ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat valóban arról szól, amiről, azt gondolom, hogy az előterjesztője is még az előző vitakörben elég világosan beszélt: miként kell a társadalom igazságérzetének megfelelő döntéseket érvényesíteni, egyébként a jogrendszeren belül is.

Az elmúlt közel egy-másfél esztendőben, azt gondolom, minden magyar polgárnak a jogérzékét is igen erősen bántották azok a döntések, amelyek a valóban hihetetlen mértékben, csillagászati összegben kifizetett végkielégítésekről szóltak az állami szférán belül, nagyon sokszor érdemi munkavégzés nélkül, és joggal keltették fel az emberekben azt az érzést, hogy miközben egy tisztességes adófizető polgár 15-20-30 év alatt tud megkeresni annyi pénzt, amennyi adott esetben az állami szférában 5-8-10 esztendős munkavégzés után egyébként csupán felmentésként vagy a felmentéssel kapcsolatos díjak eredményeként jár jó néhány embernek. De azt gondolom, amikor ilyesmiről beszélünk, akkor talán egyszerűbb, ha a számok beszélnek a szavak helyett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van a kezemben néhány táblázat, és azt gondolom ezek sokat fognak segíteni abban, hogy tisztázzák, kinek mi az érdeke, és valójában milyen anyagi érdekek húzódnak meg nagyon sokszor az ellenérdekek, az ellenvélemények között. A kezemben levő táblázat alapján a Bajnai-kormány felmentett miniszterei összesen 67 330 500 forintot vettek fel gyakorlatilag ebben az évben a felmentésüket követően. Egy átlagos miniszteri felmentési díj meghaladta a 3 millió forintot. Ebből természetesen több olyan miniszter volt, akinél a 6 millió 600 ezer forintot is meghaladta, példaként tudom Hiller István miniszter urat, vagy éppen Herczog László miniszter urat vagy Kiss Péter miniszter urat említeni, de tudnék másokat is. Az államtitkári körben ugyanezeknek a járandóságoknak az összege 80 millió 773 ezer forint, összességében tehát csak kormánytagokra vonatkozóan kifizetett 148 103 700 forintról beszélünk.

A Magyar Fejlesztési Bank esetében a felmentések után kifizetett összegek nagyságrendje eléri a 330 millió forintot. Még egyszer elmondanám: 330 millió forintot. Egy olyan bank felmentett vezetőinek a végkielégítéséről beszélünk, amely nagyon komoly problémákkal küszködik, ahol egyértelműen kiderült, hogy az elmúlt esztendőkben nem teljesítette a valódi célját, a magyar kis- és középvállalkozások finanszírozását, helyette bizonytalan ügyletek sorozatába ment be, amelynek eredményeként ma úgy néz ki, hogy akár több tíz milliárd forintot is kénytelen lesz a kiadott rossz hitelei után a következő években leírni ez a bank. Ez után még a vezetői 330 millió forint végkielégítést vettek fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Folytathatjuk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel ugyanezt a sort, ahol én azt gondolom, a számok szintén önmagukért beszélnek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő esetében a munkavégzés alóli kötelezettség felmentéseként kifizetett pénzösszegeket sebtiben összeadtam, 164 millió forintról beszélünk, amit csak a mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól című rovatban tüntettek fel. Ehhez még kapcsolódik 20 millió forint további végkielégítési összeg, és úgy saccperkábé, ahogy összeadtam a számokat, csak szabadságmegváltás címszó alatt kifizettek ugyancsak 25 millió forintot.

Hangsúlyoznám - és itt most példákat is szívesen mondok -, arról a Nemzeti Vagyonkezelőről van szó, amelynek jelenlegi vezérigazgatója előzetesben található, ami önmagában már ez is elgondolkodtató abból a szempontból, hogy milyen munkamorál és milyen munkavégzés volt ennél a Nemzeti Vagyonkezelőnél. Ott a vezérigazgató-helyettesek körülbelül 22-26 millió forintot kaptak mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól című rovatban kifizetésként. Ehhez kapcsolódik még a végkielégítésük, és plusz még hozzá tartozik a szabadságmegváltási összeg, mert minden bizonnyal olyan sokat dolgoztak, hogy nem tudták kivenni a szabadságukat. Ennek megfelelően egy átlagos vezérigazgató-helyettes még további, átlagban 3,5 millió forint közötti szabadságmegváltási összegre is jogosult volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán egy példát érdemes még külön említeni, dr. Szilvásy György főigazgató úr nevét, ami azt hiszem, nem ismeretlen név a tisztelt képviselők előtt. Dr. Szilvásy György főigazgató úr 18 700 236 forintot kapott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésként, ehhez még egyébként a részére további 4 728 796 forint kapcsolódik végkielégítésként. Tehát összességében itt is 25 millió forintról beszélünk, tisztelt képviselőtársaim. És talán emlékeznek rá, hogy az előző ciklus egy tetemes részében a szóban forgó úr még miniszteri tisztséget töltött be, így minden bizonnyal nem olyan hosszú ideig végzett munkát a Nemzeti Vagyonkezelőnél, ha jól sejtem, akkor ez cirka egy-másfél esztendő lehetett. Egy-másfél esztendő után 25 millió forint illeti meg összességében.

Azt gondolom, ezek azok az esetek, amelyek sértik a magyar társadalom igazságérzetét. Ezek azok, amelyekről úgy beszélünk, hogy azt gondoljuk, ezeket az összegeket igazából vissza kellene fizetni. Nekünk ez választási ígéretünk volt, tisztelt képviselőtársaim. Olyan választási ígéret, amelyik ráadásul találkozott a magyar választók többségének a szándékával és az akaratával. Ezt megerősítették áprilisban két döntés esetén is, többek között ezért adtak egy erős alkotmányos felhatalmazást a jelenlegi kormánypártok számára, és ugyanezt a megerősítést megtették októberben is az önkormányzati választások során.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a választók döntése is arra kötelez minket, hogy megteremtsük azokat a jogi formákat, amivel ezeket a valóban hihetetlenül magas végkielégítéseket, amelyek - most itt láthatják az előbb felsorolt példákból - nem hosszú évtizedek munkavégzése után kerültek kifizetésre, hanem maximum néhány év munkavégzés után, ezeket a hihetetlenül magas összegeket visszavegyük.

Erről szólt a 98 százalékos különadó, arról tehát, hogy a kifizetett magas végkielégítések visszakerüljenek az államkasszába.

(22.40)

Ez a jogi megoldás, amely jogi megoldás esetében ugyan az Alkotmánybíróság támaszthatott érveket vagy ellenérveket, azt gondolom, a mi dolgunk, hogy ezeket megfontoljuk, de nem az a dolgunk, hogy meghátráljunk. Ezért nyújtottuk be ismételten a különadóra vonatkozó törvényi szabályozást.

És, tisztelt képviselőtársaim, arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ebben az esetben fölösleges takarózni azzal, hogy itt köztisztviselők és közalkalmazottak kerülnek veszélyes helyzetbe. Nézzék meg: a köztisztviselői és a közalkalmazotti szférában 25-30 év munkavégzés után egy ember végkielégítésére legfeljebb hatodannyi végkielégítést fizetnek ki, mint Szilvásy Györgynek másfél év után. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Legfeljebb hatodannyit! Ez a legjobb eset, tisztelt képviselőtársaim, és ahogy itt ezt az előbbiekben elmondta Lázár János frakcióvezető úr is, polgármesterként én is megnéztem. Az a helyzet, hogy nálam a közalkalmazottak esetében alig 2 százaléknál járna annak az összegnek 20 év munkavégzés után az egyhatoda, amit Szilvásy György másfél év munkavégzés után megkapott.

Azt gondolom, hogy ha a társadalmi igazságérzetről beszélünk, ez itt a probléma. Lehet, hogy meg kell oldani 20-25 év munkavégzés után a közalkalmazottak problémáját. Lehet, hogy erre az a legegyszerűbb megoldás, hogy őket nem bocsátjuk el, hanem egyfajta védelem alá helyezzük. Minderről lehet beszélni, tisztelt képviselőtársaim. De arról nem lehet, hogy ezeket a végkielégítéseket így, ebben a formában változatlanul hagyjuk. Persze, mondhatnám, van erre egyszerűbb megoldás is. Ismerik az egyszerű viccet, ami arról szól, hogy fizesd vissza, fiam. Ez is lehetne természetesen egy megoldás, tisztelt képviselőtársaim, csak azt gondolom, hogy ez nem működött az elmúlt években. Nem visszafizették, hanem felvették. A mi dolgunk, hogy a magyar társadalom és az emberek többsége elvárásainak megfelelően megalkossuk azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi ezeknek a hihetetlenül magas végkielégítéseknek a visszafizetését.

Azt gondolom, ez a jogszabály fekszik itt a parlament előtt, és ehhez kérjük most a Fidesz képviselőcsoportja nevében is a tisztelt parlament és képviselőtársaim támogatását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu