SESZTÁK OSZKÁR (KDNP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A felszólalásukat hallgatva, és megpróbálva lefejteni a hangulatkeltő, hangulatszínező felszólalásokat, elég kevés érdemi mondanivalóval találkozunk, amelyek érdemi kritika alá vonnák a törvényjavaslatot, és valóban nagyon hiteltelen annak a képviselőcsoportnak a képviselői szájából minden olyan mondat, amely papagájszerűen bizonyos kifejezéseket ismételve... (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mi? - Tóbiás József: Jé! Mi történt? - Dr. Józsa István: A Fidesz a sárga! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Papagájkommandó a másik oldalon!), a kommunikációs tanácsadóik igenis jók, kormányozni nem tudtak, kommunikálni próbáltak. A választók nem hittek a kommunikációjuknak sem, és ezért büntették őket, önöket olyan eredménnyel, amit nehéz megemészteni, ezt elhiszem.

Ugyanakkor áttérve a törvényjavaslat érdemi részének a megtárgyalására - és képviselőtársaimnak is javasolnám, hogy ezt a nyomvonalat kövessük a törvényjavaslat tárgyalásakor -, a nemzeti együttműködés kormánya benyújtotta a nemzeti együttműködés programjának első javaslatcsomagját. Itt is egy momentumra hívnám fel a figyelmüket, amikor a kritikájukat megfogalmazzák. Egyrészt azt mondják, hogy nem voltak a kormánynak, a kormánypártoknak kiérlelt javaslatai az önök által okozott gazdasági válság kezelésére (Dr. Józsa István: Világválság van!), másrészt pedig azt fogalmazzák meg a kritikájukban és a hozzászólásaikban, hogy nem volt idejük felkészülni a vitára, nem volt elég idejük tanulmányozni a törvényjavaslatokat, és a többi, és a többi. (Kovács Tibor: Azt se tudjátok, mi van benyújtva! - Dr. Józsa István: Elolvastad? - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ne kiabálj!)

Talán értik, hogy ez a kettősség nem megy a Ház falai között. Tehát világosan el kellene dönteniük, hogy milyen ellenzéki stratégiát fogalmaznak meg, tehát hogy a törvényjavaslatok gyorsaságát kifogásolják, vagy azt, hogy nincsenek törvényjavaslatok. (Dr. Lamperth Mónika: Köszönjük szépen, ezek hasznos tanácsok!) Ezt legyenek szívesek eldönteni.

Egyébként az a gyorsaság, amivel a kormány benyújtotta intézkedéscsomagját alig két hét alatt, ez példátlan az európai gyakorlatban is, és minden önök által egyébként idézni szokott nemzetközi pénzintézet is elismerte (Dr. Józsa István: Még nem!) és pozitívan fogadta ezeket a javaslatokat. Tehát ajánlom a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy döntsék el, hogy milyen kritikai stratégia mentén fogalmazzák meg felszólalásaikat, és megengedem, jogos, illetve arctalan vagy arcátlan kritikájukat.

A törvényjavaslat az államháztartás kritikus egyensúlytalansága és a vállalkozások gyenge versenyképessége... (Dr. Józsa István: Arra már vigyázzál!), gyenge versenyképességi problémáit kívánja egyidejűleg orvosolni. Ezt is sokszor elmondták, és elmondják most is nyilván még sokszor imamalomszerűen a vitában, hogy ez lehetetlen mutatvány. A törvényjavaslat erre tesz, meggyőződésem szerint és meggyőződésünk szerint, jó kísérletet, olyan javaslatokat fogalmaz meg egy törvényjavaslatban, amelyek ezt a kettős célt igyekeznek kellőképpen szolgálni.

És ha önök is mondtak politikai elemzőt, akkor én is hadd mondhassak. Egyébként balliberális politikai elemzők szokták mondani a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején, hogy a szocialista kormányok a saját maguk által előidézett válságok kezelésében jók. Valóban, lehetséges, hogy ebben jók, csak azt a válságot, amit állítólag jól kezeltek (Dr. Józsa István közbeszól.), azt önök idézték elő.

A világgazdasági válság olyan helyzetben érte a magyar gazdaságot, ami már eleve válságos volt. Ha egy erősebb magyar gazdaságot ér a válság, akkor nyilvánvalóan nem kellett volna olyan megszorító intézkedéseket megfogalmazniuk, mint amit megtettek. (Kovács Tibor közbeszól. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ne kiabálj már! - Dr. Lamperth Mónika: Miért is ne?)

Az államháztartás krónikus egyensúlytalansága és a vállalkozások gyenge versenyképessége ördögi köréből kíván kitörni ez a törvényjavaslat, méghozzá három pillér mentén. Az egyik pillér a pénzügyi stabilitás helyreállítását és a növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja, a másik pillér az adminisztrációs terhek jelentős csökkenését szolgálja, a harmadik pedig a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg.

(12.10)

Engedjenek meg itt egy momentumot ennél az intézkedéscsomagnál. Nagyon fontos és a nemzeti együttműködés kormányának alapvető célkitűzése a társadalmi hitelesség visszaállítása és a politika iránti, a politika hivatás iránti bizalom visszaszerzése, illetve visszaállítása. Ezeket a célokat szolgálják azok az intézkedések, amelyek valóban a végkielégítések megadóztatását szolgálják. Ezt önök jól tudják, hogy azokról a végkielégítésekről van szó, amelyeket az önök lelépő vagy leváltott minisztereit illetnék, persze, ügyes kommunikációs trükkel igyekeznek ismételten a kisemberek háta mögé bújva, egyfajta spanyolfalként felhasználni őket. Azt gondolom, hogy az emberek, a választópolgárok ezen a szitán átlátnak, hogy nem az ő zsebükről van szó, hanem az önök zsebéről van szó, tisztelt képviselőtársaim, a leköszönt, a leváltott, a levitézlett kormány képviselőinek és minisztereinek a végkielégítéséről van szó.

Jogos lenne ezt persze visszamenőleg is kiterjeszteni, de ennek komoly alkotmányossági korlátai vannak, ezért az alkotmányosság talaján állva és nem visszamenőleg kezelve a kérdést egy olyan megoldást sikerült találni, amely meggyőződésem szerint kiállja az alkotmányosság próbáját is.

A második pillérről szólva - ez is egy filozófiai megkülönböztetés vagy különbség a képviselőcsoportjaink között - vannak az államnak és vannak a kormánynak olyan, az élet által nem szabályozható és nem szabályozandó területei, ami akár az örökösödési illetéket jelenti, illetve a szabad párlatkészítés jogát is illeti. Ezek olyan emberi jogok - emberi jogi megkülönböztetésből is feltehetjük ezt a kérdést -, amely területeken meggyőződésünk szerint az államnak nincsen keresnivalója, de ez a világnézetünkből és a világlátásunkból fakadó különbség.

A második pillér nagyon fontos intézkedéscsomagja az adminisztrációs terhek csökkentése, a kis adók eltörlése. Nagyon sokszor fogjuk még hallani ezeket a luxuscikkeket, csakhogy ebben az esetben is igaz az a népi bölcsesség, hogy többe került a leves, mint a hús, ezen a területen nem tudott az állam olyan adóbevételt elérni, mint amit az adminisztrációs terhek jelentettek.

Végül engedjék meg, hogy a harmadik pillérről szóljak pár szót. A harmadik pillér részeként kerül megfogalmazásra a törvényjavaslatban az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése. Ez ugyanahhoz a szemléletbeli megközelítéshez tartozik, amelyről azt gondoljuk, hogy az államnak ezen a területen nincs keresnivalója.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu