DR. FELLEGI TAMÁS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először egy általános helyzetképet szeretnék felvázolni. 2009 közepétől fordulat következett be a nemzetközi konjunktúrában, és megkezdődött a gazdasági válságból való kilábalás a világgazdaság több régiójában. Egyes országokban, így Görögországban vagy a mediterrán világban, ahogy említette, az ott lezajlódó pénzügyi folyamatok azonban óvatosságra intenek.

A világgazdasági ciklus fordulópontja ellenére a banki hitelezés a fejlett országokban továbbra is mérséklődik. A külföldi hatások Magyarország gazdaságát is befolyásolják, a forint árfolyamára is hatással vannak. A gazdasági válság hatására hazánkban is romlott a hitelállomány minősége. A nem teljesítő lakossági hitelek aránya a bankoknál 2009 végére 8 százalékra emelkedett. Különösen veszélyeztetett az a 90 ezer adós, akinek 2009 végén három hónapon túli fizetési késedelme állt fenn.

A devizaalapú hitelek elmúlt években felhalmozódott magas állománya a megemelkedett törlesztőrészletek miatt komoly terhet jelent a mintegy 300 ezer hitelt felvevő családnak, hiszen ők hiteleiket nem tudják folyamatosan törleszteni.

Mi az új kormány célja ebben a helyzetben? Az sajnos nem megoldható, hogy minden hitelfelvevő hitelét forintalapúvá váltsuk, hiszen ez 24 milliárd eurós hitelállományt jelent. Ennek konvertálása megrendítené a forintot, és bedőlésével kellene számolnunk. Akik átváltással kívánnának élni, azok részére azonban létre lehet hozni egy alapot, amelynek segítségével a kockázatos, elsősorban jen- és svájci frank alapú hiteleket forintra lehet átváltani. Ez a megoldás már nyolc országban működik, a kormány is hozzálátott a lehetőség kidolgozásához. Bár az árfolyamkockázatra megoldást jelent a hitelek forintalapúvá alakítása, azonban ez nem jár fájdalom nélkül, ahogy ezt ön is említette. A bankok is veszítenek az átváltáson, a hitelesek pedig az eredetinél nagyobb részleteket kell hogy fizessenek.

Amennyiben később az immár forintalapú törlesztést sem tudná a hitelfelvevő fizetni, a tulajdonát át lehetne váltani bérleti jogra. Az ingatlan tulajdona a követeléskezelő alaptól ekkor az önkormányzathoz kerülhetne, ahol meg kell majd állapodni az állampolgárral a bérleti díjról.

(15.40)

A devizahitelezést ezután sem kívánatos korlátozni, viszont olyan feltételeket kell szabni, hogy ne csak jogilag, de gyakorlatilag se lehessen egyoldalúan módosítani a szerződéseket. A devizahitelek rendezésének eredményeként a Magyar Nemzeti Bank végre feladhatja a kizárólag az árfolyamra ügyelő stratégiáját, újra a hitelkamatokkal törődhet annak érdekében, hogy a gazdaságba visszatérjen a pénz. A kereskedelmi bankok pedig megszabadulhatnak a kockázatos kintlévőségeiktől, illetve olcsóbb forinthiteleket tudnak majd nyújtani. Mindehhez a Magyar Nemzeti Bank vezetésének a mostaninál együttműködőbb magatartását várjuk.

Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu