Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon köszönöm a szót. Van annak valami diszkrét bája, amikor e falak között az MSZP képviselői orwelli világrendről és cenzúráról harsognak. Egészen elképedve állok itt ebben a teremben, bár ilyen késői órán is.

Beszéljünk arról, hogy egy olyan kérdésről van szó, amely már az 1870-es években felmerült, hiszen vallásra a népszámlálások során először akkor kérdeztek rá. A termékenységi adatok lekérdezése során pedig egy egészen másik területre tévedünk át, amely nem divatos ebben a Házban - többek között önöknek köszönhetően nem divatos -, az utóbbi húsz évben ugyanis a magyar népesedés kérdése kikerült ezen falak közül. Itt mindenkinek megvan ebben a felelőssége bizonyos tekintetben, az önöké természetesen elvitathatatlan. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ha ezen nem változtatunk, akkor az is mindegy, hogy önök milyen kormányprogramot nyújtanak be, hiszen 20-30-40-60 év múlva ennek nem lesz olyan erős jelentősége. Ugyanakkor az, hogy az utóbbi 20 évben e tekintetben nem történt semmi, közös felelősség, ezen változtatni kell.

Természetszerű, hogy a népszámlálást illető minden változtatást támogatunk, a Jobbik ezt a kezdeményezést támogatja. Ennek oka többek között az, hogy egy népszámlálási folyamat teremthet olyan közelfogadást, amelynek következtében lényegi politikai következmények és változások állhatnak be.

Ha már szóba került a mai nap folyamán az egyházi intézmények, a vallási iskolák, kulturális intézmények támogatottsága, ez is egy olyan terület, amely a népszámlálási adatok alapján sokkal könnyebben kiterjeszthető, szélesebb körbe vihető, de ugyanígy egy új iskola, egy új egészségügyi intézmény létesítését is nagyban befolyásolják, hogy milyen adatokhoz jutunk, milyen pontossággal érjük el ezeket. Megint csak ott tartunk, hogy a jogokról beszélünk a kötelezettségek helyett. Az állampolgári kötelezettségekről kellene jelen esetben beszélnünk, s az ezek által elérhető közös hasznokról. Hiszen mindenki előnyére, hasznára válik az, amiről itt beszélhetünk.

Az adatszolgáltatás iskolába járásra vonatkozó részét, szeretném kérni a leendő kormányzattól, hogy olyan fokon és olyan módon kezelje, hogy ennek az adatai mélyebb feldolgozásra kerüljenek, hiszen ez alapján alakítható át a segélyezés rendszere.

A jelen pillanatban tapasztalható rendszer helyett - miszerint lyukas kalapba szórjuk a pénzt, és 20 éve milliárdokat hajigálunk ki az ablakon, teljesen fölöslegesen - végre-valahára átalakítható rendszerhez juthatunk azáltal, ha a tízévente egyszer bekövetkező népszámlálási adatokból indulunk ki.

Teljesen természetszerű az is - az önök által felvetett aggállyal ellentétben -, hogy a történelmi és a legnagyobb létszámú egyházak abszolút támogatják ezt a kezdeményezést. Önérdekük, hogy támogassák. Az erről folytatott kommunikáció évekkel ezelőtt megtörtént, és azóta is folytatólagos, annak érdekében, hogy a saját helyzetük is könnyebbé váljon egy hiteles, nyomon követhető népszámlálási procedúra során.

Nem véletlen, hogy a civilizált világban ezek a kérdések, a vallásra, a termékenységre és igenis a nemzetiségre vonatkozó kérdések mindenhol megtalálhatóak, évtizedek óta megtalálhatóak. Az Amerikai Egyesült Államokban ön ötszáz dollár bírságot fizetne amerikai állampolgárként abban az esetben, ha nem válaszolna ezekre a kérdésekre. Tehát nem az ördögtől való ezeket feltenni annak érdekében, hogy Magyarország sorsát pozitív irányba indítsuk el.

Viszont nem lehet kikerülni azt a felelősséget, amely a termékenységre vonatkozó adatokat illeti. Itt a Jobbik Magyarországért Mozgalom minden áron és minden esetben pontosítást kérne azt illetően, hogy miről is beszélünk a jövőre nézve. Tervezhető-e a lekérdezett adatok alapján az, hogy milyen a gyermekvállalási kedv, és ez milyen körülmények között következne be? Ugyanis tarthatatlan az, hogy az 1800-as évektől fogva leadott vészjelzések óta - miszerint az egykézés beindult Magyarországon, és a népességfogyás már akkor bizonyos régiókban elindult - lényegében nem történt semmi. Az utóbbi 20 évet úgy sikerült teljesíteni - és ezt idézőjelben értem - ezen a területen, hogy lényegileg kormányzatoktól függetlenül a népességfogyást nem sikerült megállítani Magyarországon. Még egyszer mondom: 20 esztendő mulasztását kell most felülírni.

Én nagyon remélem, hogy ez a jelenlegi előterjesztés egy első lépcsőfokot jelent azt illetően, hogy végre ezzel a nem túl divatos és nem egyetlen ciklus alatt megtérülő kérdéssel és befektetéssel foglalkozni fogunk a maga szintjén, a maga fontosságának megfelelően. Egyetlen példával szeretném ennek a fontosságát alátámasztani. Magyarország népesedési adatai ma kísértetiesen követik az úgynevezett spanyol mintát. A demográfiai szakértők tudják, hogy miről beszélek. Ha ma Spanyolországban 100 fiatal helyzetét vizsgálom meg, és ezen 100 fiatal házasságot köt egymással, várhatóan 57 utóduk születik, 33 unokájuk és 19 dédunokájuk. Magyarországon is ezek a trendek érvényesülnek.

Ne legyenek pusztába kiáltott szavak a népességfogyásról szóló felvetések, hiszen ha ezeket nem oldjuk meg, az önök kormányprogramja 20-30-40 éves kihatással nem rendelkezhet. Nagyon remélem, hogy az új összetételű Országgyűlés alkalmas lesz arra, hogy ezeket a kérdéseket érdemben, gyökeres változással ellátva kezelje. Amennyiben nem, még egyszer mondom, pusztába kiáltott szavakról beszélünk.

Az én gyermekkoromban 16 millió magyar tette ki a magyarság nemzettestét. Manapság, önök is az utóbbi napok során már csak 15 millióról beszéltek. Nagyon nem szeretnénk azt, hogy 14 millió legyen ez a szám egy-két ciklussal később, ezért teszünk meg mindent a Jobbik népesedési munkacsoportján belül is, ezért támogatjuk ezt az előterjesztést, hangsúlyozván azt, hogy egy első lépcsőfoknak tekintjük egy nagyon-nagyon hosszú úton, amelyen a felelősségünk közös. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu