HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok érdekes számot hallottam ma itt a pénztárak működéséről, a pénztárak veszteségességéről. Utánanéztem, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének néhány adatát idézném.

A pénztárak valóban 2008-ban 422 milliárd forint veszteséget szenvedtek el. 2009-ben azonban már 458 milliárd forint hozamot produkáltak, és a pénzügyi felügyelet szerint a 2010. év első hat hónapjában pedig 117 milliárd forint hozamot produkáltak a pénztártag tulajdonosoknak. A PSZÁF azt is megjegyzi ebben a vizsgálatban, hogy a tagok kvázi reálhozam-garanciát kaptak, hiszen nyugdíjba vonuláskor a pénztár számítást végez, milyen lenne az egyenleg, ha a havi befizetések az adott hónap inflációs rátájával megegyező kamattal növekedtek volna. Ha a pénztár ennél kevesebb hozamot produkált, akkor a pénztárak garanciaalapjából ez kiegészítésre kerül. Tehát az az érvelés, amit itt több képviselőtársamtól hallottam, hogy rosszul működik, nincs megfelelő hozam, a pénzügyi felügyelet szerint nem egészen állja meg a helyét.

Azt gondolom, hogy ha önöknek erre a befizetésre van szüksége ahhoz, hogy a költségvetésben keletkező hiányt pótolni tudják, akkor önök most - én szebben mondom - nem einstandolnak, hanem kölcsönkérnek a választóktól. Kölcsönkérnek attól a 3 millió pénztártagtól, akinek a befizetését most nem teszik be az ő saját privát számláikra. Ha önök vagy bármelyikünk elmegy egy bankhoz, és kölcsönkér, akkor nagyon bonyolult, nagyon sok oldalból és bekezdésből álló szerződést íratnak velünk alá mindenféle garanciákkal. Az önök által beterjesztett törvényekben semmilyen garancia nincs arra, hogy önök ezt a 420 milliárd forintot - hiszen az idén 60, jövőre pedig 360 milliárd forintot - hogyan, miképpen adják vissza azoknak az embereknek, akik ma a magán-nyugdíjpénztári rendszerben vannak. Ha önök azt mondják, hogy rosszul gazdálkodnak ezek a magánnyugdíjpénztárak, és a magánnyugdíjpénztárak működésének stabilizálása céljából a menedzsmentköltségeket csökkenteni kell, hiszen ezt ma is törvény szabályozza, ezt a szocialista frakció akár még támogatni is tudná, de önök nem erre terjesztettek be törvényjavaslatot.

Egyébként azt gondolom, hogy ha a nyugdíjrendszerbe, egy 13 éve működő rendszerbe ilyen mélyen avatkoznak be, akkor jó lenne valami hosszú távú koncepciót látni. Nem azt a koncepciót, hogy önök most fogják és a pénztártagok által befizetett pénzt nem utalják át a pénztártagok számára, és nem adnak semmilyen garanciát arra, hogy ez hogyan fog a későbbiek folyamán átkerülni ezekre a számlákra, hanem arról szól, hogy most itt és azonnal önöknek a költségvetéshez pénzre van szükségük. Egy ilyen előterjesztésnél nem ártott volna, azt hiszem, az érdekképviseletekkel vagy a társadalommal valamiféle vitát folytatni.

(Nyakó Istvánt a jegyzői székben Göndör István
váltja fel.)

Az is mutatja, hogy mennyire kapkodó az előterjesztés, hogy a normaszöveg csak a törvény elfogadását követően pénztártagokká válókra vonatkozik, míg az indokolás szövegében már mindenkire vonatkozik a képviselő asszony által beterjesztett törvényjavaslat.

Azt gondolom, hogy ha önök felelősen gondolkodnak a nyugdíjrendszerről, felelősen gondolkodnak arról a hárommillió emberről, aki a magánnyugdíjpénztárak tagja, akkor önöknek ezeket a törvényjavaslatokat vissza kell vonni, és egy sokkal kiérleltebb, leegyeztetettebb, olyan rendszert kell beterjeszteni a Ház elé, ami nem arról szól, hogy hárommillió embernek 420 millió forint befizetését elveszik.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu