VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A 91. ponttal kapcsolatos észrevételeket szeretnék tenni. Nagyon fontosnak tartanánk azt, ha a jövőben sikerülne odáig eljutnunk, hogy a közbeszerzési rendszerben alkalmazott árszabások legalább a piaci viszonyokkal köszönő viszonyban lennének és ezeket képesek lennének követni. És ha el tudnánk odáig jutni, hogy ha ráébredt arra az ajánlatkérő és a későbbi szakaszban megrendelő, hogy ezek a piaci viszonyoktól elszakadtak, lényegesen a piaci árazás fölötti árszabást alkalmazott az ajánlattevő, ezeket a közbeszerzéseket akár menet közben is felül lehessen vizsgálni, és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati eljárást minél gyorsabb és minél hatékonyabb, a közpénzek szempontjából minél hatékonyabb keretek között le lehessen folytatni.

Ez különösen azért is fontos, mert ha a jelenlegi közbeszerzési rendszeren végignézünk, akkor azt láthatjuk, hogy nem ritkán 25-40 százalékos, sőt előfordultak itt akár több száz százalékos felülárazások is. Annyival többet vagyunk kénytelenek az adóforintjainkból a közbeszerzési rendszeren keresztül juttatni.

A legaktuálisabb példák egyike: az üzletben 700 forintért kapható fénymásolópapírt 900 forintért szerezzük be tonnaszám, kamionszám a közbeszerzési rendszeren keresztül; megjegyzem egyébként, egy szocialistákhoz közeli vállalkozás csinálja ezt.

(14.20)

Tehát annak a törvényes lehetőségét kellene megteremteni, és ezért kérnénk azt a kormánytól, hogy ismét nyissa majd meg - ha már ez most nem történik meg, vagy mégis elutasításra kerül - a közbeszerzési törvényt, és az erre vonatkozó rendelkezéseket dolgozza át, hogy ha bárki... - nyilván nem biztos, hogy az ajánlatkérőtől fog a későbbi szakaszban erre vonatkozó észrevétel érkezni, lehet, hogy egy egyszerű állampolgári figyelemfelhívás volt, elektronikus szűréssel megnéztük azt, hogy milyen ajánlat érkezett, milyen volt a nyertes ajánlat, felhívtuk az ebben szereplő hiányosságra, a piaci árral való összehangolatlanságára a figyelmet, arra a jelentős felülárazottságra, extraprofitra, amit nyilvánvalóan egy egyszerű szűréssel is ki tudunk szűrni, akkor a későbbiek folyamán ezt a szerződést, az ezzel kapcsolatos kifizetéseket már a kifizetést megelőzően le lehessen állítani, felül lehessen vizsgálni.

Scheiring képviselőtársam részéről is elhangzott, hogy az off-shore cégeknek történő kifizetést kellene különösen ebben az esetben megállítani, hiszen ezek a cégek olyanok, amelyek egyik pillanatban vannak, később meg eltűnnek, mint a kámfor, tehát ezeket a nemzeti közbeszerzési rendszerből teljesen nyilvánvalóan indokolt lenne kizárni.

Azért tartanánk ezt különösen fontosnak, mert nemegyszer - önök is emlékeznek a szocialista kormányzat elmúlt nyolc évére - arra történtek hivatkozások, hogy már van egy megkötött szerződés, persze tudjuk, hogy rossz, tudjuk, hogy nagyon sokba kerül, tessék megnézni a 4-es metrót, 100 milliárdok úsznak el ezen az egy beruházáson, és gyakorlatilag nem nagyon tudjuk visszacsinálni, hiszen már van egy írásos szerződés. Azért kellene a jog betűjét olyan módon formálni, itt vagyunk a jogalkotás templomában, hogy ezeket a nyilvánvaló gazdasági visszásságokat, amelyek az adófizetőket terhelik, a közbeszerzési rendszer pénzeit megcsapolják, ilyen módon is fogjuk meg és vegyük vissza.

Még egy valamire szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni: amikor az ilyen hasonló korrupciós esetek, visszaélések kapcsán arról beszélünk, hogy jelentős felülárazottsággal bír a magyar közbeszerzési rendszer, és ezt igyekszünk számszerűsíteni, jellemzően a látencia miatt nem tudunk pontos adatokkal szolgálni, de jellemzően elmondható az, hogy 400-500 milliárd forint közötti károkozásról beszélhetünk. Körülbelül ennyire saccoljuk a korrupció által közvetlenül okozott károkat. Azonban szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ezzel csak a korrupció által közvetlenül okozott károkat mérjük, a közvetett károk ebben nincsenek benne.

Melyek is azok a közvetett károk? A magyar gazdaságnak jelenleg a legnagyobb megrendelője maga a magyar állam azzal, hogy még a jelenlegi megszorítás utáni időszakban is elkölt a magyar állam 1600-1700 milliárd forintot a közbeszerzési rendszerben. Ezt sajnos rossz hatékonysággal teszi, hiszen kontraszelektálódik a magyar vállalkozói társadalom azáltal, hogy nem a normális körülmények között versenyképes magyar kis- és középvállalkozások jutnak forráshoz, hanem elsősorban azon pártok gazdasági holdudvara körül szerveződő mutyicégek, amelyek normális piacgazdasági körülmények között verseny- és életképtelenek lennének. Az ebből adódó károk sokkal jelentősebbek, sokkal lényegesebbek.

Emiatt nem tud megfelelő ütemben bővülni a magyar foglalkoztatottság, emiatt nem tud a magyar vállalkozások exportképessége javulni, emiatt nem tudjuk elérni azt, hogy a magyar vállalkozások által előállított, hozzáadott érték elérje, szépen lassan közelítsen a nyugat-európai átlaghoz. Tehát ezért is lenne fontos ezért fellépni és ennek érdekében tenni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu