VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap ünnepelt az ország, ünnepeltek a magyarok szinte majdnem minden földrészén a világnak, ahol magyarok vannak, elsősorban persze a Kárpát-medencében. Jó volt magyarnak lenni, jó volt ünnepelni, hiszen van mire visszaemlékeznünk, van olyan dicső múltja ennek az országnak, hogy büszkén tekinthet ezekre az eseményekre vissza.

Azt is mondhatnám, hogy jó volt visszaidézni dicső elődeink tetteit, mert ha ma körülnézünk, és megnézzük a jelen állását, ha megnézzük azt, hogy Magyarország 2009 márciusában hol tart, akkor bizony nincs túl sok okunk arra, hogy jó híreket mondhassunk egymásnak. Petőfi és Kossuth valószínűleg annak idején még nem PR- vagy kommunikációs ügynek tekintette a forradalmat, mert valószínű, akkor nem lett volna mit ünnepelnünk, ellentétben a mai magyar kormánnyal, amely az elmúlt héten is jó néhány okot adott arra, hogy pusztán PR- és kommunikációs offenzíváról beszéljünk.

Három elemet szeretnék kiemelni az elmúlt hét eseményeiből, amelyek, azt gondolom, hogy jellemezték a múlt hetet, és jellemzik a mai gazdasági-társadalmi körülményeinket is. Az első ilyen hír a Malév körül reppent föl. Annak idején 2007-ben több kormányzati szereplő is, több miniszter is büszkén mondta el, büszkén közölte a közvéleménnyel, milyen sikeres privatizációs szerződést kötöttek az orosz féllel. Mára, 2009-re erről a szerződésről is kiderült, hogy bizony fényévekre van attól, hogy ezt sikeresnek nevezzük. A hónap elején már másfél milliárd forintot kellett az állami tulajdonos cégnek ebbe a közös cégbe tenni, hogy egyáltalán működőképes maradjon, és egyelőre nem is látjuk a végét, hogy ennek a Gyurcsány-kormány által kötött privatizációs szerződésnek mi lesz a vége. Milliárdok és újabb milliárdok kerülnek az adófizetők pénzéből ennek a cégnek a működtetésére.

Hol vagyunk a sikertől? Ki beszél itt ma már sikerről? Egyértelmű kudarc ez a privatizációs szerződés is. Egyébként nem véletlen, hogy amikor a miniszterelnök Putyin miniszterelnökkel tárgyalt, ott egy újságírói kérdésre válaszolva az orosz miniszterelnök meg is említette, hogy jó lenne, ha a magyar fél is teljesítené a szerződésben vállalt kötelezettségeit, nem csak az orosz fél. Kicsit baljóslatú ez. Nem véletlen, hogy a Fidesz hónapok óta követeli, hogy hozzák nyilvánosságra ezt a privatizációs szerződést.

A másik ilyen hír volt az adótörvényekről hozott kormányzati döntés. Nos, itt aztán tényleg PR- és kommunikációs dolgokról beszélhetünk. Hiszen emlékezzünk vissza, hogyan kezdődött ez az egész adóátrendezés, adóátalakítás! Januárban még arról volt szó, hogy adócsökkentéssel fogják majd a gazdaságot segíteni. Aztán februárban már miniszterelnök úr arról beszélt, hogy adóátrendezésről van szó, a magyar lakosság, a magyar vállalkozók megtanulhatják, hogy a "bruttósítás", az "adóreform" baljóslatú szavak után a mai magyar kormánynak az "adóátrendezés" a baljóslatú szava.

(13.10)

Igen, szerdán megtudhattuk, hogy az adóátrendezés igazából adóemelést jelent az ország számára. Miközben Európa minden országa adó- és járulékcsökkentéssel próbálja segíteni a gazdaságát a túlélésben, miközben minden ország próbál adócsökkentés mellett, a terhek könnyítése mellett gazdaságfejlesztési programokat elindítani, a magyar kormány totálisan szembemegy az európai gyakorlattal, és olyan adóemelésekbe kezd, amelyeknek egyelőre még semmiféle hatását vagy hatásszámításait senki nem ismeri.

Emelkedni fog az áfa mértéke, az áfa adókulcsa. Ezzel a legszegényebbeket, a nagycsaládosokat, a nyugdíjas-háztartásokat fogja sújtani a kormány döntése. A szerdai döntés következményeként jövedékiadó-emelésre kerül sor. Ez megint csak azokat a vállalkozásokat vagy azokat a családokat érinti hátrányosan, amelyek a napi munkába járáshoz, iskolába járáshoz például autót használnak, hiszen az üzemanyagok áremelkedése biztos, hogy meg fog jelenni a családok költségvetésében.

És itt van a harmadik elem, az étkezési hozzájárulás, üdülési csekk megadóztatása. Ezzel pedig munkahelyek kerülnek veszélybe, hiszen ezek a munkahelyek nyilván részben az idegenforgalmi fejlesztésekre épültek rá.

A harmadik múlt heti hír - hogy ezzel zárjam, s kis reményt is adva arra, hogy azért van változás, és van remény, a gazdaság szereplői azért nem fáradtak még el -, 2,5 százalék volt az utolsó negyedévben a gazdaság visszaesése, és mindez 5 százalékos lett volna akkor, ha a mezőgazdaság 2008 negyedik negyedévében nem teljesít jól. A magyar gazdák tehát tudnak teljesíteni - ez adhat reményt. Ez adhat reményt arra vonatkozóan, hogy ha már a magyar kormány képtelen bármiféle teljesítményt felmutatni, a gazdaság szereplői legalább még tudnak tenni azért, hogy ez az ország túléljen, és ennek az országnak legyen jövője.

Köszönöm, elnök asszony. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu