DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Jó. Kollégáim jelezték írásban, én magam nem, de így köszönöm szépen a korrekciót. (Derültség és közbeszólások a Fidesz padsoraiban.)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen nagy súlyú kérdés áll előttünk, amiről már többször szóltam az elmúlt három hét időszakában; ezzel kezdtem, az első felszólalásom ez volt az Országgyűlésben. Fel is mutattam a történeti alkotmányról szóló remek kötetet, amelyet Zétényi Zsolt állított össze. Remek tanulmánnyal foglalja össze, tekinti át ezeréves alkotmányosságunk történetét, sarkalatos törvényeink üzenetét fogalmazza meg, amelyek máig tartó üzenete röviden összefoglalva az, hogy alkotmányozni így nem szabad. Ez a rövid üzenete a történeti alkotmányosságunknak.

Mindaz, amit az alkotmányozási folyamat kapcsán ez az előterjesztés tartalmaz mind szellemében, mind tartalmában, úgy gondolom, hogy szembemegy azzal a történelmi örökséggel, amit a történeti alkotmányosságunk jelent. Mert miről is van szó? Arról van szó, hogy - mint ahogy hallottuk - lassan már el is hisszük, de mégsem tudjuk elhinni, hogy forradalom volt az országban, egy új társadalmi szerződés köttetett úgymond a választásokon. Mint tudjuk, társadalmi szerződés csak és kizárólag úgy tud köttetni, ha a felek egybehangzó akaratnyilvánítást tesznek, azaz elhangzik egy ajánlat, amely részletesen tartalmazza a megkötéshez, elfogadáshoz szükséges feltételeket; ezt az ajánlatot mérlegeli a másik fél, és az ajánlás mérlegelése után szabad akaratából, nem megtévesztve, nem befolyásolva akaratában, elfogadja azt az ajánlatot. Így jöhet létre egy jó, helyes társadalmi szerződés.

Mielőtt elmélyedünk az előttünk fekvő 178. számú javaslat vizsgálatában, ezt a kérdést kell helyretennünk, amely szerint mindenfajta nagyon hangzatosnak tetsző kijelentéssel ellentétben nem köttetett új társadalmi szerződés. Legfeljebb annyiban tudok kompromisszumot kötni ebben, hogy lehetőség teremtődött arra, hogy egy új társadalmi szerződés köttessen.

(18.20)

És újragondolja a magyar társadalom a jogi kereteket, és leginkább az életviszonyok legalapvetőbb bázisát jelentő alkotmányos kereteket újragondolja, újrafogalmazza, és ehhez odarendeljen bölcs vagy kevésbé bölcs embereket, mindenesetre olyan embereket, akik értenek ehhez a dologhoz, azaz az alkotmányozás szent ügyével megbízhatók mint előkészítők, és ha az előkészítés megtörténik, akkor utána lehet egy széles körű társadalmi vitát kezdeményezni az ügyben.

Az előttünk fekvő előterjesztés pedig lényegében, és különösen kiegészülve a Schiffer képviselőtársam által is, illetve Gyüre Csaba képviselőtársam által is, illetve Lamperth Mónika képviselőtársam által is már hivatkozott anomáliával, amely szerint ezen országgyűlési határozat így önmagában még nem is lenne talán annyira drámai és botrányos, azonban mivel ezen országgyűlési határozattal együtt megérkezett a meglepetéscsomagban egy törvényjavaslat is - amelyről majd később, a törvényjavaslat általános vitájában fogunk beszélni -, semmiképpen nem hallgathatjuk el, mi sem, én sem, hogy a 189. számú törvényjavaslat az alkotmánymódosításról, a 24. § (5) bekezdésének törléséről valóban leleplezi azt a szándékot, hogy az alkotmány-előkészítésből lényegében az ellenzéket teljeskörűen érdemben ki kívánja zárni a kormánytöbbség. Ha nem kívánta volna ezt, akkor nem nyúlt volna ehhez a módosításhoz. Az esetleg a jelen felszólalást néző kedves választópolgárok tájékoztatására is mondom, ennek a hatályon kívül helyezni kívánt rendelkezésnek a lényege az, hogy az új alkotmány előkészítéséről szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének határozata szükséges.

Ez mit jelent? Mit jelent itt jelen esetben, a jelen politikai konstellációban? Azt jelentené, hogy szükséges volna az ellenzékkel együtt, az ellenzék egyetértésével dönteni az alkotmányozás folyamatáról, ideértve az előkészítés folyamatáról, az előkészítés tárgyi, eljárási feltételeiről, adott esetben az alapelvekről. A Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióját különösen nagyon komolyan érdekli, igazából mikor jutunk már oda, és mikor döbben rá arra a kétharmados többséget kapott kormánytöbbség, hogy nem tudja megkerülni a forró kását, és nem szabad megkerülni a forró kását. Amíg a tisztelt levezető elnök úr mögött található történelmi címerek által is megtestesített, illetve a tőlünk nem messze található Szent Korona által is megtestesített értékeket közjogilag nem emeljük be, nem emeljük vissza a méltó helyére a magyar állam számára iránymutató irányelvként, azaz alkotmányos kötelező normaként, addig nem állhatnak helyre a dolgok, addig igazából kerülgetjük a lényegi kérdéseket.

Én azért megnyugtatóan hallottam Salamon képviselőtársamtól - ez az egy mondat megütötte a fülemet -, hogy a történeti alkotmányosság értékeire figyelemmel szeretne lenni az alkotmányozás során a kétharmados többség. Ez megnyugtató, de úgy gondoljuk, hogy akkor lenne igazán megnyugtató a helyzet, ha az ezt előkészítő alkotmány-előkészítő eseti bizottságban és az ezzel kapcsolatos előkészítő döntések meghozatalában az ellenzék... - illetve legyünk némiképpen szerénytelenek, a Jobbik Magyarországért Mozgalom az egyetlen olyan ellenzéki párt, meg merem kockáztatni, gyakorlatilag az egyetlen olyan párt a jelenlegi Magyar Országgyűlésben, amely választási programjába emelte azt, hogy az alkotmányozást a történeti alkotmányosságunk folyamatában kell elképzelni, a történeti jogfolytonosságot helyre kell állítani, és mindazon alapvető értékeket, amiket a történeti alkotmányunk tartalmaz, szimbolizál, a helyükre kell emelni.

Mik ezek a kiemelkedő értékek? Annyiszor emlegetjük és én is magamnál hordom ezeket az értékeket, mindig nálam vannak, ha adott esetben vita származik abból, hogy mik ezek az értékek, mondjuk már el. Hát elmondok ebből egypárat, amit a Szent Korona-eszme szerinti szabadság alkotmánya kellene hogy tartalmazzon, és szerintem egy ilyen eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat akár már elő is irányozhatná, hogy az alkotmányozást alapvetően ebben az irányban kellene végezni.

Például: Magyarország örökké szabad. Ez az alapvető tétel vezette eleinket az összes olyan joghelyreállító szabadságküzdelemben, amelyet mindig tipikusan idegen hatalmak ellen kellett vívni, amely idegen hatalmak mindig időről időre... - lettek azok akár Habsburgok, lettek akár törökök vagy később németek, vagy éppen utána a szovjetek, az oroszok, majd pedig a kommunisták, tehát mindig valamilyen idegen hatalommal szemben kellett zászlóra tűzni Magyarország örökké szabad elvét, a Szent Korona-tannak ezt a legfontosabb elvét.

Nagyon fontos a következő alapelv, amit nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, amely minden más újkori alkotmányt megelőzve tartalmazta a jogegyenlőség elvét. Félreértés ne essék, én nagyon tisztelem az 1848-as és az 1956-os szabadságküzdelmeket, itt ül a parlament soraiban - nagyon büszkék lehetünk erre - két '56-os szabadságharcos, Wittner Mária és Murányi Levente, s Horváth János képviselőtársunk is jelentkezik, ők hárman az '56-os forradalom és szabadságharc képviselői, egy joghelyreállító küzdelem képviselői, de a magyar történelem nem 1848-ban kezdődött. Akkor elért egy olyan fokára, amely nagyon maradandót alkotott, de ne feledkezzünk el arról, hogy a sarkalatos törvények döntő többsége előtte született. S itt egy nemzedéksorozat nőtt fel, megszületett Werbőczy István Tripartituma, Hármaskönyve, ami 1514-ben az akkori kor jogirodalmának egyik legnagyobb alkotása, amely egyetemes jelleggel és hihetetlen tökéletességgel foglalta össze azokat a szokásokat és jogokat, amelyek a magyar életre jellemzőek voltak. Az összes szabadságharcunk, lett légyen az akár a Bocskai-felkelés 1606-ban, amely a bécsi békét eredményezte, amely bécsi béke nem kevesebbet ért el, mint a teljes körű alkotmányosságunk helyreállítását, aztán a Rákóczi-szabadságharc is ugyanezt célozta, s ha megnézzük, az összes akkori országgyűlés határozata ugyanezt célozta.

Tehát a kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szüntethető meg és nem korlátozható. S a Szent Korona tagjának minősül az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagja, ha a Szent Korona országa területén él. Ez a szellemiség egyébként tökéletesen alkalmassá teszi Magyarországot arra, hogy ne csak saját nemzettársainkat győzze meg arról, hogy érdemes és kell egy más szemlélettel viszonyulni a magyar államhoz, hanem a szomszédos államokat is képes lehet arról meggyőzni, hogy Magyarországnak egy speciális küldetése van a Kárpát-medencében, és nem egy gyarmatosító hatalom, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia, amelyek sárba tiporták, lenyomták a leigázott nemzeteket, aminek az utórezgéseit most tapasztaljuk, amikor elmegyünk Párizsba és Londonba, azt látjuk, hogy - finoman szólva - a bumeráng visszarepült.

Magyarországon nem ez történt. Magyarországgal az történt, hogy feldarabolták, szétdarabolták a trianoni békediktátummal 1920. június 4-én. Most volt a szomorú évforduló, jómagam is részt vettem országgyűlési képviselőként a trianoni palota előtt tartott megemlékezésen. Büszke vagyok, hogy ott lehettem és elmondhattam, hogy a trianoni békediktátum valójában egy papírrongy, amelynek a meghaladását kell célul kitűznie a mindenkori magyar államnak, mert enélkül csonka és fogyatékos lesz minden törekvés, ami itt megfogalmazódik.

Aztán a Szent Korona értékei közé tartozik az is, hogy minden magyar érték a magyar érdekeket kell szolgálja. Ezt sem szabad elfelejtenünk, hiszen olyan értéktelenség tombolt ebben az országban, az elmúlt nyolc év hihetetlen pusztítása, az elmúlt húsz évvel együtt valami olyan végső helyzetbe sodorta az országot, amelyből igazából csak az utolsó percben tudott visszatérni, illetve reméljük, hogy tud visszatérni. De ha egy ilyen típusú megközelítéssel indul el az új alkotmány előkészítése, amely kétségkívül olyan tekintetben megalapozott alkotmányjogilag, hogy egyrészt a jelenleg hatályos alkotmány preambulumában valóban ideiglenes alkotmányról beszél... - bár hozzáteszem, hogy amikor mi ezt emlegettük az elmúlt években, vagy éppen Gonda László vagy a Kossuth tériek emlegették, akkor mindennek voltak nevezve, csak éppen nem bölcs alkotmányozásra törekvő embereknek, de örüljünk neki, hogy most elfogadást nyert ez az elv.

(18.30)

S végül, de nem utolsósorban az ellenállási jog gyakorlása, ami viszont szintén elementáris kötelezettsége minden nemzettársunknak, hogy az egyeduralmi törekvéseket meggátolja. Ezek az egyeduralmi törekvések sajnos nemcsak 2002-2010 között nyilvánultak meg a Gyurcsány-Bajnai-diktatúra időszakában, amikor bizony széles tömegek keltek fel a zsarnokság ellen, és bizony, amikor szembementek a gyurcsányi önkénnyel és adott esetben ezért kiálltak bátran harcolni azon politikusok, azon gyalázatos, galád politikusok ellen, akik csalással szerezték meg a hatalmat, ők bizony az ellenállás jogát gyakorolták. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból. - Az elnök csenget.)

Most viszont nekünk az ellenállás jogát kell gyakorolnunk szintén, és ezért nagyon kérjük a tisztelt kétharmados többséget, legyen tekintettel arra, hogy ezt az ellenállási jogot bizony a Szent Korona-tan szerinti történeti alkotmányos jogunk tartalmazza, sőt a jelenleg hatályos alkotmányunk is tartalmazza - 2. § (3) bekezdés. Tehát bizony mi minden jogi eszközt meg fogunk ragadni annak érdekében, hogy ilyenfajta aktuálpolitikai célú alkotmányozás ne történhessen.

Ugyanígy, az első napon mondtam el, május 17-én a felszólalásom alkalmából, hogy 2002 decemberében is történt egy önkényes alkotmányozás, amikor az Európai Unióhoz csatlakozásra tekintettel olyan gyalázat történt - összpárti egyetértéssel, az MSZP, Fidesz, SZDSZ egyetértésével -, hogy bizony a népszavazási kérdést az európai uniós csatlakozásról szintén az alkotmányba tették, néhány hónapra, jogtechnikailag azért, hogy ne lehessen jogorvoslattal támadni.

Mindezért tehát úgy gondolom, hogy ez a fajta megközelítés, egy ilyen alkotmány-előkészítés nem teremthet jót, mindenképpen szükséges volna visszavonni ezt a javaslatot, és akár visszaállítani az ötpárti vagy sokpárti egyeztetés intézményét. Üljünk le, próbáljuk közösen megtalálni azokat a formákat, amelyek megfelelnek a demokratikus jogállamiság követelményének, amelyet vissza kell állítani, helyre kell állítani ebben az országban. Hiszen azok, akik a hatalmat gyakorolták az elmúlt években, felszámolták a jogállamot, koncepciós eljárásokat teremtettek, és üldözték azokat, akik a történeti alkotmányosságot képviselték.

Minden képviselőtársamhoz eljutott Zétényi Zsolt javaslata, levele - legalábbis remélem - "Levél egy törvényhozóhoz" címmel, amelyben bizony azt mondja, hogy mérhetetlen a jelen döntéshozóinak felelőssége, mert megismételhetetlen lehetőséggel élnek, és bizony korszerű alaptörvényre szükség van, de csak úgy, ha hűek vagyunk az alkotmányos hagyományainkhoz és a megtartó, megerősítő szellemi-erkölcsi örökségünkhöz.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu