VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter úr expozéját nagy érdeklődéssel hallgattam, mert világos képet adott egyfajta diagnózisról és arról, hogy az előttünk lévő törvény hogy próbálja orvosolni ezeket a problémákat. Ennek az expozénak a kivonatát viszont szívesen láttam volna a törvényjavaslatban mint általános indoklást. Nem tudom, az nem kötelező formai elem-e, hogy egy törvényjavaslatnál általános indoklást is kell adni. Többször tévedtem már a különböző szabályokat illetően, lehet, hogy most is tévedek. De az olvasó számára, illetve a mi számunkra, akiknek ezt el kell fogadni, mindenképpen útmutatást adott volna, ha lett volna egy hasonló általános indoklás a törvényben.

Örömmel láttuk a törvényben, hogy a szervezet kialakításánál hogy zárja ki a törvény a különböző más munkakörökből az elnököt összeférhetetlenség miatt. Ez gyakorlatilag az álláshalmozást akadályozza meg, azt, hogy ennek az intézménynek a fő alkalmazottai nem vállalhatnak más munkát. Ezt szívesen látnánk akár a képviselők és a polgármesterek körében is.

Az NFA tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos tevékenységet az ÁSZ ellenőrzi. Ez teljesen rendben is van, azonban mintha a törvény megfeledkezne arról, hogy az ÁSZ-nak nemcsak a joggyakorlásával összefüggő kötelezettségei vannak, hanem egyszerűen mint működő szervezet is egy jelentős költségvetéssel gazdálkodik, ami akár a milliárdot is elérheti, és annak az ellenőrzéséről, illetve annak az auditálásáról ez a törvény nem rendelkezik. De nem aggódom emiatt, mert több mint harminc módosító indítvány érkezett be, ahogy látjuk az irományjegyzékben, és valószínűleg ez is meg fog oldódni.

Azonban van egy hiányérzetünk is. Szeretnénk, ha a parlamenti pártok képviselői is helyet kaphatnának az ellenőrző bizottságban, hiszen a most megjelöltek - agrárkamara, főleg egyéni gazdálkodókat képviselő országos szervezetek s a többi - mégsem a teljes szelete a társadalom egy adott csoportjának. Azt gondolom, hogy ezt a szeletet a parlamenti pártok tudnák tökéletesen lefedni. Erre vonatkozóan lesz egy módosító javaslatunk. Nem látjuk ennek a hátulütőit vagy a nehézségeit, viszont a nyitottság, a transzparencia felé ez jelentősen elvinné a dolgot, és javítana a törvény jelenlegi állapotán.

Aggodalommal figyeltük - mert nem tudjuk, hogy elírás-e vagy szándék van mögötte -, amikor az önkormányzatoknak tulajdonba, vagyonkezelésbe ingyen juttatott földekről rendelkezik a 22. §, amely azt mondja, hogy az önkormányzatok ingyenesen kaphatnak tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe földet, majd a következő mondat úgy szól, hogy a vagyonkezelésbe kapott földet nem adhatják tovább. Nekünk mintha innen hiányozna valami, mert ha a tulajdonba kapott földeket továbbadhatják, tehát értékesíthetik, akkor azt az anomáliát nem oldja meg ez a törvénytervezet, ami jelenleg is tapasztalható, hogy az önkormányzat elővásárlási joggal rendelkezik, megvásárol termőföldet, azt azonnal belterületbe vonja, és spekulációs célokra kivonja a termelésből. Itt mintha ez a hátsó szándék húzódna meg, de remélem, hogy kormánypárti képviselőtársaim vagy éppen államtitkár úr ezt meg fogja cáfolni.

Nem érzékelhető pontosan ebből a törvényből, hogy milyen motivációval fog az állam élni az elővásárlási jogával. Az egyértelmű, hogy elővásárlási joga van, azt is tudjuk, hogy birtokpolitikai célokat akar megvalósítani - ennek a felsorolása is világosan látszik -, de egy gazda szemével nem világos, hogy ez pontosan miként fog történni. Ha keletkezik egy értékesítési szándék, akkor azt először az államnak be kell jelenteni, s nem tudjuk, hogy a bürokrácia miatt mikor kap az eladó választ erre. Addig a szomszédja nem veheti meg? Meg kell várni az állam lemondását? De nem megyek ebbe bele, csak a gazda szemével nézve ez a dolog nem eléggé tisztázott ebben a törvényben. Hogy fog dönteni az állam, amikor megkap egy eladási szándékot?

Összességében, mi nem annyira a földmoratóriumban hiszünk. A földmoratórium vagy lejár jövő májusban, vagy meg lesz hosszabbítva további három évre. Mi azt gondoljuk, hogy a föld ténylegesen stratégiai kérdés - ahogy miniszter úrtól is hallottuk -, és ennek a védelmére alkalmas lehetett volna ez a törvény, illetve a továbbiakban alkalmas lehet a földtörvény módosítása.

(És ez megáll félúton ez a törvényjavaslat ebben...)

CsE/Latorcai-Földesi-Nyakó/(Varga Géza)/bl

(3.50)

Ez a törvényjavaslat megáll félúton ebben a vonatkozásban. Egy kicsit összességében úgy érezzük, hogy túl könnyen jut az állam földtulajdonhoz azzal, hogy elővásárlási joga van, viszont az értékesítésnél pedig mintha túl könnyen szabadulhatna meg vagy adhatna túl azon a földön. Pályázat útján még csak rendben volna, ezért szeretnénk törvénymódosítással egyáltalán az elidegenítést meggátolni, de amikor árverésről beszél a törvényjavaslat, akkor, azt gondoljuk, hogy itt megint nem a gazdáknak, nem a helyben lakóknak fog segíteni az árverés útján értékesíthető föld lehetősége, hanem megint az ügyvédeknek, a hazai és a külföldi spekulánsoknak. Nem tartalmazza, pedig nagyon vártuk volna, annak a problémának a megoldását, ami a jelenlegi... - zsebszerződéseknek is mondjuk, de tudjuk, hogy ez nem túl szakszerű, mert több mint 8-10-féle különböző módon van ma jogtalanul, illegálisan külföldiek használatában vagy tulajdonában föld. Ezt egyáltalán nem kezeli ez a törvény sem.

Összességében mi is, Gőgös képviselőtársamhoz csatlakozva azt gondoljuk, hogy ebből akár lehet egy jó törvény is, amiben akár még konszenzus is kialakulhat. Azt hiszem, hogy a holnapi részletes vita nagyon sok kérdésre választ fog adni. Ez a harmincnál is több módosító javaslat... - úgy tudom, a kormánypártok részéről is érkeztek be javaslatok, azt gondoljuk, ezek alapján ez akár egy jó törvény is lehet holnap estére.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps.)

Forrás: parlament.hu