DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, az elmúlt évek forráskivonása döbbenetes volt. Az nem 0,9 százalék, hanem az akkori 5,5-5,4 százalék után most a mi számításaink 4,3 százalékos egészségügyi közkiadást mutatnak, ami a visegrádi négyek átlagában 6,6 százalék. Tehát ez a különbség az, ami meglátszik a kórházak eladósodottságában, és ez a különbség az, ami az egész rendszernek a fenntarthatóság peremére sodródását okozta.

Tényleg egy rendszerszintű beavatkozásra van szükség, de muszáj arról is beszélnem, hogy ennek az alapjai mennyire nincsenek meg. Az átadás-átvételkor derült ki számunkra, hogy az alapadatbázisok nincsenek rendben, nincsen egy kórházi kataszterünk, nem tudjuk, hol és milyen nagy értékű vizsgálóberendezések vannak, tehát teljességgel egy beruházási stratégia nélkül kerültek ezek megvalósításra. Azt láttuk, hogy a 400 milliárdos egészségügyi infrastruktúra-fejlesztési uniós forrásból 260 milliárdnyi le van kötve, de azt lehet mondani, rendszerstratégia nélkül történt, ezzel póluskórházakat, struktúraváltó kórházakat, járóbeteg-intézményeket finanszíroztak. Ránk hárul az a nemes feladat, hogy ezeknek a fenntarthatóságáról is gondoskodnunk kell.

Nincsenek emberi erőforrás adatbázisok. Ma Magyarországon emberi erőforrás krízishelyzet közepette nem tudjuk megmondani, hogy hány praktizáló orvos van, nem tudjuk megmondani, hogy melyik szakmában hányan praktizálnak, tragikus a helyzet. Tehát ezeket az alapokat is rendbe kell tenni, úgy, hogy látjuk azt, hogy 2-3 éves bürokratikus előkészítő folyamatban vesztek el ezek a lényeges alapinformációkat megalapozó projektek.

Nagyon komoly gondot okozott az elmúlt években a transzparencia. Nyilvánosságra hoztuk az OEP-kassza kifizetéseit, és azt láttuk, hogy elvtelen osztogatás folyt ezekben az években, miközben hatalmas megszorításokat engedtek rá a rendszerre, és azt lehet mondani, hogy elvtelenül tűzoltó-beavatkozások is rárakódtak az elvtelen, igazságtalan osztogatásra, úgyhogy a rendszert kell rendbe tenni. Ennek egy lépése az, hogy egy progresszív struktúrát fogunk létrehozni, mert ezeknek a súlyponti, pólus- és egyéb elnevezéseknek a tartalma nem volt definiálva, tehát nem tudtuk megmondani, mi a feladatuk ezeknek az intézményeknek. Ezeknek az intézményeknek, ezeknek az intézményszinteknek a pontos feladata definiálásra kerül, úgyhogy helyreállítjuk a progresszív ellátás rendszerét. És való igaz az, hogy ösztönözni kívánjuk az alap- és járóbeteg-ellátást, hogy minél nagyobb számban a definitív ellátás a lakosság közeli helyen történjen meg, úgyhogy ez is a rendszerszintű beavatkozások részét képezi.

Az is igaz, hogy az adósságok nem csak a kórházi szektorban mutatkoznak meg, ugyanakkor tömegénél fogva erre kellett koncentrálnunk az első időszakban. Ismert a nyár végi 40 milliárdos adat. Tegnap küldtük ki a következő negyedévre vonatkozó felmérés kérdőíveit, követjük, monitorozzuk az adósságállományt, és ami nagyon fontos, százszázalékos volt a részvétel az adósságfelmérésben, tehát az intézmények is felfogták, hogy egy ágazati kontrollingrendszernek léteznie kell ahhoz, hogy lássuk a kialakult helyzetet. Csak zárójelben megjegyzem, ilyen szintű forráskivonás után valószínűleg nem volt érdek, hogy folyamatosan monitorozzák a rendszer működőképességét, elfedődött a baj, és így találkoztunk azzal, hogy a működőképesség határára sodródtunk.

Azt szakmai államtitkárként őszintén tudom mondani, és mindenféle politikai felhang nélkül mondom ezt a dolgot, hogy a jövőben ne fordulhasson elő olyan állapot, hogy elfedjük, nem mutatjuk be a társadalomnak, hogy az ágazat milyen gondban van, tehát magamat is olyan helyzetbe kívántam hozni, hogy én se lehessek az osztogató pozíciójában, transzparensen legyen egyértelmű, mit, hogyan finanszírozunk, legyen ez egy igazságos rendszer, és mindenképpen a szükségletekre válaszoljon.

Tehát e mellett az adósságállomány mellett ott van például, hogy a mentőautókkal kapcsolatos interpellációra is válaszolnom kellett az elmúlt hetekben. Az, hogy évek óta nem vásároltunk új mentőautót, és a katasztrófamentesítésben részt vevő mentőautók minden harmadika 400-600 ezer vagy 1 millió kilométert futott, ez is egy olyan belső adóssága a rendszernek (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hogy az amortizációt nem pótoltuk vissza, úgyhogy arra készülünk, hogy ezeket az intézkedéseket megtegyük.

A 27 milliárd csak a túléléshez elegendő. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu