CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A klientúra tovább él, hiszen ha az MSZP-s frakcióvezető úr szavait idézem, akkor azokból az építési törmelékekből, amelyeket itt hagytak számunkra, bizony abból, ami még vihető és mozdítható volt, ők azt vitték. Így volt ez a szociális tárcánál is, hiszen az elmúlt héten Papcsák Ferenc kormánybiztos úr befejezte azt a vizsgálódást, amelyet Szűcs Erika volt szociális miniszter asszony továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban végzett. Erről tájékoztatást nyújtott az ifjúsági és szociális bizottság albizottságának, ahol azért a sajtóban elhangzottakhoz képest jelentősen más információk és tények is elhangzottak.

Ellentétben tehát a korábbi sajtónyilatkozattal, amit, hogy klasszikusokat csak pontosan idézzünk, Szűcs Erika volt miniszter asszony a szerződés nyilvánosságra hozatalakor mondott: "szükséges feladatot végeztem el nyilvános és törvényes szerződés alapján", ez egy kicsit nem felel meg a valóságnak. Több okból sem, hiszen ha az üvegzsebtörvény alapján a minisztérium közérdekű adatai között nyilvánosságra hozandó szerződések között kerestük ezt a szerződést, akár az 5 millió alatti, akár pedig az 5 millió feletti megbízások vagy szerződések között, akkor valamilyen oknál fogva az akkori miniszter, Herczog László nem tartotta fontosnak vagy nem tartotta közérdekű adatnak a volt miniszter asszony továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos szerződés nyilvánosságra hozatalát.

A másik, ami miatt szintén nem helytálló ez az állítás vagy ez a sajtónyilatkozat, az a szükséges munka. Papcsák Ferenc kormánybiztos úr vizsgálatából, jelentéséből kitűnik, hogy abban az időpontban, amikor a kormányzati kommunikáció attól volt hangos, hogy a társadalom minden tagjának ki kell vennie a részét a megszorításokból, mindenkinek viselnie kell a gazdasági világválság következményeként a társadalmi értékekhez való hozzájárulást s a többi - emlékszünk erre a kicsit sem populáris és kicsit sem demagóg kommunikációra -, ebben az időszakban a volt miniszter asszony, egyébként magát kormánybiztosként feltüntetve, egy pluszszerződéssel, havi 900 ezer forintos megbízással az "Út a munkához" program monitorozását végezte el, abban az időpontban, amikor a minisztériumnak mintegy 21 fős apparátusa külön sajtófigyeléssel és külön a minisztérium ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a kommunikáció visszacsatolásával foglalkozott.

(9.30)

Tette ezt a 900 ezer forintos havi megbízási díjra irányuló szerződéskötést akkor a miniszter és a volt miniszter asszony, amikor egyébként az egy ellátottra jutó éves normatíva egy idősotthonban többcélú társulási fenntartás esetén 280 ezer forint volt. Tette ezt akkor a volt miniszter asszony és a volt miniszter úr, amikor vidéken a havi 900 ezer forintos megbízási díjjal szemben több olyan település is van, ahol az éves előirányzat a szociális támogatásokra, átmeneti segélyekre nem képez ennyi előirányzatot. S azt csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy az a produktum, amit Szűcs Erika ezért a megbízásért végzett, kevesebb adminisztrációt mutat, mint amennyi adminisztrációval jár az, ha az ügyfeleink egy vidéki hivatalban átmeneti segélyt igényelnek.

S hogy erről mutassak önöknek egy képet - bár nem annyira látványos -: azon a sajtófotón jelent meg ez a "bőrkanapén dossziék" című bizonyíték, amikor is reflektált volt miniszter asszony, hogy ő igenis elvégezte ezt a szükséges és tartalmas munkát. Egy gond azonban van: ezeknek a megbízásoknak a teljesítését az akkori szakállamtitkár asszony igazolta, noha a minisztériumban későbbi időpontokban becsatolva sem nem szükséges, sem nem elégséges másfél-egy oldalas sajtókivonatokat találunk ennek a megbízási szerződésnek a teljesítéseként. Nem tudom, hol is tartunk akkor, nem tudom, van-e miről beszélgetnünk, amikor az építési törmelékekről még lerabolható forintokat kivittük a kormányzati válság utolsó időszakában havi 900 ezer forintokért.

Tisztelt képviselőtársaim, havi 900 ezer forint nagyon sok pénz, különösen azokkal az adatokkal szemben, amelyeket próbáltam önöknek mondani. Óradíjra lebontva, amit miniszter asszony képviselt, 5800 forint. Lehet, hogy ez méltányos és arányos? A teljesítéssel azonban mindenképpen szembemegy, hiszen ez a teljesítés - elnézést kérek, de - szakmailag sem nem volt indokolt, sem nem volt alapos.

Erről a bőrkanapéról egyébként eszembe jut MSZP-s képviselőtársainknak egy frakciótársa, aki 2003. február 13-án - ha jól emlékszem - igazolandó a kormány jövőre vetített programját, behozott ott valahol az első sorokban egy jó nagy adag dossziét és mappákat, hogy márpedig az MSZP-nek van programja, az MSZP-nek vannak produktumai, vannak eredményei. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Befejezem. Azok is üres dossziék voltak, mint például az egészségügyi bizottság esetében. Frakciótársuk belelapozott, és a volt egészségügyi miniszter felfedte, hogy az MSZP üres dossziékkal bizonyít.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu