NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Internetezők! A trianoni megemlékezések állami szintre emelése után újabb missziót vállal a Jobbik, a dicsőséges Rongyos Gárda megítélésének helyreállítását. Igen, ez a jelző ma már nem a Vörös Hadsereget kell illesse, ahogy Budapest szívében, a Szabadság téren sem a szovjet megszállók emlékműve kellene álljon, hanem az eredeti országzászló.

(21.10)

1921-ben a mai napon, október 4-én kiáltották ki egy átmeneti időre Prónay Pál vezetésével Nyugat-Magyarország függetlenségét, a Lajta bánságot, amely az akkori, meglehetősen kilátástalan helyzetben egy jó taktikai húzásnak bizonyult. Gőbl Gábor, a Jobbik soproni elnöke tegnap az ausztriai Felsőőrre szervezett megemlékezést erről.

A nyugat-magyarországi szabadságharc kirobbanásának 89. évfordulóján, augusztus 28-án pedig a Magyar Gárdával emlékeztünk egy másik, társadalmilag megbecsült, de államilag üldözött, hivatalosan ugyanúgy sosem létezett gárdára, a Rongyos Gárdára annak egyetlen budapesti emlékművénél, a Farkasréti temetőben, Vámosi Tibor műegyetemista hősi halott sírjánál. 1920-ban ugyanis Trianon döntéshozó urai Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni szövetségesünkhöz, Ausztriához, de akadt egy maroknyi népesség, amely fellázadt az igazságtalan döntés ellen: a Rongyos Gárda. Egyetemisták, gazdalegények, veterán frontkatonák, volt különítményesek, magyarok, németek, horvátok, bosnyákok harcoltak az országrész megmaradásáért. Hősies küzdelmük legendás diadalokon keresztül a Lajta bánságig, majd a híres kikényszerített népszavazásig vezetett, ahol Sopron a leghűségesebb magyar városnak bizonyult.

Még maga gróf Bethlen István is így méltatta a gárdistákat: az ő hazafiságuk, önfeláldozásuk és kitartásuk tette lehetővé azt, hogy a magyar kormány ezt a helyzetet felhasználhatta arra, hogy a kérdésnek Magyarországra nézve előnyös rendezését diplomáciai úton kezébe vehesse.

Végül szeretnék röviden szintén a trianoni seb gyógyításával kapcsolatos, közelmúltbeli, ezúttal kerek évfordulóra rátérni, mert a nyári szünet miatt akkor erről nem eshetett szó itt az Országgyűlésben, csak az Európai Parlamentben Szegedi Csanádnak köszönhetően.

Augusztus 30-án volt a második bécsi döntés 70. évfordulója. Mint ismeretes, a magyar diplomácia és katonapolitika többévi megfeszített munkájának eredményeképpen Magyarország 1940. augusztus végére kikényszerítette, hogy Olaszország, valamint fogcsikorgatva ugyan, de Németország döntőbíráskodás keretében a román elnyomás alól felszabadította Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. Az akkori esemény jelentősége nemcsak abban van, hogy a négyéves magyar világ emléke ma egyfajta reménysugarat ad az erdélyi testvéreinknek a megmaradásért folytatott küzdelmükhöz, de 70 éve a megmenekülést is jelentette az erdélyi magyarságnak, hiszen ha akkor csaknem másfélmillió magyar nem kerül vissza Magyarországhoz, könnyen lehet, hogy Románia úgy oldotta volna meg a magyarkérdést, mint ahogy megoldotta a zsidókérdést.

A Jobbik néhány szervezete - különösen a zalaegerszegi - mellett idén már a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csíkszeredai szervezete is megemlékezett a második bécsi döntés 70. évfordulójáról, de az állami szintre emelése még várat magára.

Igen, tisztelt hölgyeim és uraim, a Trianon-emléknap után ezeket az ügyeket karolja fel a Jobbik: az 1907-es pozsonyi csatáról beszéltem itt napirend után a július 7-ei évfordulón, most főként a Rongyos Gárdáról, míg Farkas Gergely képviselőtársam pedig az elhallgatott magyar írófejedelmek megbecsülése, tankönyvekbe kerülése érdekében indított felszólalássorozatot. Hallgassák figyelemmel őt holnap este is. Én pedig a rongyos vezér, Héjjas Iván halálának 60. évfordulóján idén decemberben folytatom a gárdisták rehabilitációját, bízva abban, hogy Pörzse Sándor kitűnő dokumentumfilmje után egy izgalmas akciófilm is születhet a dicsőséges Rongyos Gárda küzdelmeiből.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu