DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely bizonyos értelemben nem áthallásoktól mentes, hiszen már van egy előzménye, mégpedig, amikor a rendőrséget és határőrséget még az előző ciklusban gyakorlatilag majdnem teljes egyetértéssel a parlament úgymond egyesítette. Gyakorlatilag hasonló feladat és hasonló elképzelés áll most is előttünk.

Akkor is volt egy befogadó szervezet - hogy úgy mondjam -, a rendőrség, és volt egy kisebb testvér, a határőrség, amely integrálásra került, gyakorlatilag csaknem azokkal az érvekkel és azokkal a véleményekkel teletűzdelve és megtűzdelve, amely a mostani törvényjavaslatra is igaz, hiszen akkor is a költséghatékonyságról, a szervezeti egyszerűsítésről és gyakorlatilag a párhuzamosságok kiküszöböléséről volt szó. Azt tudom mondani önöknek, hogy ekkor már komoly tapasztalatokat tudott szerezni az államigazgatásban dolgozó, rendvédelmi szerveknél dolgozó kar; gondoljunk akár Béndek úr tevékenységére, aki a VPOP-nál van, komoly tapasztalatokra tett szert ezen integráció kapcsán.

Ha végigolvassuk ezt a törvényjavaslatot, amely egyrészt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának az összevonásáról szól, itt sincs másról szó, hiszen van egy nagy szervezet, ez mondjuk, az APEH, és van egy kis testvér - ha már ezt a párhuzamot vagy ezt a képet használtam -, a VPOP-ról mint kisebb szervezetről van szó, és egy integrációs folyamat keretében, még egyszer mondom, nem nagy és kis testvérként, hanem egyenrangú felek találkozásaként a két szervezet integrációja következik be. Mi is indokolja ezt? Amint említettem, a párhuzamból is adódóan egyrészt talán itt még szorosabb a kapcsolódás, hiszen a költségvetés bevételi lábáról van szó, a bevételi oldalról, amelyről tudjuk jól, hogy csak akkor lehet költeni, és akkor lehet kiadási oldalt tervezni, ha a bevételi rész is rendben van. Tehát a nagy bevételi oldalnak a feltételrendszerét, az intézményrendszerét kívánja az új kormány egységessé integrálni, egységessé alakítani.

Mit is jelent ez konkrétumában? Nyilván a miniszteri vagy az államtitkári expozéban is elhangzott: gyakorlatilag feláll egy olyan szervezet, amely egységesen tudja a költségvetés bevételi oldalait kezelni. Mit várunk ettől? Egyrészt hatékonyságot és költségtakarékosságot, nyilvánvaló. Az előzetes számításokat megtalálják önök az általános indoklásban is, éves szinten körülbelül 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelentenek. Megítélésünk szerint ez egy jelentős megtakarítás, ezért a nagyságrendért mindenképpen érdemes ezt az integrációt fölvállalni. Másrészt nyilván azt is figyelembe kell venni és tudomásul kell venni, hogy mint minden integráció, költségekkel is jár. Ezért az első időszakban fölmerülnek olyan költségek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a későbbi megtakarítások bekövetkezzenek. Gyakorlatilag minden reformintézkedésre el tudták, el lehet, el tudjuk mondani, hogy a megvalósítás az elején nyilván pótlólagos pénzeszközök igénybevételével jár, a későbbiekben pedig a hatékonyság javulása következtében ezek a megtakarítások mindenképpen kell hogy fedezzék a költségeket.

Emellett nagyon fontosak az egységes és egyszerűbb eljárási formák, illetve a lakosság, a vállalkozók szempontjából az egy helyben való érdemi ügyintézés lehetősége. Ez nyilván nem új keletű dolog. Az egyablakos intézés vagy az egy helyen történő intézés megteremtése kényelmi, praktikussági és hatékonysági kérdés. És természetesen azok a mögöttes tartalmak is meg kell hogy jelenjenek ebben a törvényjavaslatban, amelyek arról szólnak, hogy célszerű az adóbevételeket - legyen az tényleges adó- vagy vámbevétel - teljes körű kontroll és védelem alatt tartani. Ehhez pedig az integráció mindenképpen jó szervezeti ernyőt jelent, hiszen amennyiben az informatikai rendszereket és a szervezeti felállítást úgy sikerül megalkotni, hogy ez megvalósuljon, akkor mindenképpen elérjük és el kell hogy érjük ezt a célt. Tehát még egyszer mondom: az adóbevételek teljes kontrollja és védelme mindenképpen indokolja ezt a lépést.

Azért is érdemes ezt hangsúlyozni, hiszen a felálló új kormányhivatal - mert kormányhivatalként fog működni - gyakorlatilag államigazgatási, fegyveres rendvédelmi, országos hatáskörű szervként fog működni, és a költségvetésben önálló fejezetként fog megjelenni, amely e tekintetben is mindenképpen garanciát jelent az új intézmény működésére mind személyi, mind pedig dologi vonatkozásban. Többször hallottam és olvastam is az elmúlt időszakban az aggályokat. Ez mindenképpen egy törvényi garancia arra vonatkozólag, hogy a személyi és a dologi előirányzatok rendelkezésre fognak, rendelkezésre kell hogy álljanak ezen érzékeny területen.

Gyakorlatilag a négy fő tevékenységi kör sem változik, hiszen a tevékenységéből következik: az adóigazgatás, a vámigazgatás, a bűnügyi tevékenységet és a szakmai tevékenységet támogató informatika, tehát ez a négy terület az, amely gyakorlatilag összehangoltan kell hogy működjön az új szervezeten belül is.

Talán a legfontosabb kérdés - és az előzetes beszélgetések, az előzetes vélemények megformálása alapján a szervezet szempontjából mindenesetre legfontosabb kérdés az -, hogy vajon az új szervezet felállításával lesznek-e vesztesek, vagy pedig harmonikus egybeolvadás fog bekövetkezni. Én úgy gondolom, hogy ez valóban a szervezet szempontjából a legfontosabb kérdés, hiszen garanciákat kell nyújtani arra vonatkozólag - és ez elsősorban a vám- és pénzügyőrségnél dolgozók szempontjából lényeges -, hogy az új felállással nem kerülnek hátrányos helyzetbe sem illetményük tekintetében, sem pedig besorolásuk vonatkozásában.

Erre vonatkozólag én úgy gondolom, hogy az a munka, amely folyik jelenleg is a szervezetekben, garanciát kell jelentsen a törvényi garanciákon túlmenőleg is, hogy egyrészt az állománytábla mindenkit figyelembe fog venni - erről több nyilatkozatot is olvashattunk a vezetők részéről -, másrészt pedig a törvény is elmondja azt, hogy nem kerülhet senki sem hátrányosabb helyzetbe azért, mert az integráció bekövetkezik. Sőt, amennyiben az illetménytábla alapján kedvezőbb helyzetbe kell besorolni, abban az esetben a besorolást meg kell tenni, tehát rosszabb helyzetbe semmiképpen, sőt az is elképzelhető, hogy ha szakképzettsége, tapasztalata azt mutatja, akkor még jobb helyzetbe is fog kerülni az új szervezeten belül, tehát az integrációt követően.

(17.00)

Sőt, van még egy lehetőség is, hogy ha már végképp minden lehetőség megszűnne, akkor az új hivatal vezetője egyéni jogkörében ezeket az esetlegesen mégiscsak előforduló problémákat orvosolhatja, de még egyszer mondom, úgy gondolom, hogy a törvényi szabályozás önmagában kellő garanciát jelent. Tehát immáron két garanciát tapasztalhatunk: egyrészt, hogy önálló fejezetként fog szerepelni, másrészt pedig a törvény is rendezi és előírja azokat a feltételeket, amelyek alapján nem kerülhetnek - és ez elsősorban a vám- és pénzügyőrség dolgozóit érinti - rosszabb vagy nehezebb helyzetbe, mint az integrációt megelőzően.

Természetesen arról is szólnunk kell a NAV, tehát az új szervezet feladatait tekintve, hogy hogyan és mi módon történhet az információszerzés. Erről a törvény részletesen szól, nyilván a képviselőtársaim ezt tanulmányozták és átolvasták. Gyakorlatilag úgy gondolom, hogy adatvédelmi szempontból is rendben van a törvényjavaslat. Másrészt pedig - amit azért nagyon fontos hangsúlyozni -, ha a két informatikai rendszert, a két tudást gyakorlatilag egyesítjük, akkor nagy biztonsággal mondhatjuk azt, hogy az APEH-nál és a VPOP-nál eddig külön-külön meglévő tudás egyesítése révén nagyobb tudás következhet be, ami azt eredményezheti, hogy azok a vállalkozások, személyek, akik nem feltétlenül jogkövető magatartást tanúsítottak, az elkövetkezendő időszakban könnyebben kideríthetők, felderíthetők. Hiszen ezek a tevékenységek gyakran össze is függnek egymással, különösen, ha mondjuk, valamilyen export- vagy importtevékenységet folytatott az adott szervezet.

Tehát e tekintetben mindenképpen azt várjuk - jómagam is azt várom -, hogy a jogkövető magatartás még inkább jellemzővé válik, és azok, akik nem a jogkövetést tartják elsődlegesnek, azok könnyebben felderíthetők lesznek, gyorsabban a nyomukra lehet bukkanni, és gyakorlatilag az informatikai rendszerek összekapcsolásával ezek az információk rendelkezésre fognak állni. Nyilvánvalóan csak a kellő mértékben és a kellő szétválasztással, tehát úgymond kóborolni és információhoz jutni csak úgy, mert valakit ez érdekel, nem lehetséges, csak és kizárólag a törvényi előírásoknak és a feladatnak megfelelően lehet hozzájutni ezekhez az információkhoz.

Nagyon fontosnak tartom ezzel kapcsolatban még elmondani azt, hogy ezeknek az információknak, illetve az informatika ilyetén történő összefésülésének egyrészt nyilván lesznek egyszeri költségei is - erre utaltam az előzőekben -, másrészt pedig mindenképpen azt kell azért hogy eredményezzék, hogy itt megjelenjen az a várakozás, hogy az adóbevételek, illetve a vámjellegű bevételek hatékonyabban és biztonságosabban folyjanak be, jobban tervezhetők legyenek. Ez is - ahogy említettem - az integráció egyik legfontosabb célkitűzése, feladata.

Az egyéb törvényi rendelkezések kapcsán a bizottsági vélemények megfogalmazásakor hallhattuk már, egyetlenegyet emelnék ki ebből, amit nagyon fontosnak tartok, mégpedig azt, hogy nem bírságolhatók az adójogviszonyon kívüli személyek, tehát az adózó alkalmazottja, illetve annak vezetője, különösen, ha nyugtaadási kötelezettség elmulasztása történt, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetében. Ez egyértelmű helyzetet teremt, hiszen ebből nagyon sok probléma merült fel az elmúlt években, évtizedekben, hogy vajon mennyire vonható felelősségre adott esetben a vállalkozás alkalmazottja egy-egy ilyen számviteli vagy adójogszabály megsértése kapcsán. Ebből állandó vita támadt, mindig lehetett egymásra mutogatni, és most először olvashatjuk azt, hogy világosan és egyértelműen fogalmaz a törvény e tekintetben, hogy kik bírságolhatók és kik nem bírságolhatók, e tekintetben az alkalmazottak egyfajta védelmet élveznek az elkövetkező időszakban. Egyértelművé válik, hogy a tulajdonosok azok, akik elsősorban felelnek azért, hogy az adott vállalkozás, az adott szervezet jogszerűen működjön mind számvitelileg, mind pedig az adójogszabályok vonatkozásában.

Több kisebb jelentőségű módosítás is megtörténik, úgy gondolom, hogy ezek nagyon fontos lépések. Különösen felhívnám még a figyelmet az adóhatósági igazolás kiadásának határidejére, amely az elkövetkezendőkben 30 napról 8 napra kell hogy csökkenjen. Ez nyilván a működés kapcsán - ahogy említettem is - az egyszerűsítés, az egyszerűsödés, az egy helyen történő ügyintézés szempontjából rendkívül fontos, hiszen rendkívül sok helyre - pályázatokhoz, banki hitelkérelmekhez gyakorlatilag mindig - szükség van ilyen jellegű igazolásokra, és nagyon nem mindegy, hogy mennyit kell ezekre várni, mennyi idő alatt jutnak hozzá az érintettek. Hiszen ez gyakran meg tudott hiúsítani egy-egy komoly pénzügyi tranzakciót vagy más jellegű tevékenységet.

Összességében azt tudom önöknek mondani, hogy úgy gondolom, a célkitűzések helyénvalóak, nem példa nélküliek, mint ahogy említettem is. Ezek valóban eredményezhetik azt, hogy a kellő megtakarítás bekövetkezzen, a másik oldalról pedig a szervezet korszerűsödése következtében az adóbevételek, a költségvetés bevételi oldala jobban tervezhető, és talán még azt is mondhatnám, hogy a bevételek nagyobb mértékű befolyásával lehet számolni.

Tehát e tekintetben a törvényjavaslat mindenképpen helyénvaló, és - ahogy említettem - kellő garanciákat nyújt a szervezeten belül lévőknek, és e tekintetben, úgy gondolom, a szakszervezeteket is nyugodtan meg lehet nyugtatni, hogy a munkavállalók, az alkalmazottak, a hivatásos jogviszonyban állók semmiképpen nem szenvednek hátrányt ezzel az integrációval. Úgy látom, hogy inkább egyfajta lehetőségként kell ezt megélniük a tekintetben, hogy a jól képzett szakemberekre mindenképpen komolyabb előremeneteli lehetőségek is rendelkezésre állnak, és nyilván a nagyobb szervezetek keretében ezek a csatornák jobban használhatók. És ahogy említettem, az adatkezelési szempontok is messzemenőkig figyelembe vannak véve ebben a törvényjavaslatban, világosan körül van határolva, hogy ki milyen információkra és milyen célból tarthat igényt. Azt hiszem, e tekintetben is jól átgondolt és alapos törvényről van szó.

Azt nyilván meg kell említeni - itt szóba került a bizottsági véleményeknél is -, hogy ez egy kerettörvény, nyilvánvalóan az elkövetkezendőkben rendeletekkel, a területért felelős miniszter rendeleteivel ezt a törvényt tovább lehet és tovább is kell finomítani annak érdekében, hogy az egyes problémákra, illetve a gyakorlatban felmerülő kérdésekre megnyugtató választ tudjanak adni - tudjunk adni - rendeleti szinten is.

Mindezek alapján azt tudom önöknek mondani, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatja ezt a törvényjavaslatot, és arra kérem képviselőtársaimat is, hogy a szavazások során igen gombbal támogassák meg, hogy minél gyorsabban és minél hatékonyabban meg tudjon valósulni ez az igen jelentős szervezeti átalakítás. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu