LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz valóban két módosító indítvány érkezett. Az első módosító indítvány a g) pont elhagyására vonatkozik. Ez a g) pont arról szól, hogy az állam a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül váltsa ki a fizetésképtelen adósok hiteleit.

(19.00)

Horn Gábor azt javasolja, hogy ezt töröljük ebből az indítványból. Ezzel szemben mi a helyzet? Ezzel szemben az a helyzet, hogy ez a gondolat már a korábbi, 2009. évi XLVIII. törvény 1. §-ában is szerepelt. Tudniillik a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló idézett törvény 1. §-a, melyet az Országgyűlés idén június 15-én fogadott el, a települési önkormányzatoknak elővásárlási jogot biztosít a lakóingatlanok kényszer-értékesítése során, amelyhez a "Sikeres Magyarországért" önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési hitelprogram keretében a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújt hitelt.

Már itt szerepel a Magyar Fejlesztési Bank szerepe. Valójában azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan kerültek az önkormányzatok ebbe az egész ügybe, ebben a bizonyos idézett, június 15-én elfogadott törvényhelyben. Azt gondoljuk, hogy ennek a szereplője igazából egyáltalán nem az önkormányzat, a szereplő - valójában ezt már az általános vitában elmondtuk - a hitelező, hitelfelvevő és a maga törvényeivel, szabályozó eszközeivel maga a kormány. Ez a három főszereplője van. Itt tulajdonképpen az önkormányzat bizonyos fokig egy megelőző, profilaktikus funkcióval rendelkezik. Nevezetesen, azzal a feladattal bír, hogy a pórul járt hitelfelvevők - amikor elveszítik a lakásukat, a kényszerárverezés során - gyakorlatilag ott fognak kopogtatni majd az önkormányzat ajtaján, és ez feltehetően sokkal többe kerül, mint az, hogy itt valami módon közbelépjenek ebben az ügyben. De azért azt látjuk, hogy az önkormányzatok ma már - az előző vita is erről tanúskodott - szinte forrással ilyen szempontból egyáltalán nem rendelkeznek, tehát ezt a feladatot, amit a kormány némi hátsó szándékkal - úgy érzem, politikai hátsó szándékkal - az önkormányzatokra próbál rátestálni, rengeteg problémát vet föl.

Csak néhányat hadd vessek itt föl! Az a közhiedelem, hogy az önkormányzatok fillérekért jutnak majd ezekhez a lakásokhoz. Ez egyáltalán nem így van. Feltehetően a legmagasabb kikiáltási áron vehetik majd meg ezeket az ingatlanokat. Ez néhány ügyes állicit segítségével akár a piaci ár közelébe is tornázhatja a vételárat. Tévedés az is, hogy később az önkormányzatok jó áron adhatnak túl az ingatlanon. Itt vannak az alapvető problémák, hogy a kormány nem gondolta végig ezt a június 15-én jóváhagyott XLVIII. törvényt, mert a lakottan megvett lakások csak korlátozottan forgalomképesek. Ha a bérlő később megvásárolná az ingatlanát, akkor a vételárat a lakástörvény alapján kell meghatározni. Így legfeljebb 20 százalékot kell kifizetnie, a többire 15 éves részletfizetést kérhet.

Ha egy összegben fizet, a helyi rendeletben meghatározott engedmény adható, ami helyenként akár a vételár fele is lehet. Miről szól ez? Gyakorlatilag arról szól, hogy ebben az egész problémahalmazban a bankok viszonylag jól járnak, tehát a bankok végül is valamilyen úton-módon hozzájutnak a pénzükhöz. Legrosszabbul természetesen a pórul járt hitelfelvevő jár, de úgy tűnik, hogy társul majd hozzájuk a kormány rendelkezései alapján az önkormányzat is.

Itt arról van szó, hogy a vagyongyarapodás mértéke az önkormányzatok számára erősen kérdéses, sőt lehetetlen. Ráadásul az önkormányzatoknak most a bejelentett 120 milliárd forintos elvonás mellett egyáltalán nincs pénzük erre a célra és a hiteltörlesztésre sem. Óbuda polgármestere, aki nyílt levelet írt Bajnai Gordon miniszterelnöknek, leírta az érveit egy minapi nyílt levélben. Ezek az érvek a következők. Ha az önkormányzatok konzekvensen élnek elővásárlási jogukkal, több tízmilliárd forintra rúgó adósságállományt halmoznának fel, ami alapvető feladataik ellátását súlyosan veszélyezteti - áll a polgármester úr okfejtésében. Ha ugyanis egy bajbajutottnak segít az önkormányzat, akkor a többit sem utasíthatja el, márpedig a legoptimistább számítások szerint is legalább 5-6 ezer családot fenyeget országszerte a kilakoltatás réme. Ráadásul a biztos vevő tudatában a bankok könnyebben szánják rá magukat a kényszer-értékesítésre, mert azzal védekezhetnek, hogy senkit sem tesznek az utcára.

Mit javasol Bús Balázs, és mit javaslunk mi? Ebben a javaslatunkban, ebben az országgyűlési határozati javaslatban nem fejtjük ki részletesen azt, hogy mi a módja annak, hogy hogyan kell kiváltani a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül a fizetésképtelen adósok hiteleit. Ezt dolgozza ki a kormány, hiszen a kormány is azt mondja, hogy az önkormányzatok végső soron hitelért majd a Magyar Fejlesztési Bankhoz kell hogy forduljanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Miről beszél Bús Balázs? Bús Balázs már bizonyos szempontokat dolgoz ki a nyílt levelében, amikor azt mondja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank ne az önkormányzatoknak adjon hitelt a lakásvásárláshoz, hanem vállalja át a kölcsönöket a kereskedelmi bankoktól, majd függessze fel a kölcsön visszafizetését, vagy adjon haladékot a megszorult adósoknak. (Az elnök ismét csenget.) Csakhogy egyelőre az MFB-hez egyetlenegy darab hitelkérelem sem érkezett.

Lejárt az időm.

Forrás: parlament.hu