakaszainak úgymond az átvételét, ezzel kiegészítve a törvényjavaslat ötödik könyv 65. §-át (5), (6) és (7) bekezdéssel. Az (5) bekezdésben a gondnokkirendelésre vonatkozó szabályoknak azt a részét jelenítjük meg, ahol a jogalkotó megmondja, hogy milyen esetekben kell eseti gondnokot kirendelni. E szakasz (6) bekezdése nélkülözhetetlen, és újként meg kell hogy jelenjen, hiszen feltétlenül szükséges annak a rögzítése, annak a megfogalmazása, hogy a gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

Az általunk javasolt hetedik kiegészítő rész - ez a (7) bekezdésre vonatkozik - természetesen a vagyonkezelés szabályainak a rögzítését tartalmazza, és azt, hogy a távol levő személy gondnoka milyen intézkedéseket tehet meg. Nagyon fontos és rendkívül lényegi kérdés, hogy a halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása ugyan nem szükséges, hiszen magából a szituációból ez következik logikailag, erről azonban, mihelyt lehetősége lesz, a gyámhatóságnak be kell számolnia. Úgy gondolom, nagyon fontos és mindenféle egységet mutat a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályok e könyvben megjelölt eseti gondnokrendelésnek a szabályaival, és kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosításokat e tárgyban támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu