DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet kapcsán az imént hallott szubjektív vélekedések helyett nézzük meg az objektív tényeket, és először azt, hogy milyen tevékenységet is lát el tulajdonképpen az ügyészség.

Az ügyészség legfajsúlyosabb feladata a büntetőeljárás során a közvádas ügyekben a vád emelése és képviselete a bíróság előtt, azonban bizonyos esetekben az ügyészség polgári perekben is eljár.

(14.50)

A nyomozás alapvetően a rendőrség feladata, azonban bizonyos esetekben maga az ügyészség is nyomoz. Az ügyészség nyomoz például több nagy nyilvánosságot kapott korrupciós bűncselekmény ügyében. Az ügyészség felügyeli a rendőrhatóság és a pénzügyőrség nyomozásait, ennek kapcsán elrendelheti vagy lezárhatja a nyomozást, felülvizsgálhatja a nyomozók intézkedéseit, elbírálja a panaszokat. Az ügyészség felügyeli továbbá a büntetés-végrehajtást is, illetve kezdeményezi büntetőeljárás során kényszerintézkedések elrendelését, amennyiben az szükséges. Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek felett. Óvást emelhet e szervek döntéseivel szemben, illetve kezdeményezheti szabályzataik módosítását.

Mindezekből kifolyólag megállapítható, hogy alkotmányos jogrendünk egyik alappillére az ügyészség. Ezért kiemelt társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy legalább olyan megbecsülése és jelentősége legyen az ügyészséget reprezentáló legfőbb ügyésznek, mint a Legfelsőbb Bíróság elnökének vagy az alkotmánybíráknak vagy akár az ombudsmanoknak. Sajnálatos tényként kell azonban megállapítanunk azt, miszerint a fentiek ellenére napjainkig a legfőbb ügyész az egyetlen olyan igazságszolgáltatói hatalomhoz tartozó fontos poszt, amelyet a parlament egyszerű többséggel választ, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az alkotmánybírákat vagy az ombudsmanokat a tisztelt Ház kétharmados többséggel választja. Ezért nyilvánvaló, hogy e tarthatatlan állapoton változtatni kell. Ezt a szükségszerűséget észlelte a kormányzat, amikor a jelen törvényjavaslatát beterjesztette. A kormány által benyújtott módosító javaslat szerint így mind a legfőbb ügyész megválasztásához, mind az ügyészségi törvény módosításához a jövőben kétharmados parlamenti többség szükségeltetne.

Fontos alkotmányossági szempont továbbá az is, miszerint az ügyészség ne maradjon legfőbb ügyész nélkül, ezért a törvénytervezet akként rendelkezik, hogy amennyiben a parlamentben nem lenne meg kétharmados egyetértés az új legfőbb ügyész személyéről, úgy akkor az aktuális legfőbb ügyész addig maradna hivatalában, míg az Országgyűlés meg nem választja utódját. A KIM törvénytervezete továbbá helyesen azt is szabályozni rendeli, hogy a legfőbb ügyészt határozatlan időre kinevezett ügyészek közül lehet csak választani, vagyis nem lehetne külső, szakmán kívüli személyt megválasztani a vádhatóság élére.

További alkotmányossági szempontként érvényesül a törvénytervezetben az, miszerint az alkotmánybírákhoz hasonlóan hat évről kilenc évre emelkedne a legfőbb ügyész megbízatása, hogy ezzel az ügyészség függetlensége még inkább kifejezést nyerjen. Az ügyészség független hatalmát erősíti a KIM módosító törvénytervezete azon aspektusból is, hogy az ügyészség Magyarországon olyan független szerv legyen, amely csak a legfőbb ügyésznek, az Országgyűlésnek már ne tartozzon felelősséggel. Így az Országgyűlés ellenőrzési köréből kikerülne az ügyészség, ami természetszerűen egyidejűleg azt is jelentené, miszerint a parlamenti képviselők nem interpellálhatnák a legfőbb ügyészt.

Megjegyzem, az MSZP politikai gyakorlata elrettentő példaként szolgál arra, hogy miért kell megszüntetni a legfőbb ügyész interpellálhatóságát. A szocialisták ugyanis az elmúlt években saját kormányzási időszakuk alatt is többször támadták az ügyészséget. A legélesebben a szocialisták részéről talán Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök nyilatkozott az MSZP 2009. márciusi kongresszusán, amikor azt mondta, hogy "az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint jár el". Álláspontunk szerint ez a nyilatkozat tarthatatlan, ez ásta akkor alá az alkotmányosságot.

Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/1380. számú törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu