DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A mai napon, szeptember 22-én rendezik meg Európa városaiban, így Magyarországon is a nyolcadik európai autómentes napot a mobilitási hét keretében.

Mi történik az autómentes napon, miért fontos, hogy mi is csatlakoztunk ehhez, és immáron nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre? Röviden azt mondhatnám, hogy demonstráció, kiáltás egy tisztább, élhetőbb, csendesebb világért, élhetőbb és mindenki számára kellemesebb városi közlekedésért.

Nálunk a fővárosban és számos településen felnőttek és gyerekek vehetik birtokba ezen a napon azokat az egyébként hatalmas forgalmú útvonalakat, amelyek ilyenkor a forgalom elől elzárva, a demonstrációnak, a csendes környezet megélésének, sétának, kerékpározásnak nyújtanak lehetőséget, bemutatva azt is, hogy közlekedni gyalog, biciklivel, görkorcsolyával is lehet ezeken a lezárt szakaszokon, s mindenekelőtt azt bemutatva, hogy a közösségi közlekedés keretében is meg lehet oldani közlekedési, helyváltoztatási feladatainkat.

Érdekességként említeném, hogy aki szereti a rekordokat, a legnagyobb terület, amelyen korlátozták az autósforgalmat, 2007-ben Brüsszelben 160 négyzetkilométer volt. Ez azért elég jelentős terület. Akkor ott ingyenbérletet adtak mindenkinek, aki autóról kénytelen volt átszállni a városi közlekedésre.

Az európai autómentes nap rendezvény hosszú távú célkitűzése ma is ugyanaz: arra vegye rá a közlekedni akaró embereket, hogy inkább alternatív, a fenntartható fejlődésnek megfelelő közlekedési módokat használjanak. A legelső autómentes napot 1997-ben rendezték meg Franciaországban, '99-ben már negyven olasz város is csatlakozott hozzá, és 2000-ben az Unió tizenhárom tagállama ismerte el, így európai rendezvénnyé vált az autómentes nap. 2007-ben Magyarországon már 64 önkormányzat csatlakozott ehhez a rendezvényhez. Ennek keretében Budapesten 30 ezer kerékpáros vett részt a demonstráción.

Az immáron hagyományosnak számító fővárosi autóstop célja egyfelől, hogy bemutassa az élhetőbb városi környezet kialakításának szükségességét, másfelől az emberek ökotudatos, környezettudatos gondolkodásra ösztönzése, hiszen nem kell hozzá sok, hogy belássuk: a kényelmi tényezők mellett nem csak autóval lehet eljutni egyik helyről a másikra. Lehet, hogy kicsit több áldozatot jelent, de összességében az egész város számára megfelelőbb.

A rendezvényen túl ott vannak a hétköznapok, amikor azt látjuk, hogy az autók száma egyre növekszik, egyre nagyobb a forgalom, és a települések úthálózata egyre nehezebben képes megfelelni a növekvő közlekedési, szállítási igényeknek. Azt hiszem, nem csak én tudom a teremben, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tesz egy hatékony és a környezettel összeférhető közlekedési rendszer létrehozása érdekében. Számos jó példát lehetne sorolni, hiszen csak a főváros környezetét tekintve ki lehet emelni, hogy létrejött a Budapesti Közlekedési Szövetség, amelynek keretében a MÁV, a BKV és a Volán tarifaközössége megkönnyíti az agglomerációból történő bejárást, közlekedést. Új, korszerű motorvonatokat helyeztek forgalomba, erőfeszítések történtek a vasúti pálya minőségének javítása érdekében. A közösségi közlekedés előnyben részesítése érdekében számos helyen jelöltek ki buszsávokat, így versenyképes a közlekedés a zártpályás, villamoson történő közlekedéssel, ahol ez egyébként nem megoldható. A nem motorizált közlekedést segítendő, a kerékpárút-hálózat bővítése is igen jelentős eredményeket ért el, jelentős ráfordításokat kapott.

Minden erőfeszítés ellenére Európa számos városához hasonlóan a városi közlekedés mai rendszere nem tartható. A magyar települések is küszködnek a közlekedés okozta problémákkal, amelyek megoldása szemléletváltást követel az önkormányzatoktól, a kormánytól, de mindenekelőtt az emberektől, akik eldöntik maguk, hogy így vagy úgy közlekednek.

Azért a reménysugarat hadd mondjam el zárszóként. Valamelyik nap odaszóltam a kislányomnak, hogy nem tudok érted menni iskola végén, mert tovább dolgozom; mire ő teljesen természetesen mondta: nem baj, apu, én szeretek busszal közlekedni. Remélem, hogy ez lesz a jövő.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu