DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Először is szeretném megköszönni azokat az elismerő szavakat, amelyekkel a rendőrség vezetésében, gyakorlatában bekövetkezett változásokról szólt. Mi is úgy látjuk, hogy valóban, a 2006 őszi események óta sokkal felkészültebben, jobban reagálnak az ilyen helyzetekre a rendőri vezetők és a rendőri állomány.

Amiket frakcióvezető-helyettes úr elmondott, sok mindenben egyetértek önnel, és van, amiben nem értek egyet önnel. Egyetértek abban, hogy bizonyos jelenségek teljes mértékben elfogadhatatlanok, ha a rendőrség keretein kívül jelennek meg, de főleg, ha egy rendőri érdekvédelmi szervezet keretein belül jelennek meg.

(9.30)

Érdemes szólni arról, hogy milyen speciális helyzetben vannak a fegyveres szervezeteknél az érdekvédelmet ellátók, milyen jogosultságaik vannak a hivatásos állomány tagjainak az érdekvédelem területén. Az 1996. évi XLIII. törvény, a Hszt. határozza meg azt, hogy mihez van joguk a hivatásos állomány tagjainak és mihez nem, ennek alapján létrehozhatnak érdekvédelmi szervezeteket, ebben tagságot vállalhatnak, érdek-képviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek. Ugyanakkor például sztrájkot nem folytathatnak, és tevékenységükkel nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv rendeltetési működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását. Egyébként erre utalt frakcióvezető-helyettes úr is.

Szeretném tájékoztatni önt is és az Országgyűlést is arról, hogy pont emiatt az említett szervezet vezetőjével szemben büntetőeljárás indult, azonban - mint önök is tudják - a képviselőjelölteknek - és nemcsak az országgyűlési választáson induló képviselőjelölteknek, hanem az európai parlamenti választáson induló képviselőjelölteknek is - mentelmi joguk van, megválasztásuk esetén addig, amíg ez a minőségük fennáll, ha pedig nem választják meg őket, akkor a választásokig áll fenn a mentelmi jog.

Az a szervezet, amelyről szólt, a tárgyalási stílusában és a munkastílusában eltér más, a hivatásos állományúak érdekvédelmére alakult szervezetek stílusától. Úgy tűnik, hogy igény van erre. Ön is említette a taglétszámot. Én is őszintén remélem, hogy ezek a tagok elsősorban az érdekvédelem igénye miatt keresték meg ezt a szervezetet és nem az itt-ott megnyilvánuló elítélendő eszmék támogatása miatt.

Amiben nem tudok teljes mértékben egyetérteni a frakcióvezető-helyettes úrral, az az álláspont, hogy mit tehet a jogalkotó akkor, ha a jogszabályokat a jogalkalmazók - s itt elsősorban a bíróságra és az ügyészségre gondolok - nem úgy alkalmazzák, mint ahogy azt a jogalkotó elvárná. A rendőrségre lehet hatása a végrehajtó hatalomnak, de az ügyészségre legfeljebb az Országgyűlésen - interpelláción, kérdésen, azonnali kérdésen - keresztül, a bíróságokra pedig semmiképpen nem. S amikor az Alkotmánybíróság, a Magyar Köztársaság bíróságai és a Magyar Köztársaság ügyészsége egy jogszabályt egyformán értelmez és másként, mint ahogy azt a végrehajtó hatalom képviselői vagy az országgyűlési képviselők többsége értelmezi, akkor határozott meggyőződésem szerint a jogalkotónak egy feladata lehet, az, hogy a jogszabályokat változtassa meg. Erre történt most kísérlet, amikor olyan törvényjavaslat került benyújtásra, amely többek között a holokauszttagadást és a gyűlöletbeszédet kívánná alkotmányos szinten tiltani.

Azt támogatom, hogy a nemzetbiztonsági bizottság megtárgyalja ezt a kérdést, és a tárcánk ebben minden segítséget meg fog adni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu